Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-23 / 103. szám

2045 — Franeziaország bevitele a monarchiából azonban még igy is sokszorta túlhaladja kivitelét a monarchiába,mint az áruforgalmi statisztikai kimutatásának következő számaiból látható: Bevitel Kivitel a monarchiából a monarchiába 1887-ben . . . 99-1 millió frk 19 "8 millió frk 1888-ban ... 114-3 „ „ 19-6 „ 1889-ben . . . 124-6 „ „ 22-6 „ 1890-ben . . . 113-1 „ „ 17-6 „ 1891-ben . . . 134-1 „ „ 16-6 „ 1892-ben . . . 62-3 „ „ 16"3 „ 1893-ban . . . 70*2 „ „ 14-9 „ Mig tehát a monarchiából Francziaországnak még jelentősebb bevitele van, addig kivitele a monarchiába csekélyebb jelentőséggel bir, mint ezt a következő összeállitásból láthatjuk : Franeziaország1

bevitele 1891-ben 1892-ben 1893-ban Millió frankokban Államok megnevezése 1. Nagybritanniából . 588-2 530-1 491-9 2. Belgiumból 486-6 387-8 394-8 3. Németbirodalomból . . 366-6 937-4 323-1 4. Egyesült államokból . 486-3 533 5 317-1 5. Oroszországból .... 211-9 165-5 235-1 6. Brit-Indiából 250-3 200-9 217-3 7. Spanyolországból . 411-6 278-1 208-4 8. Argentínából 198-6 177-2 166-6 9. Olaszországból .... 123-6 132-4 151-3 10. Algirból 186-7 195-3 142-4 11. Chinából 103-6 135-2 131-8 12. Törökországból .... 125-6 116-4 136-4 13. Svájczból 103-4 92-0 74-9 14. Braziliából 83-7 82-5 72-9 15. Ausztria-Magyarországból . 134-1 62-3 70-2 22. Rumániáhól 39-0 36-1 34-9 34. Görögországból .... 241 22-6 16-6 Francziaországnak tehát legnagyobb bevitele van a szomszédos államokból u. m. Nagybritanniából, Belgiumból és a német birodalomból, azután az Egyesült Államokból, Oroszországból, Brit-Indiából és Spanyolországból, valamint még Argentiniából, Olaszországból, Algirból, Khinából, Törökországból, Svájczból és Braziliából és 1891-ig az osztrák-magyar vámterületről is. — Bevitele az utolsó két évben különösen nagy hanyatlást mutat Spanyolországból, nagyobb emelkedést pedig Oroszországból. Francziaországnak nagyobbkivitele a következő államokba volt, melynek hullámzását az itt felsorolt számok mutatják: Franeziaország kivitele 1891-ben 1892-ben 1893-ban Millió frankokban 1. Nagybritánniába 1,0127 1,027*3 9613 2. Belgiumba 500-3 502-1 504 9 3. Németbirodalomba .... 364-1 355'4 336 3 4. Egyesült államokba .... 247-6 240*1 204-9 6. Algírba 207-1 6. Svájczba 234-8 7. Olaszországba 125-5 8. Spanyolországba 181-1 9. Braziliába 102 9 10. Argentiniába 52*2 Államok megnevezése 11. Törökországba 14. Oroszországba 21. Osztrák-magyar monarchiába 32. Rumániába 36. Görögországba 53-3 13-6 15-6 9-6 23-5 189-6 227-9 132-6 134-6 69-5 62-5 60-0 12-6 16-3 8-5 12-9 184-8 172-8 128-4 113-8 75-4 59-5 55-5 21-5 150 8-8 6-5 Franeziaország főkivitele tehát, miként behozatala, leginkább a szomszédos államokba történik, még pedig nagyrészt jóval nagyobb értékben, mint ezen országokból való behozatala. Franeziaország kivitele az osztrák-magyar monarchiába ugy általában, mint viszonylag ugyan nem nagy, de az utóbbi három esztendőben majdnem állandó volt. Franeziaország kivitelének főbb czikkeit az osztrá k-m agyar monarchiába áréforgalmi statisztikájának következő számai mutatják : 3. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. Az áru megnevezése Zsiros olajok, tiszták . Selyem és floretselyem szövetek, paszomántok és szalagok Kikészített prém és bőrmunkák Szövetek, paszomántok és szalagok gyapjúból . Kikészített bőrök Ruházatok és fehérnemüek Selyem és floretselyem Kefekötőáruk, gombok és játékszerek .... Gépek ós műszerek Eszközök ós áruk fémekből Papiros, carton, könyvek és képek Mindenféle fonalak . Disztollak Szemüvegek, müesztergályosáruk és legyezők . Nyers prémbőrök és bőrök Bútorok .... Réz Vegyészeti áruk Pamutszövetek, paszom. és szalagok Illatszerek Mézgák Indigó Asztali gyümölcs 1891-ben 1892-hen 1893-ban Érték frankokban 1.497,315 — 1.868,735 - 1.941,622 2.858,445 — 1904,192 — 1.618,566 358,608 — 859,657 — 1.423,305 243,011 1.055,892 243,011 856,590 351,972 — 199,328 — 461,659 — 564,401 — 322,064 — 355,845 — 243,611 — 996.455 -158,772 — 122,562 — 190,786 — 305,028 — 713,932 — 134,856 — 322,064 — 1.259,051 801.991 2.191,737 448,625 740,476 190,104 404,071 485,329 290,315 457,170 527,199 185,197 165,186 906,128 114,642 153,475 100.074 756,925 171,090 32,883 1.387,786 864,423 855,357 709,796 637,798 491,035 440,020 381,231 342,525 300,510 232,387 154,787 178,039 322,863 69,164 118,892 110,080 104,104 78,180 38,462 Francziaországnak nemcsak szám szerint, de jea lentőségre nézve is sokkal kevesebb kiviteli czikkvan az osztrák-magyar monarchiába, mint megforditva. Tulajdonképi főczikke a monarchiába csak 8—10 van és ezek főbbjei is, mint paszomántok, szalagok és selyemszövetek nagyobb ós folytonos apadást mutatnak. Csökkenés volt még papiros, papiroslemez, könyvek és képeknél, disztollaknál, szemüvegek, müesztergályos áruk és legyezőknél, nyers prémbőrök és bőröknél, vegyészeti áruknál, pamutszövetek, paszomántok és szalagoknál, mézgáknál és az indigónál. Franeziaország kivitelével az osztrák-magyar monarchiába jelentősebb emelkedést mutatnak a zsiros j olajok, (leginkább sesammagolaj), kikészitett prém ós bőrmunkák, szövetek, paszomántok és szalagok gyapjúból, selyem ós floretselyem, gépek ós műszerek, eszközök és áruk fémekből, mindenféle fonalak, bútorok stb. Ezek közül nagyobb értéket csak az olajok, kikészített prém és bőrmunkák és szövetek, paszomántok és szalagok gyapjúból képviselnek, mig a többiek — bár mennyi apró áru és czikkre terjed is ki azok kivitele — aránylag csak kisebb értékkel birnak. Felemiitjük még, hogy a monarchiának Francziaországból az 1893-ik évben kisebb jelentőségű behozatala volt még olajos magvak ós gyümölcsökből, gyógyászati anyagokból, gyógyszerekből, nyers szivacsokból, rákból, ipari czélokra szolgáló kövek ós földnemekből ós belföldi gyantákból. Végre pedig félreértések kikerülése végett megjegyezzük, hogy ott a hol a kivitel egyik vagy másik esztendőre kimutatva nincs, az nem jelenti a kivitel teljes megszűnését, hanem az oly jelentéktelen volt, melyet a francziaországi áruforgalmi statisztika több országra nézve csak összevonva, mutat ki. 5