Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 248 — Caneai consulatusunk jelentése szerint a szüret Kréta szigetén igen jó volt. Lissaboni főconsulatusunk jelentése szerint a szüret nem volt gazdag, azonban a bor ára magas és a termelőkre nézve előnyös. A termés gabonanemüekből jó volt, ugy hogy csak csekély mennyiségű buzabevitclre lesz szükség. Zürichi főconsulatusunk jelentése szerint a szüret minőségileg gyenge volt, ezukorgyáraink nagyobb mennyiségű czukorkivitelre számithatnak. Mannheimi consulatusunk jelentése szerint a szüret ott ugy minőségileg mint mennyiségileg rosszul ütött ki. — A dohánytermés a sok eső, fagy és korai leszedés folytán szenvedett és miután a szárításra megkívántató meleg időjárás sem állott be, sok rothadt dohány kerül majd a bálokba. Hitelértesítés Rumániából. A rumániai kereskedelmi kamarák, nevezetesen a brailai és a galaczi, a rumán kereskedelmi minister felhívására elhatározták, hogy külföldi gyárosoknak és kereskedőknek ottani czégekről adandó hitclértesitós czóljából külön irodákat fognak felállítani. Ehhez hasonló irodákat nemsokára a bukaresti ós jassyi kereskedelmi kamarák is fognak óletbelóptetni. A turnseverini sertésszállásokba f. é. április hó 13-ától október hó 5-ig felhajtatott 6819 drb sertés, melyekből eladatott az ország belsejébe 2187 drb, kiszállíttatott az osztrák-magyar monarchiába 1898 drb, maradt a szállásokban 2734 drb. A sertések ára kgrként 70—75 centime az élősúlyból 45 kg. levonása után páronkint, valamint 4°/0 -nak az eladási árból a vevő javára. Szerbia közgazdasági viszonyairól igen hasznos munka jelent meg, melyet a „Kereskedelmi Közlemények" szeptember 21-iki (20-ik) számában a hozzánk előzetesen beküldött mutatványivek nyomán jeleztünk az érdeklőiteknek. A könyv most már előttünk fekszik. Czime „Serbien in geo-ethnografisch-administrativvolkswirth schaftlich und commercieller Hinsicht, dessen Industrie-, Zoll-, Finanz-, Verkehrs-, Justiz- und Heerwesen." Irta ós kiadja Kohn Vilmos, a Magyar Kereskedelmi Muzeum könyvelője ós levelezője Belgrádban. Azt már emiitettük, hogy a könyv, a föld- és néprajzi adatok közlése után tüzetesen ismerteti a kormányhivatalok szervezetét, a szerb perrendtartást és ennek illetékeit, a mezőgazdasági termelést stb. Most ki kell emelnünk a bányászatról szóló fejezetet, mely leirja Szerbia összes állami ós magánbányáit, valamint a szerbiai ásványvizeket. Becses a 9. fejezet, moly fejtegeti a kisipar főbb ágainak viszonyait és külön -külön tárgyalja Szerbia valamennyi gyártelepét. A kereskedelemről szóló fejezet a kereskedelmi törvények kivonatát adja, részletezi a szerb kivitel ós behozatal fejlődésót a főbb árucsoportokra való tekintettel és közli Szerbia kereskedelmi szerződését monarchiánkkal, a szerb vámtárifát, a vámtörvényt, az obrt-adóra és a trosarinára vonatkozó intézkedéseket, stb. A pénzügyekről szóló fejezet a költségvetési adatokon kivül ismerteti az összes szerbiai pénzintézetek viszonyait a szeptember 7-én jegyzett árfolyamokkal együtt. A közlekedési viszonyok ismertetése fejezi be a könyv I. részét. A közölt részletek arról tanúskodnak, hogy a szerző — aki gyakorlati tapasztalatokkal bir —• fölvett körülbelül minden adatot, amelyre szüksége lehet a Szerbiával dolgozó kereskedőnek. De legjobban tanúskodik erről a könyv II. része, mert ebben a szerző tüzetes leírásokat ad Szerbia főbb városairól, név szerint: Belgrád, Nis, Pirot, Leskovc, Vranja, Kragujevac, Valjevó, Sabac, Semendria, Pozarevae, Vel.-Gradiste, Alexinac, Zajecar, Kraljcvo, Negotin, Svilajnac, Jagodina, Gornji-Milanovac, Krusevac és Knja&evac városokról. Ezekben a leírásokban a munka meglehetős teljes tiszti ós kereskedelmi czimtárt nyújt, és ezzel igen élénken érzett hézagot pótol, mert szerbiai kereskedelmi czimtár ez idő szerint még nem létezik. Ezek után fölösleges kiemelnünk, hogy a könyvnek igen jó hasznát fogják venni a magyar kiviteli czégek. Az erdélyi ásványvizekről érdekes füzetet irt dr. Hankó Vilmos vegytani tanár ós a M. T. Akadémia levelező tagja: „Milyen ásványvizet igyunk" cz. alatt. A füzet, melyet az Erdélyrószi Kárpát-Egyesület adott ki, ismerteti a bodoki, rópási és kászon-j akabfalvi lúgos savanyu vizeket, a kovásznai, sztojkai, szent-györgyi és radna-dombháti lúgos sós savanyuvizeket, a borszéki, erdővidéki és bibarezfalvi földes savanyuvizeket, a korondi, homoródi, radna-borbereki, kózdi-polyáni, borszéki (Kossuth-forrás), ós előpataki vasasvizeket és végül a szent-jakabi és tűri szulfátos vizeket. A füzetet az érdeklődök a Tudakozó Irodában ingyen kaphatják meg. (1863. sz.) A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. A karácsonyi háziiparkiállitás és bazár, melyet a kereskedelemügyi m. kir. ministor ur intézkedése folytán a Magyar Kereskedelmi Muzeum igazgatója rendez, jövő vasárnapon, deczember hó 2-án nyilik mog, a Károly-körut 9. sz. a. gróf Hadik-Barkóczy-fóle palotának e czélra kibérelt emeleti helyiségében. A muzeum igazgatója ez alkalomra felkutatta mindazon magyar, horvát ós szlavonországi háziipari készítményeket, melyek karácsonyi bevásárlásokra a müveit közönség igényeinek megfelelnek. A Kereskedelmi Muzeum állandó összeköttetései, a kereskedelmi kamarák és a kir. iparfelügyelők által szolgáltatott adatok igen gazdag ós változatos gyűjtemény összeállitását tették lehetővé, melyet lapunk legközelebbi számában tüzetesen fogunk ismertetni. De már ezúttal kell kiemelnünk háziiparunk ezen első ilynemű kiállításának fontosságát abból a szempontból, hogy az ország közönségének alkalma lesz ítéletet mondani és ízlése, mely ezúttal nyilvánulni fog, irányt fog adni háziiparunknak, ki fogja jelölni azokat a háziipari foglalkozásokat, melyeknek támogatása és rendszeres fejlesztése a legtöbb sikert igéri. Ebből a szempontból tekintve czólszerünek fog bizonyulni ezen kiállításnak állandósítása is. Ki kell végül emelnünk, hogy a bosznia-her c ze g o vin ai mű- és háziipar, moly a bécsieknek ismételten volt bemutatva, Kállay Béni közös pénzügyminister ur intézkedése folytán a Muzeum karácsonyi bazárjában először lesz teljes gyűjteményben nálunk kiállítva. Budapest, Légrády testvérek.
