Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

IV. évfolyam. 1894. Budapest, deezember hó 12-én. szám. Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 100. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI ШШН KŐKÉBŐL. T-A-IKT^-I-iOIL^r : Monografia a magyar üvegiparról. (Telkes Simontól.) Közgazdasági és üzleti tudósítások : Növényi faggyú. (A shanghai-i főkonsulatus jelentése.) Üzleti viszonyok Ausztráliában. (A «ydney-i konzulátus jelentéséből.) Vámügy. Török jellegű védjegyek. Statisztika. Németország külkereskedelme 1894-ben. Francziaország külkereskedelme 1894-ben Bevándorlás az Egyesült Államokba. Közlekedési és díjszabási ügyek. Az Osztrák-Magyar-Rumán forgalom. — Osztrák-magyarkelet indiai kötelék. — Levantei forgalom. Árlejtések : a) belföld — b) külföld. — (Szivarkapapir és olaj Szerbiába. — Kikötő-épitkezés és távirdaanyagok Bulgáriába.) Kiállítás Kairóban. Vegyes közlemények. Termési eredmények. Rumánia, Bajorország, Szerbia (szilva), — Olaszország (rizs, olajbogyó, gabona.) — Görögország. Oroszország. — Kelet-India. — San.-Franeisco. Brèk ai szilvaüzlet. A belgrádi piaczról. — A nisi kender üzlet. — A nisi piaczról. — A russsuki piaczról. — Burgonyakivitel Máltába. — Phylloxera Olaszországban. — Oroszország czukorkivitele. — Francziaország. — (Takarmány, bab.) Kelet-India jutatermése. — Engedélyek a kikészitési eljárásra. — Szeszmonopolium Törökországban. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréböl. Hivatalos órák. — Kirendeltségek. Monografia a magyar üvegiparról. Magyarország gyári ipara oly rohamosan fejlődik, hogy a nagy közönség ma már nem birja azt áttekinteni a maga egész terjedelmében. Az 1885 iki kiállítás katalógusa fölsorolta ugyan az országban akkor létezett nagyobb ipartelepeket és némi áttekintést nyújtott nagyiparunk mérveiről. Ez az összeállitás azonban ma már szerfölött hézagos, mert a lefolyt tiz év alatt igen sok uj gyár keletkezett és a régi gyárak is jelentékenyen fejlődtek. És olyan munka, mely a ma létező nagyipari telepeket mind fölsorolná, vagy legalább rendszeres statisztikát adna róluk, nem létezik. A hézagot a Magyar Kereskedelmi Muzeum által kiadott kiviteli czimtár sem pótolja, mivel a kivitellel foglalkozó telepekre szoritkozik, a kereskedelemügyi minister ur évi jelentései pedig csak az iparfelügyeíők által megvizsgált gyárakról közölnek általános adatokat. A kereskedelemügyi minister ur intézkedett ezen hézag kipótlása iránt és a közgazdasági monografia, mely az Ezredéves kiállítás alkalmával az érdeklett ministeriumok szakfórfiainak és a kereskedelmi kamarák közreműködésével készül, teljes tájékoztatást fog nyújtani ebben a tekintetben. Valószínű, hogy az Ezredéves kiállítás egyes csoportjairól részletes ismertetések is fognak megjelenni. De megbízható, a gyakorlati élet minden igényének megfelelő tájékoztatást csak az olyan monográfiák nyújtanak, melyek egyes iparágak keletkezéséről ós fejlődéséről tüzetesen szólnak, kimutatják az illető iparág termelési viszonyait, a készítmények versenyképességének föltételeit stb. Egy ilyen monografia jelent meg legközelebb a hazai üvegiparról.*) Két főrészre, Ieiró és közgazdasági részre oszlik. A mult század nyolezvanas éveiben a szorosan vett .Magyarország 19 megyéje 37 helyén 39 üveggyár volt, melyek közül ma csak egy létezik, a gápeli Trencsén megyében. Akkori üveghutáink legnagyobb része csak közönséges és középminősógü öblös és ablaküveget készítettek ós akárhány régebbi, különösen keleti útleírásban, a magyar üvegről, illetőleg annak nagy elterjedéséről, dicsérő emlités tétetik. Az első hivatalos felvételt a monarchia gyáriparáról a közigazgatási statistika es. kir. igazgatósága Bécsben 1856-ban eszközöltette, mely szerint az akkori öt közigazgatósági kerületből állott Magyarországon volt 32, a szerb vajdaságban egy, Erdélyben kilencz, Horvátország ós Szlavóniában pedig nógy, vagyis összesen 46 üveggyár. E gyárak együtt 56 kemenczével és 405 tógelylyel birtak, ugy hogy egy kemenezóre átlag hét tégely esett. Üveghutáink tehát nagy kemenczékkel dolgoztak, nagyobb termelő képességgel birtak. Nógy egész öt tógelyes kemeticze csak néhány volt, legtöbbnek hét és nyolez, soknak pedig 9—-10 tégelye volt, ugy hogy egy kemenezóre átlag hét tégely esett. Különösen nagy kemenezók voltak az erdélyrószi üveggyárakban. Feltűnő, hogy az erdélyrészi kilencz üveggyár közül ma már csak három, a horvát-szlavonországi négyből pedig három még létezik. Az anyaországban volt 33 üveggyár közül 11 létezik, 22 megszűnt; a létező 11 üveggyár közül nagyobb öt, kisebb pedig hat. Ezek kapcsán a szerző kiterjeszkedik az üvegipar általános történetére, majd arra, hogy mily viszonyok közt indult meg a magyar üvegipar. Ezen visszatekintés után a szerző felsorolja és egyenkint ismerteti ugy a gáztüzelésre mint a közvetlen tüzelésre berendezett üveggyárakat, ezek berendezését, gyártlási eljárásait, termelési képességét, az üvegfinomitó és műipartelepeket, sőt felöleli azokat a gyárakat is, a melyek szünetelnek, vagy megszűntek, ugy hogy most már a hazai üveggyártás eszközeiről ós állapotairól a lehető legrészletesebb adatokkal rendelkezünk. *) Üvegiparunk ; ipari monografia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, vám- ós kereskedelmi viszonyokra, irta Telkes Simon (Budapest 1895).