Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-08-12 / 65. szám

— 1369 — 87. Halverscheid Károly Hngenben, (Vesztfáliában), ujitások a gomboknak drót segélyével való megerősítésére ; a szab. kelt 1891. jan. 30., megs. 1894. jan. 30. XXV. 311. 88. Vorstädter Lajos orvostudor Bialystokban, csőszoritó: a szab. kelt 1891. jan. 30., megs. 1894. jan. 30. XXV. 868. 89. Bretz Ferencz Békésen, uj varrógépszerkezet ; a szab. kelt 1891. jan. 30., megs. 1894. jan. 30. XXV. 921. 90. Hirsch Sebestyén Budapesten, tömöritett macadam ; a szab. kelt 1891. jan. 20., megs. 1894. jan. 20. XXV. 1003. 91. Pausenbeiger József utódai Temesvárt, öntött aczól-ekefő és ekevas; a' szab. kelt 1891. jan. 28., megs. 1894. jan. 28. XXV. 1105. 92. Rozvánv Pál Aradon, ujitások a négyes működésű szivattyúk szelepein ; a szab. kelt 1891. jan. 10., megs. 1894. jan. 10. XXV. 1081. 93. Biró Lajos Budapesten, javítások zsékek és padok hajlított ülésén és hátlapjain ; a szab. kelt 1891. jan. 10., megs. 1894. I jan. 10. XXV. 1131. 94. Benedek Lajos Budapesten, eljárás egy készítmény előállítására, vegetabilis fonalak feketére való festésére ; a szab. kelt 1891. jan. 25., megs. 1894. jan. 25. XX V. : 1135. | 95. Tesohauer Vincze Budapesten, szétszedhető, hordozható, tiiz és viharmentes épület; a szab. kelt 1891. jan 16., megs. 1894. jan. 16. XXV. 1136. 96. Weslin János Jakab és Lindholm János Albert Stockholmban, pipa, illetve szivarszipka, mely a füstcső hosszában szétszedhető ; a szab. kelt 1892. jan. 2., megs. 1894. jan. 2. XXVI. 5. 97. Bäuilin H. Aarauban, elektromoságmérő ; a szab. kelt 1892. jan. 2., megs. 1894. jan. 2. XXVI. 8. 98. Marx Gyula Frankfurtban, eljárás | és készülék a chlórnak folyósítására, vala-i mint a folyós chlórnak alkalmazására ; a szab. , kelt 1892. jan. 2., megs. 1894. jan. 2. XXVI. 19. 99. Fleischhauer Ottó Berlinben, ujitás , drótkengyel palaczkzárakon; a szab. kelt 1892. jan. 2., megs. 1894. jan. 2. XXVI. 24. 1Ó0. Schaffer József 'Gráczban, füstié. hűtő szár, pipák, szivar- és gzivarkaszipkák számára ; a szab. kelt 1892. jan. 4., megs-1894. jan. 4. XXVI. 25. 101. Tentschert Flórián Mödlingben, ujitások emelő- eszközökön ; a szab. kelt 1892. jan. 7., megs. 1894. jan. 7. 102. Dvorák József Senftenbergben, automatikus oldalkapcsolás, vasúti jármüvek számára; a szab. kelt 1892. jan. 7., megs. 1894. jan. 7. XXVI. 42. 103. De Baumont Ede Maestrichtben, ujitás töltényeken ; a szab. kelt 1892. jan. 7., megs. 1894. jan. 7. XXVI. 44. 104. Weiner Jakab Bécsben, ujitások tömb-naptárakon ; a szab. kelt 1892. jan. 8., megs. 1894. jan. 8. XXVI. 58. 105. Rassmus Ernő Blankenburgban, vacuum-fözőkészülék, vízszintesen elválasztott görbített csövekből álló, segéd-fütőtestekkel; a szab. kelt 1892. jan. 8., megs. 1894. jan. 8. XXVI. 60. 106. Rincklake Ágost Berlinben, ujitások a lámpaolajtartókon ; a szab. kelt 1892. jan. 8., megs. 1894. jan. 8., XXVI. 61. 107. Prinzhorn Adolf Hannoverben, kerékabroncs gummiból ; a szab. kelt. 1892. jan. 9., megs. 1894. jan. 9. XXVI. 62. 108. Philipp Henrik Bécsben, utánzott üvegfestés, celluloidon; a szab. kelt 1892. jan. 12., megs. 1894. jan. 12. XXVI. 71. V Versenytárgyalási hirdetmény. A kereskedelemügyi m. kir. ministeriumnál a jövő 1895. év olojótől kezdve az 1897. év végéig terjedő időben sziiksóglendő könyvkötői munkák biztosítása iránt a nevezett ministerium elnöki osztályában f. óvi október hó 20-án déli 12 órakor ajánlati versenytárgyalás fog tartatni. Felhivom ennélfogva a vállalkozni óhajtókat, hogy zárt, illetve kellően lepecsételt ajánlataikat f. évi október hó 20-án déli 12 óráig Schmidt Ferencz segédhivatali főigazgatóhoz nyújtsák be. A különböző könyvkötési munkák árjegyzéke, valamint a benyújtandó ajánlat ós a kötendő szerződés tervezete ugyanannál bármely köznapon d. u. 1 órától 2 óráig megtekinthető. Az ajánlat a szabályszerű 50 kros bélyeggel ellátandó s az ajánlathoz a m. kir. központi állampénztárnál leteendő ötven (50) frtnyi bánatpénzről kapott nyugta csatolandó. Fentartom azonban magamnak a jogot, hogy a könyvkötő-munkákat azon vállalkozónak adjam át, a kiben a legtöbb biztosítékot fogok találni, továbbá azt is, hogy a pályázattól teljesen eltekintveintézkedhessem. Budapesten, 1894. julius hó 28-án. Kereskedelemügyi m. kir. minister. V. Közlemények. Budapest székes-főváros tanácsának. Dr. Berezeli Antal bpesti lakos részéről az 1893. XXIII. t.-cz. végrehajtása iránt kiadott 83432/93. sz. rendelet magyarázata ügyében a székes főváros tanácsa részéről f. ó. április 6-án 10644. sz. a. hozott s az elsőfokú iparhatósági határozattal egybehangzó II. fokú határozatot, moly szerint az iparhatóság magát az idézett rendelet magyarázatára illetéktelennek jelentvén ki, folyamodót kérelmével elutasitotta, nevezett részéről a törvényes határidőben beadott felfolyamodás következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett II. fokú iparhatósági határozatot a felhozott ! indokon kivül ezennel harmadfokulag még azért is helybenhagyom, mert az iparhatóságok csak concrét esetek elbírálására vannak hivatva, ellenben nem képezheti feladatukat az, hogy egyesek által felvetett kérdésekre nézve határozatokat hozzanak, s továbbá, mert az általam kibocsátott rendeletek közelebbi magyarázatára ma: gamat tartom illetékesnek. A mi nevezett dr. Berezeli Antalnak közvetlenül í hozzám intézett hasonló tárgyú kérelmét illeti, arra nézve J nevezettel való közlés végett, egyetórtőleg a földmivelésügyi minister úrral, a következőkről értesítem a tanácsot: 1. A végrehajtási rendelet nem zárja ki és nem is akarta kizárni azt, hogy a törkölybor természetes borral összeházasítható legyen, minthogy azonban a végrehajtási rendelet 2. §-ának B) hh) pontja szerint, összeházasítás esetén, bor elnevezés alatt csak természetes borok i keveréke hozható forgalomba, ebből önként következik, hogy ha törkölybor természetes borral házasittatik össze, az ugy nyert keverék szintén csak „törkölybor" elneve! zés alatt lesz forgalomba hozható. 2. Arra a kérdésre, hogy meg van-e engedve a törkölybornak czukorral vagy mazsola-szőlővel való megédesitése és „édes törkölybor" vagy „törköly-aszu" elnevezés alatti forgalomba hozatala, megjegyzem, hogy törkölybor alatt általában csak egészen közönséges, asztali borhoz hasonló italt értenek; a törkölybor fogalma tehát kizárja azt, hogy az illető ital édes, vagy az aszúborhoz hasonló izü legyen. A végrehajtási rendelet is ugy definiálja a törköly; bort, hogy az a friss szőlőtörkölyben benne maradt bor-i alkatrészeknek ezukros vizzel való kivonása utján áter-I jesztéssel előállított «ital. Ezzel a törvény s a végrehaj-i tási rondelet egyrészt csak arra kívánt módot nyújtani, hogy a törköly ily uton is értékesíthető legyen, másrészt pedig arra, hogy a szegényebb néposztály részére olcsó, borszerü ital legyen előállítható; az azonban bizonyára nem volt som a törvény, sem a végrehajtási rendelet intentiója, hogy a törkölyborból a finomabb csemege-borokhoz hasonló édes italok készítését megengedje, már csak azért sem, mert ez által tág kapu nyittatik a viszszaólóseknek. 4. A mi végül a folyamodó azon kérdését illeti, hogy megvan-e engedve, hogy a törköly közé, gyorsabb erjesztés s jobb ital előállítása czéljából mazsolaszőlő