Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-09-19 / 82. szám

1645 — Kivitelre csak Dobra, Senj és Vrska-Cuka dolgoznak, azonban csak köveset visznek ki és jelentősebb kivitelre csak az utóbbi van kellőleg felszerelve és berendezve. A kivitelnél azonban sokkal nagyobb a bevitel, mivel még a senjai szón sem alkalmas a gyorsvonatok gőzkazánjának tüzelésére és olyat a szlavóniai Vrdnik szénbányából visznek be. Az 1894-ik évben magántüzelésre és iparvállalatok czéljaira kb. 400 vasúti kocsi vrdniki szén Szlavóniából, 60 vasúti kocsi petrozsónyi szón és 80—100 vasúti kocsi kovácsszén a szabolcsi ós pécsi, végre kb. 120 vasúti kocsi kőszén Osztrauból Morvaországból vitetett be. Koksz Szerbiában nem állíttatik elő ós magánfütés czéljaira az 1894-ik óvben mintegy 20 vasúti kocsival vitetett be. Lozincza környékén, a Drina mellett ólom- és antimonbányák vannak ; az azokból nyert fém Treibergbe, Szászországba és Magybritanniába vitetik ki. Majdanszek közelében rézbánya mű van, de a termelés csekély. Az avalahegy higanybányáinak kiaknázására alakult „Avala mining Company" angol társaság liquidait, miután a termelés csekély volt és a vállalat nem volt jövedelmező. Szerbia bányaipara általában kezdetleges ós fejletlen. A szónbányákban a rendszeres aknamunkát még nem ismerik, a nyert szenet pedig csak briquettirozás után lehetne a nagyobb forgalomnak átadni. Jó minőségű darabos szén most móg alig van, de remélik, hogy később, ha majd mélyebben behatolnak a föld alá, olyat fognak találni. Szénbányák ugyan nagyobb kiterjedésben vannak Szerbiában, de versenyképességükhöz még sok hiányzik. Ha majd a vasút a Timok völgyében ki épül, akkor jöhet majd egyik-másik tekintetbe az Al-Duna nemzetközi forgalmában. Szerbia állatforgalma. Földmivelés ós állattenyésztés még sok időre Szerbia bevételeinek főforrását fogják képezni. Állattenyésztése az utóbbi években nagy haladást tett és az 1894. évben Szerbia gabonakivitelének nagy hiányát, részben nagyobb állat kivitele pótolta. Szerbia állat állománya s annak*'darabonkinti értéke a következő : ló szarvasmarha bivaly juh kecske sertés 1,700.000 db. értéke dbk. 160 dinár 800.000 6.000 3,000.090 500.000 1,000.000 140 120 12 8 40 szarvasmarhát tenyészteni, az egész országban el van terjedve. Az istállózást azonban nem ismorik ós ezek kevés helyen találhatók istállók, azért a szerb szarvasmarha igen edzett ós az időjárással szemben nagy ellentállási képességet mutat. Az osztrák-magyar consuli hivatalok által láttamozott bárczák alapján készitett kimutatás szerint az 1894-ik óvben Szerbiából a monarchiába következő mennyiségű háziállat szállittatott, még pedig : Szarvasul arhi Sertés Juh Kecske Dar a b Belgrádból 45.326 166.413 2.178 72 Nisből 2.673 2.795 546 210 Semendriából 3.069 23.192 1.733 — Sabáczból 4.803 51.144 — — Negotinból 431 7.939 — 830 Összesen 56.352 252.393 4.457 1.152 Szerbia háziállatjainak összes értéke e szerint 219 millió dinár. Valódi lóteuyósztés eddig Szerbiában nincs. A belföldi hustermetü parasztló testalkatához képest aránylag elég jó használható, azonban képessége általában oly csekély, hogy ugy a hadsereg, mint a városi lakosság igás- és kocsi-ló szükségletét a külföldről (Magyarországból) behozatal által fedezi. Ljubicevoban van ugyan állam-ménes és Dobriewoban méntelep a lótenyésztés emelésére, de ezek eredményes működéséről még most korai beszélni, mivel a földmivelés népesség mezei munkáinál a szarvasmarha használatának előnyt ád. A szarvasmarha-tenyésztés az utóbbi f években nagyobb kiterjedésben űzetik ós az igyekezet jobb fajta A szarvasmarha kivitelének legnagyobb része a monarchiába és Bulgáriába történik. A legjobb göbölyök Üzicze, Pazarevácz, Podunavski ós Morava kerületekből kerülnek ki. A főpiaezok szarvasmarhára Puzarevácz Podunana és Cznoreka. A szarvasmarha kiviteli kereskedés SaborskiJ. és fiai, Wik Mór és trs. és Braun József budapesti bizományosok kezében van. Bivaly Nis-Vranlja, Pirut és Negotin városok környékén található kisebb mennyiségben és az 1894-ik évben kb. 400 db vitetett ki. A sertéstenyésztés Szerbia mindon részében el van terjedve. Kiviteli főpiezok Belgrád, Pozarevacz, Velika-Plana, Palánka, Semendria, Szabácz, Zagodina, Kragujevácz, Krusevácz, Velika-Gradiste ós Alexinácz. Szerbiából a monarchiába az 1894. évben mintegy 250.000 db sertés vitetett ki, de kivitetett olyan a német birodalomba is, sőt kisérlet is tótett Salonichin át sertéseket Marseilleba szállítani, mely kisérlet állítólag sikerült is. A szerbiai sertések főpiacza eddig Budapest-Kőbánya, sovány sertéseket Bécs-Ujhelybe is szállítanak. Szerbia kormánya egy a budapesti sertóspiacz és hizlaló-telephez hasonló telep létesítése végett Belgrádban tesz előmunkálatokat, a siker azonban móg messze kilátásban van. Velika-Planában létező Kleefisch és Scheuss szalámi gyár czég az 1894. évben 43 vasúti kocsi disznóhúst szállitott a német birodalom kölönböző városaiba, mely kivitel az 1893. évi 70 vasúti kocsi küldeménynyel szemben 27 vasúti kocsival kevesebb volt. A kisebb kivitel oka élő sertéseknek nagyobb számban való kivitele. Az 1894. óvi kivitelből 23 vasúti kocsi sertéshús Kölnbe, 15 Passauba, 3 Mainzba stb. szállittatott. A baromfitenyésztés is egész Szerbiában el van terjedve és különösen nagy a pulykatenyésztés. Szerbia 1894. évi összes kb. 670 vasúti kocsirakomány czukorbevitelében legnagyobb része volt a leipniklundenburgi ezukorgyárnak, melyből kb. 300 vasúti kocsirakomány czukor vitetett ki. Ezt követi az altbrünni ezukorgyár, melyből mintegy 200 vasúti kocsirakomány czukor szállittatott ki ; a még hátralevő 170 vasúti kocsirakomány czukor a csaszlaui, rohrbachi, surányi és chropini ezukorgyárak közt oszlott meg. Á magyarországi ezukorgyárak nagyobb tért ez évben sem tudtak hódítani Az oroszországi kisérlet nem sikerült ós a ezukorbevitel Oroszországból teljesen megszűnt. Miután Szerbiának egyetlen papiros gyára sincs, nem csekély papiros szükségletének fedezésével egészen