Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 244 — thüi'ingiai textilipar messze elágazó összeköttetéseinél, terjedelmének nagyságánál fogva természetes, hogy a világkereskedelem minden változása érezhetővé válik rá­nézve, hogy minden nagyobb politikai esemény, min­den financziális- ós kereskodelmi-politikai baleset kö­zelben, vagy távolban befolyással van közvetlenül vagy közvetve, az iparág virágzására. Egyetlen esztendő sem múlik el, hogy kellemetlen inczidensek ne fordul­nának elő a világpiaezon. Az 1893-ik év, a melynek kezdete eléggé szép reményekre jogosított, befolyásoltatott ós pedig kelle­metlenül az ezüstórtók csökkenése által. De a Dél-Amerikai köztársaságok pénzügyi csődje, a brazíliai polgárháború, az ausztráliai vizáradások, a melyekkel együtt járt a májusban kitört pénzügyi válság, az an­golországi négy hónapig tartott szénbányász-sztrájk, az európai rossz lentermós. Görögország krónikus pénz­zavara ós az óv közepo felé bekövetkezett ezüst és ipari válság az Egyesült Államokban, ez mind nagy­ban hozzájárult, ahoz, hogy a külkereskedelem 1893-ban negativ ós pozitív eredményeket adott. E za­varokat növelte az ösmert Mac-Kinley-bill az Egyesült Államokban. Ellenben a new-yorki ós liwcrpooli pamutvásár rossz hirei nem sok kárt tehettek, sem a kontinen­tális, sem a szászországi pamutiparban, A fonódák és szövőgyárak egyaránt teljes erővel dolgoztak az egész­esztendőben. Kevés árukészlettel mogterholvo, de sok­féle megrendeléssel ellátva kezdték meg az 1893-iki évot ós ugyanoly kedvező föltételekkel mentek át az 189í-iki évbe. Fonalak ós szövetek árai. jóltartatnak, de emelkednek is időnkint, daczára annak, hogy New-York és Liverpool olcsóbban jegyeztek. Azt állithatnók ugyan, hogy a pamutáruk gyártása általában csökkent, minthogy az 1893-ik óv első nyolez havában Angliából, Svájczból és Belgiumból több fonal vitetett be mint ki, de ez abból a tényből magyarázható meg, hogy fo­nódák ós szövőgyárak ugyanabban az időben jobban is dolgoztak mint a megelőző évben. Különösen nagyobbodott a tüllbevitel Angolország­ból ós Svájczból, ellenben Angolország nem sokkal több függönyt szállitott ós egészen durva minőségű pamutszövetek bevitele teljesen megszűnt, mig a bel­földi szövetek kivitele néhány százalókkal növekedett. Különösen a fehérruha-kereslet bizonyult nagynak; chiffon, perkál, jocomet, piquó, barket, pamutflanell és takarók mind nagy keresletnek örvendtek. A szövő­gyárak különösen nagy foglalkozást találtak a pamut­nyomó gyáraktól és e tekintetben az 1893-ik év sokáig emlékezetes fog maradni. A jutaüzlet az 1892-ik óv kedvezőtlen körülményei után 1893-ban sem javult lényegesen mindaddig, mig az elsőnegyedben Kalkuttában, a juta ára nem emelkedett a mi egybeesett az Európában beállott lenhiánynyal. Ekkor a helyzet egyszerre megváltozott. A jutaszövő­gyárak csakhamar elegendő megrendelést kaptak s a jutaárak további emelkedésével láthatólag javult Né­metország jutaipara, a melyben Szászország három gyárral volt képviselve. A jutagyárak folyton dol­goztak, de a német jutaiparosok megegyezése szerint korlátolt munkaidőben. Az üzlet menete akkor sem változott a mikor az uj termés után a jutaárak inga­dozása a piaezot izgalomba ejtette. A korlátolt mun­kaidőre vonatkozó megegyezést kiterjesztették az 1894-ik óvre is. Gyapjú, gyapj ufón al és gyapjúszövetre az 1893-ik év a legkedvezőbb kilátásokkal kezdődött. A gyapj u­vásárokon az árak emelkedtek, a fonódáknak sok volt a dolguk ós a fonalaknak nagy volt a fogyasztása. De csakhamar beállott Antvcrpenben a reakezió, a mit a buenos-ayresi, montevideoi gyapjuáresés okozott. Ugyan­abban a hónapban a lipcsei vásáron is hanyatlott a gyapjuára és juliusban a londoni vásáron szintén beállt a visszaesés. A német-orosz vámháboru pedig a szász­országi iparnak nagy kárt okozott. A gyapjuárak ettől fogva folytonosan estek ós szerencsének tartották, hogy október havában nem történtek további áresések. A szövőgyárak április és májusban nagyon sokat dolgoztak és cheviotot, posztófonalat ós kötőfonalat produkáltak. Májusban azután a fonálüzlet nyugodtabb lett egész októberig, amikor az árak már elég alacso­nyak voltak. A pamutszövők, a kiknek 1892-ben a hamburgi kolera tetemes károkat okozott, az 1. ós II, negyedben meg voltak elégedve; készleteiket megna­gyobbíthatták ós az árakat felemelhették; sok tavaszi megrendelést kaptak és a téli évadra is elég megren­delésük volt, ugy nómet-, mint franczia- és angol­országi, továbbá észak- és délamerikai kereskedők ré­széről. A bútorszövet-gyárosoknak az I. ne­gyedben sok megrendelésük volt. A Mac-Kinley-bill aránylag legkevesebbet ártha­tott a kötöttáruiparnak. Nem sikerült Ameri­kában vódvám segitsógóvcl ezt az iparágat ugy felvi­rágoztatni, hogy Amerika a kötött áruk bevitelét nél­külözhette volna. Különösen nagy volt a kereslet kez­tyükben s e tekintetben az ugynovezett „svéd" keztyü volt a legkiválóbb újdonság. Hogy az Amerikába való kivitel a magas vámok daczára nem csökkent, hanem növekedett, azt az amerikai konsulatusi jelentések igazolják. A paszomány- ós gyöngyboritóáruk ipara az érezhegység felső részén, a hol a glacé­keztyiik ós játékszerek gyártása nagy szerepet játszik, néhány óv óta nem a legkedvezőbb viszonyoknak ör­vend. A tengerentúli kivitelben beállt zavarok ez parágat érzékenyen sújtották. i Közgazdasági és üzleti tudósítások. Oroszország gazdasági viszonyai 1893-ban (A szt.-pétervári főconsulatus jelentéséből.) Az 1893-iki termés a lakosságnak nyújtott ugyan élelmet sőt arra is képessé tette, hogy az előző évek rossz termése által okozott nehéz terhektől és kötele­zettségektől megszabaduljon, de egészben véve a la­kosság a jó termésnek nem vehete kellő hasznát. A gabonaárak, a melyek a külföldön már 1892-ben ala­csonyak voltak, mindig alább szálltak, ós végre any­nyira estek, hogy a gabonakivitel még az exporteur­nek sem hajtott hasznot, annál kevésbé a termelőnek. Mikor pedig az óv közepo felé Nómet és Oroszország között kitört a vámháboru és ezzel együtt az orosz rozs legjelentékenyebb vevője eltűnt a piaczról, akkor nemcsak rozsban, de egyéb gabonanemüekben is töké­letes pangás állott be. Csak a zab és árpaüzlet élén­kült fel lassankint, mert a külföldön takarmány hiány állott be; később a buza is megtalálta ismét az útját a külföldre. De mindon terményt oly árakon kellett eladni, a melyek a legtöbb esetben a termelési költse-

Next

/
Thumbnails
Contents