Központi Értesítő, 1895 (20. évfolyam, 1. félév)
1895-09-19 / 82. szám
— 1642 — Szerbia áruforgalma 1894-ben. Belgrádi consulnak jelentése szerint Szerbia áruforgalma a külfölddel az 1894. évben ugy mennyiség mint érték szerint csökkent, a mint ez a következő számok összehasonlitásából kitűnik : Bevit o.l Kivitel 189i-ben 74,625.364 kg/1 ( 147,339.764"kg. Ï 106.057 m3 ' 34,881.173 dr. 48.850 m3 ) 46,023.249 dr. 2,321.730 db.J \ 948,591 db. J 1893-ban 77,156.095 kg. I í 254,983.154 kg. ) 114.403 m3 ) 40,922.594 dr. [ 41.705 m 3 \ 48,910.435 dr. 2,152.180 db. ) I 812.063 db. j A csökkenés az 1894. évben a bevitelnél 2,530,731 kg. és 8.346 m8 , érték szerint 4,041.411 dinár, a kivitelnél pedig 7,643.390 kg. és érték szerint 2,887.186 dinár volt. Érték szerint tehát a csökkenés a bevitelnél sokkal jelentősebb mint a kivitelnél. Szerbia áruforgalmi mérlege ez évben is cselekvő volt, a mennyiben a kivitel értéke a behozatalét az 1894-ik évben is 11,142,076 dinárral fölülmulta. Szerbia kereskedelmi mérlege különben is már mintegy tiz év óta mindig cselekvő. A beviteli csökkenés az 1894. évben tett gyarmatáruk és déli gyümölcsöknél 1,237.802, fa- és faáruknál 1,030.298, eledel és italoknál 816.596, pamut, kender ós lennél 808.696, gépek, eszközök és fegyvereknél 649.587, fémeknél 586.366, zsiradékoknál 398.503, fehérnemük és kötszövő áruknál 392 592, nyers és kikészített bőröknél 193.4-94 dinárt. Beviteli emelkedés volt a kő, agyag és üveg csoportnál 382.794, kerti és mezei termények csoportjánál 30.823, gyapjú csoportnál 234.822 és selyem csoportnál 17.838 dinárral. A százalék számokat, melyekkel a monarchia és még 14 más állam és ország Szerbia bevitelében részt vett, valamint a külömbözetet az utolsó két év bevitelében a következő összeállítás mutatja, mely szerint a bevitel Szerbiába tett : 1894-ben 1893-ban ^í'1 0 "" százalékokban A monarchiából . . . . . . 58.83 58.03 + 0.18 Boszniából . . . 0.12 0.16 + 0.04 A németbirodalomból . . . . 8.06 10.00 1.95 Nagybritanniából . . . . . . 10.29 11.12 — 0.83 Francziaországból . . . . . 1.28 1.16 + 0.32 Törökországból . . . . . . 7.21 6.07 + 1.14 1 51 + 1.94 Olaszországból . . . . . . 1.82 3.76 — 1.94 Oroszországból . . . . . . 1.91 1.80 + 0.11 Svájczból . . . 1.64 1.11 + 0.53 Amerikából . . . 4.17 3.90 — 0.27 Belgiumból . . . 0.82 0 95 + 0.13 Bulgáriából . . . 0.30 0.22 + 008 Németalföldről . . . . . . 0.04 0.16 — 0.12 Szerbia bevitele a monarchiából az 1894-ik évben átalában csökkent ugyan, még pedig az 1893-ik évben 23,755.270 dinárról, az 1894-ik évben 20,529.099 dinárra, tehát 3,226.171 dinárral, viszonylag azonban Szerbia összbehozatalához képest még némi emelkedést mutat, t. i. 0-18 százalékkal. Igy is azonban Szerbiának a monarchiából való bevitele igen nagy és évi 20,529.099 dinárral összes 1894. évi 34,881.173 dinár értékű bevitelének majdnem háromötödét (58.83%) képezte. Szerbiának a monarchiából való beviteléhez viszonyítva a bevitele a többi államokból csak kisebb rendű, melynek értéke az 1894-ik évben, még pedig Nagybritanniából 3,592.153, a német birodalomból 2,814.133, Törökországból 2,517.401, Rumániából 1,182.741, Oroszországból 65S.402, Olaszországból 637.120, Francziaországból 446.689 dinár értékű volt. Az utóbbiak közül bevitele a német birodalomból l-95, Nagybritanniából 0.83 ós Oroszországból 1.94 százalék csökkenést mutat. Szerbia kivitele az 1894-ik évben kerti és mezei terményekből jelentősebb csökkenést mutat, t. i. 8,617.929 dinárral, kisebbet pedig a kő, agyag és üveg csoport 702.519, az eledel és ital csoport 271.74Q, azután a fa-és faáru csoportból 146.410 és zsiradékokból 44.286 dinárral. Ellenben nagyobb kiviteli emelkedést az V-ik csoport, állatok és állati termények mutat, még pedig 6,093.183 dinárral, kisebbet pedig a bőr-csoport 215.130, pamut, kender és len csoport 134.622, fémek 97.819 és gyapjú csoport 43.413 dinárral. Azon viszonyszámokat, melyekből kitetszik, hogy menynyivel vesz részt a monarchia valamint más államok, Szerbia kivitelében a következő összeállitás mutatja, mely szerint a Szerbiából való kivitelbül esett : 1894-ben 1893-ban százalékokban A monarchiára .... . . 89.34 88.32 + 1.02 Boszniára ..... 0.52 0.31 + 0.21 Törökországra . . 3.35 4.29 0.94 A némot birodalomra . . . . 4.30 3.39 + 0.91 Rumániára 0.54 1.69 — 1.15 Bulgáriára 0.75 1.36 — 0.61 Francziaországra .... 0.51 0.36 f 0.15 Olaszországra . . 0.09 0.12 — 0.03 Nagybritanniára .... 0.07 — Belgiumra 0.08 — Oroszországra — — Miként a bevitelnél, ugy Szerbia kivitelénél is a monarchiába, noha az általában csökkent, t. i. 43.196,000 dinárról, az 1893-ik évben 41,116.624 dinárra, az 1894-ik évben vagyis 2,079.376 dinárral, viszonylag Szerbia összbeviteléhez képest mégis 1. sz. százalék emelkedést mutat. Szerbiának a monarchiába való kivitelének értéke ugy általában, mint viszonylag még sokkal nagyobb, mint a monarchiából való bevitele, t. i. az 1894. évi összes 46,023.249 dinár értékű kiviteléből a monarchiába való kivitolére 41,116.624 dinár vagyis 89.34 százalék esett, melyhez hozzáadva a Boszniába irányuló 0.52 százalók kivitelt, együtt majdnem kilencz tized részét képezi Szerbia összes kiviteli értékének. Szerbia kivitele a monarchiába a legkülönbféle árukból, főkép azonban gabona nemiiekből, aszalt szilvából, állatokból, nyers kis és nagy bőrökből történik, melyek legnagyobb része a monarchiában talál elhelyezést. Az összehasonlítás szempontjából érdekes még a következő kimutatás, melyben Szerbia behozataláról és kiviteléről a viszonyszámok országok ós államok szerint szembeállítva vannak a mint itt következnek: Bevitel Kivitel Szerbiába Szerbiából százalékokban 58.83 89.34 0.12 0.52 10.29 -8.06 4.30 7.21 3.35 4.17 -3.41 1.69 1.91 — 1.82 0.09 Monarchia . . Bosznia . . . . Nagybritannia Németbirodalom Törökország . . Amerika . . . Rumánia . . . Oroszország . . Olaszország . .
