Központi Értesítő, 1896 (21. évfolyam, 1. félév)
1896-02-27 / 17. szám
- 394 — A gyöngyházipar székhelye rég idő óta a Jeruzsálemtől hót kilométer távolságra fekvő Betlehem városkában van. Ezen ipar készítményei faragászati munkák gyöngyházkagylókból ós esztergályozott olvasók gyöngyház-golyócskákból. A faragászat kagylószerü darabokon történik és az evangéliumból vett jeleneteket ábrázol, melyek a megváltó születésére, keresztelésóre stb.-re vonatkoznak. Kívánatra azonban ládikák, könyvtáblák, a görög egyház ikonaí is készíttetnek, valamint mindenféle apróáruk gyöngyházból, mint kis keresztek, gombok, melltűk, olvasójegyek, papiroskések stb. Végre gyöngyházból faragott munkák, legtöbbnyire feszületek, olajfára is alkalmaztatnak. A legkiterjedtebb ipar az olvasókószités gyöngyházgolyócskákból, melylyel 68 műhelyben, mintegy 300 személy foglalkozik. Nagyobb gyöngyházkagylók Dseddából, a Vöröstenger kikötőjéből, az olvasók készítésére való gyöngyházgomb-ipar hulladékai pedig eddig kizárólag Bécsből, ujabb időben pedig csak 2/s-a Bécsből, 1 /a -a pedig Amerikából hozatnak. A készítmények évi értéke mintegy 390.000 franc, melyből 50°/o az olvasókra esik. Betlehemben még más anyagokból is készíttetnek olvasók, évenként közel 46.000 frank értékben A készítés történik egy Hedsás (Mekka) körül elterjedt bokor kőkemény magjaiból, valamint olajbogyókból, olajfából ós tevecsontból, melyek készítésével 24 műhelyben, 150 munkás foglalkozik. Ezen iparral kapcsolatban Betlehemben egy fekete, aszfaltfóle mészkőből, mely Mózes kövének is neveztetik, mindenféle esztergályosmunkák, mint tálczák, tányérok, kelyhek stb. készíttetnek, ezek készítményeinek értéke azonban évenkint a 3000 francot meg nem haladja. A betlehemi ipar készítményei részint helyben árusittatnak el zarándokoknak és turistáknak, nagyobb része azonban külföldre, u. m. Közép- és Délamerikába, a spanyol gyarmatokra, Spanyol- és Francziaországba kiszállittatik. Spanyolországban a Szentföldről behozott olvasók, feszületek stb. egyedáruságot képeznek, melyet az „Obera pia" intézet kezel. A betlehemi ipar készítményeinek eladásával maguk a betlehemiek is foglalkoznak házalás utján a világ minden részeiben. Jelenleg Európában 50, Indiában és a philippini szigeteken 25, Dél-Amerikában és az Antillák körül 50, Dseddában 6 házaló van távol ós foglalkozik a betlehemi czikkek eladásával. Rumánia összforgalma a külfölddel az 1894. évben suly és érték szerint jóval kisebb volt, mint az előző 1893-ik év forgalma, azonban nagyobb volt, mint valamennyi korábbi esztendőé. Ezen forgalom hullámzását az utóbbi öt évben a következő számok mutatják: összes forgalom gulya értéke 1890-ben 2,774.882 tonna 638,749.469 frank 1891-ben 2,757.210 „ 711,344.768 „ 1892-ben 2,612.671 „ 666,131 353 „ 1893-ban 3,622.615 „ 801,141.518 „ 1894-ben 2,789.433 „ 716,340.671 „ A bevitel és kivitel alakulása a következő számokból látható : bevitel kivitel érték szerint bevitel kivitel suly szerint 1890-ben 553 938 t. 2,220.944 t. 362,791.054 frk 275,958.415 frk 1891 ben 702-604 „ 2,054.606 „ 436,682.685 „ 274,662.083 „ 1892-ben 653-370 „ 1,959.301 „ 380,747.296 „ 285,384.057 „ 1893-b an4727• 125 „ 2,895.490 „ 430,489.731 „ 370,651.787 „ 1894-ben 718-272 „ 2,071.161 „ 422,142.287 „ 294,198.384 , Érték szerint a bevitel a kivitelt még mindig tetemesen túlhaladta, még pedig nemcsak az itt kimutatott öt évben, hanem visszamenőleg sok esztendőben. Csupán Rumánia vámbevételei mutatnak fokozatos emelkedést, melyek az 1894-ik évben csak kevéssel voltak kisebbek, mint 1893-ban, inig az előbbeni évek bevételeit túlhaladták, miként azt a következő számok mutatják: 1890-ben 1891-ben 1892-ben 1893-ban 1894-ben 22,520.569 frank 27,402.263 „ 29,437.805 „ 34,407.634 „ 33,835.110 „ Rumánia bevitele az egyes országokból, az utóbbi tiz év alatt a következően alakult: a monarchia Svájcz Nagybritanni» Francziaország Németbirodalom százalékokban 1885-ben 44-94 1-54 19-29 5 32 15-45 1886-ban ol-54 0-86 24-09 4-88 24-74 1887-ben 16-98 4-97 27-58 7-95 28-62 1888-ban 16-39 619 27 31 905 26-81 1889-ben 13-42 5-98 27 80 8-92 29-42 1890-ben 14-53 221 26-89 1093 3010 1891-ben 1627 1-96 2627 9-56 31-97 1892-ben 23-42 1-92 22-08 8-12 29-86 1893-ban 25-64 1-85 21-84 8-24 27-38 1894-ben 2719 1-31 19-91 8-11 27-71 Rumánia uj általános vámtarifájának életbelépte óta (az 1891. év második felében) bevitele a monarchiából ismét lényegesen emelkedett és habár még nem érte el azt a magasságot, melyben 1885. évben; vagyis a vámháboru előtti esztendőben állott, mégis csak kevéssel maradt vissza a német birodalomtól, melyből Rumániának most legnagyobb bevitele van. A vámháboru ideje alatt a monarchia kárára Svájcz, Nagybritannia, Francziaország és a Nómetbirodalom emelkedett bevitele ismét hanyatlik, noha a három utóbbié még mindig nagyon jelentékeny. Ugyanez látható némi változással Rumánia kivitelénél is az egyes országokba az utóbbi tiz évben, noha a hullámzás itt kisebb arányokat mutat, mint a bevitelnél, mint azt a következő számok mutatják: Nagybritan- Franczia- Németbiroa monarchiába Belgiumba niába országba dalomba s z á z a 1 é k o k b a n 1885-ben 33-79 3-99 34-29 4.69 1-15 1886-ban 13-57 5-96 45-63 11-40 1-03 1887-ben 7-99 5-91 5804 7-43 330 1888-ban 527 12-32 56 03 723 2-54 1889-ben 615 13-69 51-27 4-78 5-60 1890-ben 3-23 15-80 58-48 623 4.60 1891-ben 8-45 15-01 52-23 3-58 11-28 1892-ben 11-06 1506 42-26 3-87 11-65 1893-ban 1008 18-89 21-69 2-27 35-33 1894-ben 14-56 20-86 26.80 3-42 19-76 Rumánia vámbevételei szempontjából legfon a monarchia, melyből történő bevitel után ugy általában, mint aránylag most is nagyobb vámbevitelei vannak. Ezek az egyes országok szerint az 1894. évben a következők voltak: 1. Monarchiából 12,291.588 frank 3613°/o 2. Belgiumból 1,200.515 „ 3'35 „ 3. Bulgáriából 231.684 „ 0 69 „ 4. Svájciból 401-305 ,, 118 „
