Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 1. félév)
1896-02-27 / 17. szám
t í 393 3. Kőhányás .... 782.645-7 m«. 4 Kőhányás-kiegyenlités 136.444-957 m2 . 5. Kőhányás-kiszedés . . 11.701-81 m3 . 6. 0-3 m. vastag kőburkolat 5.565 00 m2 . 7. 0 45 m. vastag kőburkolat 56 469 966 m2 . 8. Vegyes anyagokból való feltöltés 257.780-77 m3 . 9. Egy vontatóuti hid . — 10. Korlát 2900 f. m. 680.9-5 75,850-147 8.396-0 5 2790 55,344-966 257,083-746 1653 87-007» 5559% 71 -Vőo/d 94.86»/,, 98-10°/o 99-73"/o 100 Vo 57-00/0 Ezen összehasonlítás szerint is tehát számba vehető és jelentőséggel bíró hátralék csak a viz alatti sziklaeltávolitásnál mutatkozik; megtótettek azonban a kellő intézkedések arra nézve, hogy ezen munkálatok teljes erélylyel folytattassanak s hogy különösen a Vaskapucsatornának f. évi szeptember hó 27-ére kitűzött ünnepélyes megnyitása akadálytalanul megtörténhessék. X. Alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir. minister a debreczeni második sertésvágó-hentesipartársulat alapszabályait f. évi 6985. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 150. §-a alapján jóváhagyta, XI. V á § á r o k. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 10686. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Somogy vármegye területéhez tartozó Tab községben a f ó. április hó 11-ére és augusztus hó 1-óre eső országos vásárok ez évben kivételesen f. ó. április hó 10-én illetve julius hó 31 én tartassanak meg. V. Közlemények. A francziaországi fém- és gépipar állapota az 1894. évben, hivatalos adatok szerint, a következő volt: A magas kemenczók, valőmint a vas- ós aczólművek termelése tett 2,070.000 tonna öntött vasat 118 millió frank értékben, 786.000 tonna vasat 129 millió frank értékben, 674.000 tonna aczólt 16972 millió frank értékben, összesen tehát 3,500.000 tonnát millió frank értékben. 1,600.000 tonna öntött vas ós aczél készitósre fordíttatott; ezek termelése 67.000 tonnával emelkedett és eszerint ismét elérte azon magasságot, melyben 1883-ban a nagy szén- ós fémválság előtt állott. Mióta az aczél a Thomas-eljárás szerint olcsóbban előállittatik, a vasmüvek üzemeiket nem képesek fejleszteni, hanem inkább csak azon az állapotban megtartani igyekeznek és a vasuti sínek, keróksinek és a vasuti kocsi- vagy gőzmozdony-tengelyek gyártását kénytelenek voltak abbanhagyni, minek folytán termelésük az 1893. évben 21.000, az 1894-ik évben pedig 22.000 tonnával kevesbedett. A termelés vaspléhből 100.000, aczélplóhből pedig 151.000 tonnna volt. Bessemer és Martin aczél 818.000, tehát 28.000 tonnával több állíttatott elő, mint az előző esztendőben, azonban ennek daczára a megmunkált aczéltermelés csak 10.000 tonnával emelkedett, még pedig azért, mivel 25.000 tonnával kevesebb vasuti sin készíttetett. Az összes 3,530.000 tonna vastermelés 55.000 tonnával nagyobb volt mint az előző óv termelése, mégis ennek ára 7 millió frankkal kevesebb volt, és pedig azért, mivel valamenni vasárunak az ára, — az aczéllemez kivételével, mely 13 fankkal emelkedett, — hanyatlott. A fogyasztás 34.00 tonnával apadt, még pedig leginkább öntöttvasárukból, miért is a kiszállítást külföldre fokozni kellett, minek következtében 45.000 tonnával több vitetett ki, mint a mennyi behozatott, mig az előbbeni évben a kiviteli többlet csak 16.000 tonna volt. A réz, ezüst, arany, czink, nikkel ós aluminium termelés értéke ez évben 38 millió frank volt. Az értékcsökkenést 2Va millióval az előző évvel szemben az árak általános hamyatlása okozta. Működésben volt 93.918 gőzkazán, 82.660 gőzgép, (ezek közt 10.967 gőzmozdony és 27.671 reczipiens), melyek összesen 5,900.000 lóerőt képviseltek. A szaporodás az előző esztendővel szemben 2.166 gőzkazán, 1188 reczipiens, 2020 gőzgép (ezek között 216 gőzmozdony) volt, melyek együtt 165.000 lóerőt képviseltek. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 9689. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Csanád vármegye területéhez tartozó Makó rend. tanácsú városnak országos vásárai ezentúl „Judica" vasárnapot, junius 24-ét, augusztus 19-ét és november 19-ét megelőző szombaton, vasárnap és hétfőn tartassanak\olykóp, hogy első nap az állat-, a másik két napon pedig a kirakó vásár tartandó. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 9934. sz. a. k. rendeletével megengedte, hogy a Pest-Pilis-Solt-Kis-kun vármegye területéhez tartozó Tőrök-Bálint községben minden szombaton piaczi helypénzszedéssel egybekötött, azonban állatfelhajtás nélkül, hetivásár tartassék. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Jeruzsálemi consulatusunk jelentése szerint az olajfa- és gyöngyház-ipari czikkek, az úgynevezett ájtatossági tárgyak, Palestina kivitelében az ipari készítmények között a második helyet foglalják el ós a kivitel értékére nézve csupán a szappan előzi meg azokat. Ezek kiviteli súlya ós értéke az utóbbi három évben a következő volt: 1892-ben 1.200 q. 535.000 franc értékben. 1893-ban 1.161 „ 580.000 1894-ben 3.500 „ 699.000 Az olajfa-ipar székhelye Jeruzsálem városa, hol annak üzesével kb. 20 műhelyben, közel 150 mester és munkás foglalkozik. Feldolgozás alá kerül mintegy 300 arabs mázsa (kantar), olajfatörzs (867 q.), melynek értéke (á 11 frcs) 3.300 franc. A készítés tárgyait leginkább kisebb áruczikkek, úgynevezett apró- és díszműáruk, íróasztal-készletek, szekrénykék, ládikák, kosárkák, képrámák, keleti halacskák képezik, azonban a butorasztalosság nagyobb czikkei is készíthetők. A készítés a műhelyekben a képzelhető legegyszerűbb kézieszközökkel ós a legközönségesebb esztergapaddal történik. Az évi készítmény értéke mintegy 125.000 franc, melyből 50.000 franc értékű helyben adatik el az utazóközönségnek, a többi pedig kivitelre kerül. A rendeltetési ország főkép Anglia, aztán a német birodalom és Amerika.
