Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 2. félév)

1896-08-27 / 70. szám

Melléklet a Központi Ertesitő 1896. évi 70-ik számához. KÖZLEMÉNYEK AZ IPARI ÉS GYÁRI ALKALMAZOTTAK BETEGSEGÉLYZÉSI ÉS BALESETI BIZTOSÍTÁSA KÖRÉBŐL. 1896. Budapest, augusztus hó 27-én 20-ik szám 68. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek 1896. évi 14,744. sz. a. kelt és Szabadka sz. kir. város tanácsához intézett rendeletének másolata. A szabadkai kerületi betegsegélyző pénztárnál rendszeresített két orvosi állásnak megszüntetése ós ennek következtében dr. Milkó Izor pénztári orvosnak ezen állásában való fölmentése ügyében a város tanácsa részéről m. évi deczember hó 14-ón 20,896. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó másodfokú határozatot, mely a kerületi betegsegélyző pén/tár igazgatósága által hozott határozatának megváltoztatása mellett dr. Milkó Izor pénztári orvost ez állásába visszahelyezte, a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozatot ezennel harmadfokulag az annak alapjául szolgáló elsőfokú határozattal együtt megváltoztatom és a kerületi betegsegélyző pénztár igazgatóságának m. évi julius hó 30-án e tárgyban hozott határozatát érintetlenül hagyom; mert az érvényben levő pénztári alapszabályok 26. §-a szerint az orvosok kinevezésére és tehát ezzel kapcsolatban az orvosi állások szervezésére az igazgatóság van jogosítva, ebből tehát következik viszont az is, hogy ugyancsak igazgatóságnak áll jogában a meglevő orvosi állások akármelyikét, ha ezt a czélszerüség vagy a pénztár anyagi érdekei követelik, megszüntetni, s ebből folyólag az állás megszüntetéséből következő személyes változtatásokat is megtenni. Az alapszabályok 27. §-ának ebbeli intézkedése, mely szerint a pénztár tisztviselői állásukban mindaddig megmaradnak, mig kötelességüknek eleget tesznek, a most kimondott elvvel nincs ellenmondásban, mert az idézett határozmány a tisztviselők alkalmazásának állandóságát, fegyelmi vétség kivételével, rendes viszonyok között biztosítja ugyan; azonban csakis addig és arra az esetre, a meddig maga a rendszeresített tisztviselői állás fentartatik, az állás megszüntetésével azonban az illető tisztviselő alkalmazásának is meg kell szűnnie. Ez alapot fogadva el, nem is szükséges külön indokul felhozni; azt, hogy dr. Milkó Izor alkalmazása a betegsegélyző pénztárnál levő és a több szerződési példány közül hitelesnek tekintendő szerződésben ideiglenesnek van kijelentve nem szükséges azért, mert a pénztár igazgatóságának az orvosi állás megszüntetésére való joga akkor sem vitatható, ha az alkalmazás végleges minőségben történt. A mennyiben egyébiránt dr. Milkó Izor a betegsegélyző pénztár igazgatóságával annak idején kötött szerződésre a másik fóí által kétségbe vont, illetőleg el nem ismert jogokat és igényeket alapit, — a szerződéses viszonyból eredő eme vitás kérdések elintézése nem a közigazgatósági hatóságok elé, hanem a törvény rendes útjára tartozik. A f. évi január hó 29-én 39. sz. a. kelt jelentésével felterjesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett a tanácshoz ide csatolva leküldöm. 69 A kereskedelemügyi in. kir. ministernek 1896. évi 33,479. sz. a. kelt és a horvát IMII úrhoz intézett átiratának másolata. Az 1891. óvi XIV. t.-cz. határozmányainak értelmezése tárgyában folyó évi május hó 7- ón 56,356. szám alatt kelt nagybecsű átiratára van szerencsém nagymóltóságodat tisztelettel a következőkről értesíteni. 1. Az 1891. évi XIV. t.-cz. 33. §-a értelmében azon pénztári tagoknak, kik valamely biztosításra kötelezett foglalkozásból kiléptek és a magyar korona országainak területén tartózkodnak, tagsági joga csak akkor szűnik meg, ha a járulókokat négy egymásra következő héten át befizetni elmulasztják. A törvény e rendelkezésének, illetve a nagymóltóságod idézett nagybecsű átiratában fölvetett kérdésnek megoldásánál tehát nézetem szerint mindenekelőtt különbség teendő azon esetek között, midőn a távozó tag a biztosításra kötelezett foglalkozásból kilépve oly foglalkozásra lépett át, mely őt valamely elismert pénztárhoz való belépésre nem kötelezi és a magyar korona országainak területén maradt, vagy kilépve, valamely biztosításra kötelezett foglalkozásból, az ország területéről távozott ós azon eset között, midőn a pénztári tag, bárhol tartózkodjék is, keresethiány miatt a tagsági dijakat megfizetni nem képes. Az első esetben az idézett törvény 33. §-ának (2.) második bekezdése értelmében, az illető addig marad a pénztár tagja, mig a magyar korona országaiban tartózkodik és a tagsági dijakat fizeti és csak akkor szűnik meg tagsága, ha vagy a külföldre távozik, vagy a járulókokat négy egymásra következő héten át befizetni elmulasztja. A második esetben azonban nézetem szerint a keresetkóptelen tag, bárhol tartózkodjék is, tagsági jogait a törvény 25. §.-a értelmében az utolsó befizetéstől szá-