Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 2. félév)

1896-10-08 / 82. szám

1373 — V. Kinevezés. A kereskedelemügyi m. kir. minister kinevezte Zoltán Győző kir. főmérnököt a kőműves- kőfaragó- és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Szombathelyen szervezett bizottság elnökévé. V. Pályázat. A budapesti kir. zálogházaknál (a külön szerződés tárgyát képező zálogjegyeken kivül) használatban levő könyvek és egyéb nyomtatványok szállítása ügyében. Az 1897. évi január 1-től kezdve szükséglendő nyomtatványok szállításának biztositása érdekében rendes pályázatot hirdetek. Az ezen munkára vonatkozó ajánlatok 50 kros bélyeggel ellátva és kellőleg lepecsételve, ily feliratú borítékban : „Ajánlat az számhoz" legkésőbb f. é. november hó 2 napjának d. e. 10 óráig a kir. zálogházak igazgatóságánál (IV., Királyi Pál-utcza 1. sz.) nyújtandók be, hol a nyomtatványok mintái és papíranyaga, továbbá a kötendő szerződés tervezete mától kezdve bármely köznapon 8 és 12 óra közt megtekinthetők. A megtekintett mintáktól való eltérés nem engedtetik meg, az árak megajánlásánál tehát a kitett minták szorosan szem előtt tartandók. Megjegyzem, hogy az ajánlatok alternative a 3 és az 5 évi szükségletre, t. i. az 1897. január 1-től számítva 1899. deczember illetve 1901. deczember végéig terjedő időre teendők meg, továbbá azajánlattal egyidejűleg 80 (nyolczvan) frt bánatpénz csatolandó, mely körülbelül megfelel az évi szállítmány, illetve ennek értéke lU°/0 százalékának. Úgyszintén tájékozásul megjegyzem, hogy elkésve beérkező, bánatpénzzel el nem látott, vagy nem magyar nyelven szerkesztett ajánlatok figyelembe nem vétetnek, hogy a kereskedelemügyi m. kir. minister ur ő nmga fentartotta magának azon jogot, miszerint az ajánlattevők között — tekintet nélkül az árra — szabadon választhasson, a kir. zálogházak igazgatósága pedig fentartja maginak, hogy az odaítélt, illetve a szállítandó munka papíranyagát, ennek, valamint a használandó festék származását (mely az ajánlatban okvetlenül megjelölendő) ellenőrizhesse. Budapest, 1896. szeptember 29-én. Koós Ottó s. le. kir. tanácsos, zálogházi igazgató V. A keresk. m. kir. Miniszter 1896. évi 53244 96. sz. a. kelt és Csik vármegye főispánjához intézett leirata: A Halem Joszel Jakab Máramaros várm. kőrösmezői illetőségű csik-szeredai lakos által vendéglői iparüzletre kért iparengedély kiszolgáltatása ügyében folyó évi ápril. hó 13-án 228. sz. a. k. jelentésére, melylyel a vmegye alispánjának e tárgyban f. é. márcz. hó 30-án 16488. sz. a. hozott harmadfokú határozatom ellen az 1886. évi XXI. t. cz. 6 8§-a alapján benyújtott előterjesztését hozzám fölterjesztette, a csatolmányok visszazárása mellett a belügyi m. kir. minister úrral egyetértő leg a következőkről értesítem Czimet: A vmegye alispánja az említett előterjesztés megtételónéi s idézett harmadfoka határozatom végrehajtásának függőben tartása által az 1886. évi XXI. t. cz. 68§.c) pontjában reá ruházott jogkört túllépte, mert az idézett törv. szakasz az alispánt, mint a vmegye első tisztviseőjót, ós csak a kormányhatósági rendeletek ellen ruházza fel az ott meghatározott esetekben előterjesztési joggal, azon bíráskodási jogkörben azonban, melyet a vmegye alispánja valamely külön törvény, mint pd. az 1884. XVII. t.cz. alapján gyakorol, előterjesztési joga nincs, mert egyfelől ily esetekre az 1886. óvi XXI.t.-cz. 68. §. c.) pontjának rendelkezése, miután itt nem a vmegye első tisztviselője s nem a kormányhatóság,hanem a másod- ós harmadfokú iparhatóság állanak egymással szemben, nem vonatkozik, s mert másfelől a jogszolgáltatás lényegével ós természetével, valamint a tételes t. czikkbe befektetett törvénykezési szabályokkal ellenkeznék az, hogy egy alsófoku iparhatóság a felsőbb, illetve harmadkfoku iparhatóság jogerős határozatai és ítéletei ellen jogorvoslattal élhessenek s a jogerős harmadfokú határozatok és ítéletek törvényszerű végrehajtása ellen ily módon akadályok gördíthessen ; ez okból tehát a megye alispánjának iörvónyes határozataim ellen benyújtott előterjesztését törvényes alap hiányában ezennel visszautasítom, s idézett harmadfokú határozatomnak azonnali végrehajtását felelősség terhe mellett elrendelem. Ai. előterjesztés alaki részének, illetve az előterjesztési jognak fentebbiekben történt elbírálása után a vmegye alispánjának előterjesztésében előadottak ezek után további tárgyalást már nem igényelhetnének ; minthogy azonban az ügy tisztázása czélj ából a dolog érdeme elől nem szándékozom kitérni, ennélfogva kérdéses határozatom indokolásául még a következőket közlöm czimmel. Az 1884. XVII. t.-cz. 1.. 2, 3. s az engedélyhez kötött iparágaknál a 10. ós 12. §-ban moghatározza azon féltételeket, melyeknek megfelelve minden nagykorú, vagy nagykorúnak nyilvánított, egyén bármely iparágak bárhol szabadon gyakorolhat, ezek között azonban a községi illetőséget nem említi fel; a törvény 10. §-ában felsorolt iparágak engedélyezésének feltételéül a községi illetőség csak abban az esetben lenne tehát megkívánható, ha az ezen iparok tárgyában a törvény 11. §. értelmében alkotandó szabályrendeletek az iparűzési jog megszerzésének feltételeit is szabályoznák, illetve a törvény által megszabott feltételek mellett e szabályrendeletekben még ujabb feltételek is megállapíthatók lennének. A törvény rendelkezéseinek helyes értelmezése mellett, illetőleg a 22. §. ama határozmánya alapján azonban, mely szerint mindenki iparának gyakorlásánál a jelen törvény alapján tartott szabályrendeletek határozatait megtartani köteles, kétségen kivül megállapítható az, hogy a kérdéses szabályrendeletek nem az iparűzési jog megszerzésének, hanem az illető iparágak gyakorlásának feltételeit állapithatják meg, s igy e szabályrendeletekben az iparűzési jog törv. szerű feltótelein kivül egyéb feltételeket is előírni, nevezetesen a községi illetőség megszerzésének feltételét megállapítani nem lehet. Kétségtelen tehát, hogy a törvény, midőn 1. §-ában kijelenti, hogy az iparűzési jog e törvény korlátai között bárhol szabadon gyakorolható, az iparűzési jog megszerzése tekintetében csak a törvényben megállapított korlátokat érheti, e korlátokon kivül egyéb feltótelek megállapítását meg nem engedi, hanem a thatóságok ós r. tanácsú városok szabályrendelet alkotási jogát csak a 10. §-ban felsorolt iparágak gyakorlásának szabályozására szorítja. Ezeken kivül, ha eltekinthetnék is attól a körül-2*