Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)

1895-09-19 / 82. szám

— 1643 -Bevitel Kivitol Szerbiába Szerbiából százalékokban Svájcz 1.64 — Francziaország 1.2^ 0.61 Belgium 0.82 — Bulgária O.iiO 0.75 Németalföld 010 — Görögország 0.04 Szerbiára nézve tehát a monarchia úgy a bevitelre, de még inkább ama kivitelre nézve valamennyi állam közt a legfontosabb piacz, melyből bevitelének majdnem kétharmad részét, kivitelének pedig kilencz tized részét viszi be, illetve ki. Szerbia bevitelében részt vesz 15 állam, de a bevitel ezekből összesen sem annyi értékű, mint a bevitel a monarchiából, mig Szerbia kivitelében csak nyolcz állam vesz részt, a Szerbiából irányuló kivitel együtt összes kivitelének csak 10 százalékát képezi. Szerbia tehát a monarchiába majdnem 30%-kal több értékű árut visz ki, mint a mennyit a monarchiából be visz. Szerbia vámbevétele az 1894-ik évben 11,286.381 frank 63 ctm, az 1893-ik évben pedig 10,932.026 frank 55 ctm volt s igy az elsőben 354.355 frank ctmmel több mint a megelőző esztendőben. Ezen vámbevételekben foglaltatnak a fogyasztási adó (trorarina) és a forgalmi adó (obrt), melyek az utolsó két évben a következő hullámzást mutatják. A) Bevételek az állami az állami fogyasztási adóból (trorarina) : 1894-ben 1893-ban Dinárokban Különbözet Finomitott czukor után . 942.017 753.036 + 18*981 Sütemény 4.665 11.499 6.933 Kávé 454.395 251.528 + 193.867 3.515 7.725 4.211 Kávépótló s egyéb pótlék 7.613 14.005 — 6.491 Rizs . 216.709 263.150 — 46 441 Táblaolaj 151.906 197.049 — 45,143 Sózott vagy füstölt hal . 21.066 17.289 + 3.777 Hal- és rák-conservek 4.562 4.292 + 270 Szalámi 2.849 2.971 — 122 Sait 6.395 6.010 + 385 Finom borok .... 5.336 9.374 — 4.038 Bor pálinka, likőr, rum . 11.698 12.220 — 522 Sör 27.568 30.995 .—. 3.4 !7 Gyertya 26.249 48.765 — 22.515 Összesen 1,877.3 IH ,629.907 — 217.437 6. Bevételek a forgalmi adóból (obrt) : Nyers termények után 475.511 545.573 — 70.062 Feldolgozott termények u. 1,890.425 2,416.195 — 616.77 Összesen 2,374,935 2,961.768 — 586.833 Az 1894-ik évben a fogyasztási adók bevétele 247.437 dinár emelkedést, a forgalmi adó pedig ugyanakkor 586.833 dinár apadást mutat. Még felemlitjük, hogy a bevétel az egyedáruságból a következő : 1894 ben 1893-ban Különbözet Dinárokban Ásványolaj után .... 696.93 4 801.080 — 104.145 Gyufa „ .... 181.141 125.936 + 55.205 Szivarkapapiros után . . 64.340 33.118 + 31.222 Szerbia hitelintézeti. Belgrádban jelenleg öt nagyobb hitelintézet van, melyek az ország hitelforgalmának legnagyobb részét közvetitik. Az ország belsejében számos takarókpénztár ós hitelflgylct van, melyek még folyvást szaporodnak. Ezen pénzintézetek legtöbbnyire leszámítolással ós zálogkölcsön üzlettel foglalkoznak, a visszaleszámitolás által azonban szoros kapcsolatban vannak a bolgrádi bankokkal. A bankok közül első helyen áll a szerb nemzeti bank (Norodna Banka), melynek részvénytőkéje áll 20 000 db. részvényből egyenkint 500 dinár névértékkel, melyekből 19.998 drbra egyenkint 125 dinárral összesen 2,499.750 ezüst dinár van tényleg befizetve. A bank által forgalomba hozott pénzjegy álladók az 1894. év deczember 31-én 548.000 dinár aranyban és 21,489.080 dinár ezüstben, összesen 25,037.080 dinár volt, mely összeg az 1893. évi deczember hó 31-iki álladókkal szemben 1,708.430 dinárral kevesebb volt. A bank pénztári állapota az 1894. óv végén volt 7,082.037 50 dinár aranyban s igy szemben az 1893. óv ugyanazon állapotával 409,557-30 dinárral kevesebb, valamint 4,290.880 dinár ezüstben, tehát 1893. szemben 285.052 dinárral több. A váltótárcza álladéka 1894. deczember hó 31-én 7,616 408 dinár volt, tehát 390.556 dinárral több mint ugyanakkor a megelőző esztendőben. Az állam Belgrád város stb. nyilt könyvkövetelóse az 1894. óv végén 3,807.809 dinár volt s igy 84.352 dinárral több, mint ugyanakkor az előző esztendőben. Az értékpapír olőleg üzlet álladéka az 1894. év deczember hó 31-ik napján 2,853.376 dinár volt, tehát az 1893. év ugyanazon szakával szemben 145.684 dinárral kevesebb. A bank követelései az 1894. óv végén kereskedők, pénzintézetek stbből 9,362.777 dinár, az államtól és állami intézetektől 6,392.196 dinár, Belgrád várostól 2,184 296 dinár összesen tehát 17,939.269 dinár volt. A bank nyers jövedelme 934.309 dinár volt; ebből levonva a kiadásokat és a leírást behajthatatlan követelésekre 416.963 dinárt, maradt 517.346 dinár tiszta bevétel, melyből a tartaléktőkéhez csatoltatott 55.102 dinár, ugyanannyi kiutalványoztatott az állami pénztárnak, igazgatósági jutalékokra kifizettetett 36.734 dinár, maradt tehát a muít évi 1096 dinár áthozatallal együtt 371,503.93 dinár tiszta jövedelem megfelel az alaptőke 14-86%-os kamatozasnak. Szerbia második legnagyobb pénzintézete a szerbiai hitelbank 1,200 000 frank részvénytőkével aranyban és 200.000 frk tartaléktőkével. Szerbia váltó- és hitelforgalmának legnagyobb részét külfölddel, ezen hitelintézet közvetíti. A kereskedő világ ezen bank iránt a legnagyobb bizalommal viseltetik. Mutatja ezt forgalmának folytonos emelkedése, moly volt 1890-ben 23,731.524.20 arany frank 1891-ben 97,423.050.49 1892-ben 131,602.785.52 1893-ban 155 502.854 — 1894 ben 201,124.291.— A bank tiszta nyeresége az 1894. évben 13, az 1893. évben pedig 12% volt, melyből 6% mint osztalék kiosztatott, a többi pedig a tartalékalaphoz csatoltatott. Mig azonban a szerbiai hitelbank nemzetközi ezóloknak szolgál, melynek igazgatóságában több előkelő osztrák is részt vesz, addig a többi belgrádi hitelintézet csakis a belföld hiteligényeinek kielógitésóvel foglalkozik. Ezeknél az üzleti főágok váltóleszámitolás és az előlegezés értékpapírokra. Takarékbetéteket is olfogadnak, melyeket átlag "»"/o-al kamatoztatnak. Ezek- a „Beogradska Zadruga", mely 12 év előtt mint szövetkezet részbetótekre alapíttatott és a melynek jelenlegi alap-