Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-23 / 103. szám

— 20 U — VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) osztrák czégek részére. 564. Egy mozdonygyárnak külföldi nyersvas, keréktalpvas, rugóaczól, vaspléhek, kerekek ós tengelyek, réz- ós vascsövek, sárgaréz- ós vas-forraló csövek, ingots, platina, manometerek ós egyéb hasonló felszerelési czikkek vámmentes behozatalára az azokból előállitott gőzmozdonyok, szerkocsik, helyben álló gőzkazánok és mozdonykazánok kivitelének feltétele mellett. XII. Közlemények a consulatusok jelentéseiből. Francziaországnak az 1893. évre kiadott ós most megjelent áruforgalmi statisztikai kimutatása szerint összes külforgalmának értéke ez évben, valamint a megelőző öt esztendőben, a következő volt: 1888-ban 7,353-7 millió frank 1889-ben . 8,0208 „ 1890-ben 8,190-3 „ 1891-ben 8,337-8 „ 1892-ben 7,648*7 „ 1893-ban 7,091-1 „ Francziaország összes külforgalmának értéke tehát ugy az 1892-ik, de még inkább az 1893-ik évben lényegesen apadt, mint természetes következménye az 1892. február hó 1-én életbeléptetett uj vámtarifának, melynek befolyása alatt ugy behozatala, mint kivitele nagyobb csökkenést mutat, mint az a következő számokból látható : Behozatal Kivitel Érték millió frankokban 1888-ban 4,107-0 3,246-7 1889-ben 4,316-8 3,7040 1890-ben 4,436-9 3,7534 1891-ben 4.767'8 3,570-0 1892-ben 4,188*0 3,460'7 1893-ban 3,853-7 3,236*4 A csökkenést tehát a megelőző évvel szemben az utolsó esztendőben a behozatalnál 334.3, a kivitelnél pedig 224.3 millió frank értéket tett. Francziaország külforgalmi kimutatása szerint az o s z t r á k-m agyar vámterület Francziaország összes külforgalmának értékében az 1893-ik évben a 16-ik helyet foglalja el. A monarchiát megelőző és az utána következő államok összes forgalmának értéke Francziaországgal az utolsó három évben a következő hullámzást mutatja: 1891-ben 1892-ben 1893-ban Államok megnevezése Érték millió frankokban 1. Nagybritannia és Irland . . 1,601-6 1,557-4 1,453 2 2. Belgium 986*9 890*9 899*7 3. Németbirodalom 730*4 692*8 659*4 4. Északamerikai Egyesült Államok 733*9 773*6 522 0 5. Algir ........ 393-8 384*9 327*2 6. Spanyolország 592*7 412*6 322*2 7. Olaszország + 249 1 265*0 279*7 8. Oroszország + 225*5 178*1 256*6 9. Svájz 338*2 319*9 247*7 10. Brit-India 259*3 213*2 227*5 11. Argentínai köztársaság . . . 250*4 239 7 226-1 12. Törökország 178*9 176*4 161*9 13. Brazília 186*7 152*1 148*3 14. China + 106*1 138*4 134*2 15. Németalföld 84*9 86*5 903 16. Osztrák-magyar vámterület . 149-7 78'6 85-2 23. Rumánia 48"6 44*6 437 37. Görögország 47*5 36-5 23-1 Francziaország külforgalma e szerint a legtöbb állammal hanyatlott ós csak néhánynyal mutat kisebb-nagyobb emelkedést. Az utóbbiak közé tartozik a monarchia is, melynek forgalma 1892-ben 78-6 millió frankról, 1893-ban ' 85*2 millió frankra emelkedett s igy a többlet az utóbbi évben 66 millió frank volt. Francziaország főbb beviteli czikkeit az o s z t r á k-m agyar vámterületről s ezek értékének hullámzását az utolsó három esztendőben áruforgalmi statisztikai kimutatásának következő számai mutatják: 1891-ben , 1892-ben 1893-ban Áru megnevezése Értéke frankokban 1. Közönséges fa . . . 58.152,958 — 20.310,914 — 24.642,147 2. Kos, bárány és juh . - 4.157,120 — 5.036,753 3. Nyers bőrök . . . 4.488,006 4.012,294 — 4.857,119 4. Gabonanemüek, mag és liszt . . . . . 9.164,795 — 4.660.287 — 4.244,169 5. Szárított hüvelyesek s azok lisztje . . 4.026,630 — 2.937,131 — 3.473,851 6. Áruk tajtékból . . . 1.743,940 — 2.201,980 — 2.837.820 7. Agyag-, üveg- és üvegáruk 1.806,974 — 1.967,519 — 2.215,084 8. Só 1.501,950 — 2.151,400 — 2.436,700 9. Vegyileg előállított cellulose anyag . . — 1.427,541 2.307,388 10. Leölt szárnyas ós vad 1.960,747 — 958,909 — 1.461,507 11. Selyem és selyemhulladék 6.642,682 — 2.549.788 — 1.237,410 12. Bútor 949,568 — 1.155,160 — 1.210,410 13. Mindenféle szesz (tiszta alcohol) .... 39,914 — 7,877 — 240 14. Maláta — 486,359 — 943,470 15. Eszközök és munkák fémekből .... 536,935 — 594,043 — 899,174 16. Gyógyszerészi anyagok 364,357 — 708,509 — 757,554 17. Bőr és szücsmunkák . 739,828 — 550,767 — 744,439 18. Disztollak .... 616,850 — 637,311 771,587 19. Takarmányfélék . . — 109,030 688,480 20. Papiros, lemezek, könyvek és képek . . 536,109 659,821 640,795 21. Vegyészeti áruk . . 410,366 — — 424,277 22. Selyemszövetek, paszomántos szalagok . 333,743 229,916 508,093 23. Játékszerek ós gombok 845,494 703,116 440,557 24. Faáruk 1.027,104 348.339 489,760 25. Lóhere és luezernamag — — 405,688 26. Vetőmag 89,951 52,555 377,509 27. Tojás 550,230 123,784 392,591 28. Közönséges bor . . 6.101,535 2.384,385 248,172 29. Gyapjú 481,815 - 367,978 30. Ékszeráruk, arany, ezüst és platinból . . . 409,558 290,949 316,185 31. Aczél 10,349 5,485 271,619 32. Szövetek, paszom. szalagok gyapjúból . 94,413 — 170,509 33. Korpa 76,629 225,695 217,916 34. Ásványvizek . . . 255,018 277,242 264,154 38. Állati nyers csontok . — — 179,479 A legtöbb áru bevitele a monarchiából Francziaországba az 1893-ik évben a megelőző esztendő bevitelével szemben emelkedést mutat. Legnagyobb volt az emelkedés közönséges fánál, cellulosenál, malátánál, takarmányfélóknél és vetőmagnál; jelentősebb juhoknál, nyers bőröknél, hüvelyeseknél, tajtókáruknál, lovaknál, leölt szárnyasoknál, bőr- és szücsmunkák nál, selyemáruknál, faáruknál, bútoroknál, tojásnál, stb. vagyis többnyire oly czikkeknól, melyek a magyar korona országainak is főbb kiviteli czikkei. Legnagyob hanyatlást mutatja a monarchia borkivitele Francziaországba, mely kivitelünk értéke volt még 1891-ben 6,101-535, 1892-ben 2,384.385, 1893-ban pedig már csak 248.172 frank. Jelentősebb hanyatlást mutat móg gabonanemüek és liszt, a selyem ós selyemhulladékok, játékszerek és gombok kivitele stb.