Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 244 — thüi'ingiai textilipar messze elágazó összeköttetéseinél, terjedelmének nagyságánál fogva természetes, hogy a világkereskedelem minden változása érezhetővé válik ránézve, hogy minden nagyobb politikai esemény, minden financziális- ós kereskodelmi-politikai baleset közelben, vagy távolban befolyással van közvetlenül vagy közvetve, az iparág virágzására. Egyetlen esztendő sem múlik el, hogy kellemetlen inczidensek ne fordulnának elő a világpiaezon. Az 1893-ik év, a melynek kezdete eléggé szép reményekre jogosított, befolyásoltatott ós pedig kellemetlenül az ezüstórtók csökkenése által. De a Dél-Amerikai köztársaságok pénzügyi csődje, a brazíliai polgárháború, az ausztráliai vizáradások, a melyekkel együtt járt a májusban kitört pénzügyi válság, az angolországi négy hónapig tartott szénbányász-sztrájk, az európai rossz lentermós. Görögország krónikus pénzzavara ós az óv közepo felé bekövetkezett ezüst és ipari válság az Egyesült Államokban, ez mind nagyban hozzájárult, ahoz, hogy a külkereskedelem 1893-ban negativ ós pozitív eredményeket adott. E zavarokat növelte az ösmert Mac-Kinley-bill az Egyesült Államokban. Ellenben a new-yorki ós liwcrpooli pamutvásár rossz hirei nem sok kárt tehettek, sem a kontinentális, sem a szászországi pamutiparban, A fonódák és szövőgyárak egyaránt teljes erővel dolgoztak az egészesztendőben. Kevés árukészlettel mogterholvo, de sokféle megrendeléssel ellátva kezdték meg az 1893-iki évot ós ugyanoly kedvező föltételekkel mentek át az 189í-iki évbe. Fonalak ós szövetek árai. jóltartatnak, de emelkednek is időnkint, daczára annak, hogy New-York és Liverpool olcsóbban jegyeztek. Azt állithatnók ugyan, hogy a pamutáruk gyártása általában csökkent, minthogy az 1893-ik óv első nyolez havában Angliából, Svájczból és Belgiumból több fonal vitetett be mint ki, de ez abból a tényből magyarázható meg, hogy fonódák ós szövőgyárak ugyanabban az időben jobban is dolgoztak mint a megelőző évben. Különösen nagyobbodott a tüllbevitel Angolországból ós Svájczból, ellenben Angolország nem sokkal több függönyt szállitott ós egészen durva minőségű pamutszövetek bevitele teljesen megszűnt, mig a belföldi szövetek kivitele néhány százalókkal növekedett. Különösen a fehérruha-kereslet bizonyult nagynak; chiffon, perkál, jocomet, piquó, barket, pamutflanell és takarók mind nagy keresletnek örvendtek. A szövőgyárak különösen nagy foglalkozást találtak a pamutnyomó gyáraktól és e tekintetben az 1893-ik év sokáig emlékezetes fog maradni. A jutaüzlet az 1892-ik óv kedvezőtlen körülményei után 1893-ban sem javult lényegesen mindaddig, mig az elsőnegyedben Kalkuttában, a juta ára nem emelkedett a mi egybeesett az Európában beállott lenhiánynyal. Ekkor a helyzet egyszerre megváltozott. A jutaszövőgyárak csakhamar elegendő megrendelést kaptak s a jutaárak további emelkedésével láthatólag javult Németország jutaipara, a melyben Szászország három gyárral volt képviselve. A jutagyárak folyton dolgoztak, de a német jutaiparosok megegyezése szerint korlátolt munkaidőben. Az üzlet menete akkor sem változott a mikor az uj termés után a jutaárak ingadozása a piaezot izgalomba ejtette. A korlátolt munkaidőre vonatkozó megegyezést kiterjesztették az 1894-ik óvre is. Gyapjú, gyapj ufón al és gyapjúszövetre az 1893-ik év a legkedvezőbb kilátásokkal kezdődött. A gyapj uvásárokon az árak emelkedtek, a fonódáknak sok volt a dolguk ós a fonalaknak nagy volt a fogyasztása. De csakhamar beállott Antvcrpenben a reakezió, a mit a buenos-ayresi, montevideoi gyapjuáresés okozott. Ugyanabban a hónapban a lipcsei vásáron is hanyatlott a gyapjuára és juliusban a londoni vásáron szintén beállt a visszaesés. A német-orosz vámháboru pedig a szászországi iparnak nagy kárt okozott. A gyapjuárak ettől fogva folytonosan estek ós szerencsének tartották, hogy október havában nem történtek további áresések. A szövőgyárak április és májusban nagyon sokat dolgoztak és cheviotot, posztófonalat ós kötőfonalat produkáltak. Májusban azután a fonálüzlet nyugodtabb lett egész októberig, amikor az árak már elég alacsonyak voltak. A pamutszövők, a kiknek 1892-ben a hamburgi kolera tetemes károkat okozott, az 1. ós II, negyedben meg voltak elégedve; készleteiket megnagyobbíthatták ós az árakat felemelhették; sok tavaszi megrendelést kaptak és a téli évadra is elég megrendelésük volt, ugy nómet-, mint franczia- és angolországi, továbbá észak- és délamerikai kereskedők részéről. A bútorszövet-gyárosoknak az I. negyedben sok megrendelésük volt. A Mac-Kinley-bill aránylag legkevesebbet árthatott a kötöttáruiparnak. Nem sikerült Amerikában vódvám segitsógóvcl ezt az iparágat ugy felvirágoztatni, hogy Amerika a kötött áruk bevitelét nélkülözhette volna. Különösen nagy volt a kereslet keztyükben s e tekintetben az ugynovezett „svéd" keztyü volt a legkiválóbb újdonság. Hogy az Amerikába való kivitel a magas vámok daczára nem csökkent, hanem növekedett, azt az amerikai konsulatusi jelentések igazolják. A paszomány- ós gyöngyboritóáruk ipara az érezhegység felső részén, a hol a glacékeztyiik ós játékszerek gyártása nagy szerepet játszik, néhány óv óta nem a legkedvezőbb viszonyoknak örvend. A tengerentúli kivitelben beállt zavarok ez parágat érzékenyen sújtották. i Közgazdasági és üzleti tudósítások. Oroszország gazdasági viszonyai 1893-ban (A szt.-pétervári főconsulatus jelentéséből.) Az 1893-iki termés a lakosságnak nyújtott ugyan élelmet sőt arra is képessé tette, hogy az előző évek rossz termése által okozott nehéz terhektől és kötelezettségektől megszabaduljon, de egészben véve a lakosság a jó termésnek nem vehete kellő hasznát. A gabonaárak, a melyek a külföldön már 1892-ben alacsonyak voltak, mindig alább szálltak, ós végre anynyira estek, hogy a gabonakivitel még az exporteurnek sem hajtott hasznot, annál kevésbé a termelőnek. Mikor pedig az óv közepo felé Nómet és Oroszország között kitört a vámháboru és ezzel együtt az orosz rozs legjelentékenyebb vevője eltűnt a piaczról, akkor nemcsak rozsban, de egyéb gabonanemüekben is tökéletes pangás állott be. Csak a zab és árpaüzlet élénkült fel lassankint, mert a külföldön takarmány hiány állott be; később a buza is megtalálta ismét az útját a külföldre. De mindon terményt oly árakon kellett eladni, a melyek a legtöbb esetben a termelési költse-