Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 102. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, deczember hó 19-én. 33. szám. TAETALO3VC : A japán ipar. (A yokohámai consulatus jelentéséből. Közgazdasági és üzleti tudósítások : A déloroszországi piaczoliról. Tanulmányuti jelentés. I. Kharkow. Statisztika. Francziaország kereskedelme monarchiánkkal. — Olaszország hordóbor kivitele. Közlekedési és díjszabási ügyek. Művaj szállítási feltételek. Vajküldemónyek. —• B^olyadékok szállitása. — Forgalom korlátozás. — Hajó közlekedés. — Reexpeditió. — Juhok szállítása. — Díjszabási pótlék. Ariejtések : a) belföldiek : — b) külföldiek : Olaj Szerbiába, távirdai anyagok Bulgáriába. — A várnai kikötő építése. Vegyes közlemények. Sabácz forgalma a. monarchiával. — A scutari-i piaczról. — Szeszkivitelünk Samos szigetére. — A zantei piaczról. — Franczia kertészeti telepek. — Ausztráliai buza. — Engedélyek a kikészitési eljárásra. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Az igazgatósági iroda ideiglenes helyisége. A japán ipar. (A yokohámai konsulatus jelentéséből.) Japán az ipar terén sikeresen halad előre. Arra törekszik és pedig tervszerűen, hogy a külföldi gyártmányokat fölöslegesekké tegye és olyan czikkeket, melyeket a japáni szükségletnek megfelelőleg importálni kellett, a nyers anyag bevitelével egyidejűleg, maga állítson elő. Ebben a japánoknak nagy előnyére válik, hogy rendkívüli képességűk van utánozni a külföldi iparezikkeket, csodálatos kézi ügyességet fejtenek ki és nagyon éles látóképességgel vannak felruházva. Másrészt hátrányuk az, hogy könnyelműek, csapongók ós nem pontosak és e miatt a modern gyártmányok minőségével, olcsóságával, sikereson versenyezni nem tudnak. Az ipari tevékenységnek egyik nagy tényezője az, hogy a munkaerők olcsók ós a munkásokat éjjelnappal kiaknázhatják. Már a legzsengébb korú hat éves gyermekeket foglalkoztatják kézimunkákkal a gyárakban. A munkaidő 24 óra alatt rendszerint 10 óráig tart. A dolgozó gyermekek napi bérc 3J /2 - 10 cent (körülbelül 6—16x /a krajezár), felnőtt női munkások 25 krajezár ós felnőtt férfiak 31 Va krajezár napibérért dolgoznak, mig a munkafelügyelők körülbelül 13 forint havi fizetést kapnak. Nagyon elősegíti továbbá a japán ipar fejlődésót az ország nagy szóngazdagsága. Egy tonna kőszén átlag 2 ezüst yenbe (3 frt 30 kr. o. ó.) kerül ós a szállítási költségek sem jelentékenyek. Pamutszövószet. Ez az iparág 1892-ben igen kielégítő eredményeket ért el. A legtöbb szövőgyár jelentékeny osztalékot fizetett és a részvények szilárdak. Az amerikai kitűnő pamuttermés lehetővé tette a gyáraknak, hogy rendkívül olcsó nyers pamutot vásárolhattak. A japán pamutszövószet haladása, a mióta a nyers anyag Indiából és Amerikából szállíttatik, nagyon figyelemreméltó, úgyannyira, hogy Japán most oly fonalakat produkál, a melyek minőség dolgában az angol ós bombayi fonalakkal is kiállják a versenyt. Kész fonalak bevitele 1888. óta állandóan kevesbedett és mig akkora bevitel 7,317-794. dollár volt, addig a jelentési évben 7,131'980. d. volt. Viszont a nyers pamut bevitele 1888-ban l,652-244, d., mig a jelentési évben 11,026-637. d. volt. Tervezik ós valószínűleg meg is valósitják, hogy a beviteli vámot a nyers anyagra vonatkozólag megszüntetik: ebben az esetben a japán pamutipar sokkal nagyobb lendületet fog venni. A japánok kellőleg ösmerik ennek az iparágnak a becsét ós jelentőségót. Osakában ennek következtében uj gyárak vannak keletkezőben. Valószinünok tartják, hogy Khina jelentékeny piaczát fogja képezni a japán fonalgyártmányoknak, a hol a japán fonalminták már is nagy tetszésnek örvendenek. A mellett magában Japánban a pamutáruk fogyasztása szintén növekedik. Japán források szerint a fogyasztás (a bovitellel és saját gyártmánynyal együtt) 1892-ben 673,120. q. (1891-ben 474,790. q.) volt. Minden emberre tehát átlag l1 /2 kg. esik. Angliában az átlagos fogyasztás fejenkint ll /a kg., Erancziaországban 3, Németalföldön 4 kg. Tehát miodenütt nagyobb, mint Japánban. De megjegyzendő, hogy Japánban az európai ruházat terjedésével folyton nagyobbodik a pamut-szükséglet. Gyapjuszövetok. A belföldi szükséglet fedezésére egy osakai ós egy tokioi gyár dolgozik. Az osakai gyapjuszövetgyár a tőkéjét 1ÖÓ,000 yenről körülbelül kétannyira emelte föl ós a gyár kénytelen volt, hogy a szükségletnek megfeleljen, uj gépeket rendelni Francziaországból és a munkások számát jelentékenyen gyarapítani. A tokioi posztógyárnak, megfelelőleg az évenkint nagyobbodó fianellgyártásnak, sokkal több gyapjufonalra volt szüksége. Maga a nyers gyapjú Ausztráliából, Khinából és Indiából vitetik be, minthogy Japánban nincs juhtenyésztés.
