Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-09-19 / 82. szám

1644 — tőkéje 1,201.700 ezüst dinár; azután a belgrádi hitelintézet, melynek 906 000 frank részvénytőkéje ós 1,2W).000 frank takarékbetétje van ; utána a belgrádi kereskedelmi bank, mely 1894-ben rószbetótekre alapittatott a melyekre eddig 200.000 ezüst dinár fizettetett be. Kisebb belgrádi hitelintézetek még a vrasari takarék- és előleg egylet és a belgrádi kereskedelmi takarékpénztár. Belgrádi consulatusunknak 51 szerbiai pénzintézetről szóló kimutatása szerint, melyben a szerb nemzeti bank és az öt belgrádi hitelintézet is benfoglaltatik, befizetett alaptőke 1888-tól 1894. év végéig a következő emelkedést mutat : 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben 1893-ban 1894-ben 8,642.972-85 dinár 9,769.741-13 „ 10,666.930-24 „ 11,739.429-82 „ 11,352.859-88 „ 9.835.341-74 „ 12,680.577 00 „ A már emiitett belgrádi hitelintézeteken kivül nagyobb alaptőkével még a következő pénzintézetek birnak, u. m. : a valjevoi takarékpénztár 534.400, kragujeváczi hitelintézet 350.000, kruseváczi takarék- ós előleg egylet 275 843, a nisi részvény-takarékpénztár 250.000, a puzsárováczi takarókpénztár 250.000, a semendriai takarék- és előleg egylet 279.698, semendriai hitelbank 363,840, sabáczi takarék- és előlegegyloi 240,000, sabáczi takarékpénztár 240.000, pazsáreváczi takarék- és előleg egylet 259,527 dinárral stb-, mind az 1894. évi deczember hó 31-iki állapot szerint. A takarékbetétek ezen pénzintézeteknél a föntebbi időszakban jelentősebb emelkedést mutatnak. Ezen összegek a következők : 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben 1893-ban 1894-ben 4,987.569-61 dinár 6,510.957-31 „ 7,910.360-21 „ 9,741.973-71 „ 10,191.708-73 ., 11,614.536-54 „ 10,974.899-00 „ 1889-ben 1890-ben 1881-ben 1892-ben 1893-ban 1894- ben 19,346.985-82 19,909.521.56 24,544.643-60 26,502.403-62 21,664.910-56 32,009.114-00 Végre a kölcsön üzlet zálogokra, nagyobb hullámzás mellett ismét emelkedést mutat. Az álladéka ezen banküzletnek az 1894, év végén az utolsó hét évben a következő volt : Legnagyobb takarékbetéttel a közvetkező pénzintézetek birtak, melyek betét álladéka az 1894-ik óv végén volt, még pedig: a belgrádi hitelintézet 1,123.500, belgrádi takarók- és előleg egylet 2,932.602, valjevoi takarókpénztáró 394.699, kragujeváczi takarék-és előleg egylet 441.871, nisi részvény-takarókpénztáré 389.151, nogotini takarékpénztáré 438.805, pozsareváczi takarékpénztáré 499.298, a vracari takarék- és hitelintézeté Belgrádban 587.319 dinár. A váltó leszámitolási üzlet is nagyban emelkedett, különösen az itt utolsónak kimutatott 1894-ik évben, mint az a következő számokból látható, melyek az 1894. év deczember 31-iki állapotra vonatkoznak : 1888-ban 15,077.493-27 dinár 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben 1893-ban 1894-ben 6,429.727-63 dinár 5,163.821-62 „ 18,953.027-52 „ 10,431.674 48 „ 9.920.328-19 „ 3,734.973-08 „ 5,600.072-00 „ Legnagyobb váltótárczával birtak a szerb szab. nemzeti bank 7,456.348, belgrádi hitelintézet 1,609.018, belgrádi takarék- ós előleg egylet 2,185.665, valjevoi takarékpénztár 830.427, kragujeváczi takarék- és előleg egylet 650.451, kragujeváczi hitelintézet 738.571, nisi részvénytakarókpénztár 3,490.690, negotini takarékpénztár 2,830.559, semendriai hitelbank 3,002.354, sabáczi takarék- és előleg egylet 545.523, palitnai takarék- ós hitelintézet 405.840 dinárral stb. A tárcza álladók ezen kölcsön üzletnél az 1894-ik óv deczember 31-én legjelentősebb volt a szab. szerb nemzeti banknál 2,677.137, a belgrádi takarók- és előleg egyletnél 942.844, a nisi részvénytakarókpénztárnál 285.294, a semendriai hitelbanknál 243.226 dinár stb. A szerbiai pénzintézetek legnagyobb része tehát szövetkezeti alapon állanak, t. i. kisebb részletek által gyűjtik az alaptőkét, a letétbankok jellegével birnak, a mennyiben legtöbb elfogad betéteket kamatozásra, de a bankszerű üzletnek csak két ágát folytatják, t. i. a leszámitolást és előlegezést vagy kölcsönzést, a többi banküzletet pedig alig egy-két bank gyakorolja. A takarékpénztár, takarék és előleg egylet a legkedveltebb ós legelterjedtebb elnevezés. Az összes pénzintézetek működése csak kisebb kiterjedésű, melyek a kellő segédforrásokkal, mint olcsó viszleszámitolás, az olőlegek könnyű forgatása stb. nem birnak. Kár, hogy a jovedelmezés tekintetében adatok nem állanak rendelkezésre Szerbia szén- és fémbányászata. Szerbiában az 1894-ik évben mintegy 20 szónbánya volt feltárva, melyek legtöbbnyire magántulajdont képeznek. Első sorban a Vrska-Cuka (Szerb iparos) bányamű jön tekintetbe, mely hat millió frank alaptőkével biró belga részvónytársulat tulajdonát képezi és a zajcsári kerületben Bulgária határánál terjed el. A bánya Rodujevácznál a társulat tulajdonát képező keskenyvágányu iparvasut által van kapcsolatban a Dunával- A szón (anthracit) minősége igen jó, főpiacza Rumánia, kevés Bulgáriába ós Dél-Magyarországba is szállíttatik. E bánya működését az 1894. év április hó 1-én beszüntette ós előro nem látható, hogy működését egyáltalában és mikor fogja ismét felvenni. Szerbia legjelentősebb szónbányája az állam tulajdonát képező senji szénbányamű. E bánya már 1853. óta van feltárva, nagyobb jelentőségre azonban csak a szerb államvasutak átvétele óta vergődött, melylyel most Caprijánál egy ri 22-8 km. hosszú keskenyvágányu vasút által van kapcsolatban. E két bányamű óvi termelésének mennyisége, valamint még más kilenczó, az 1894-ik esztendőben a következő volt : Vrska-Cuka 21.000 t. Alexander 4.000 „ Kostalaiz 2.500 „ Dubra 2.000 „ Sisevácz, Vrsii 1.500 „ Kamenácz 350 „ Kraljenácz 350 „ Dobra-Sreea 300 „ Podvia 150 „ Jeklov 100 „ Senj . 60.000 „ Összesen . . 91.000 t.