Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 245 — geket sem fedezték. A kormány ezért a további áresést azáltal igyekezett megakadályozni, hogy maga is nagyobb vásárlásokat eszközölt és a kiváló bankok közvetítésével gabonavásárlási czélokra előnyös hitelt nyújtott. Hogy mennyit használt ez az intézkedés, nem tudni, egyelőre móg az orosz gabona utáni kereslet semmivel sem nagyobbodott a külföldön. A mezőgazdaság nyomott helyzete folytán természetesen hiúnak bizonyult az iparosoknak az a reménye, hogy ugyanis a jó termés ós a nisninovgorodi vásár sikere után az ő helyzetök is javulni fog. Pénzszűke állott be ós az üzleti tevékenység nem akart megindulni. Oroszország is meggyőződött arról, hogy egyik vagy másik gabonaczikk után való kereslettel nem egy ország, hanem, a közlekedési viszonyok kifejlődése folytán, az egész világ kínálata áll szemben és hogy az árakat többé nem a helyi viszonyok szabályozzák. A mi a külkereskedelmi forgalmat illeti, európai Oroszország ki és bevitele 1893-ban 1,016.643,000 rubelt tett ki. (77 rubel 100 frt. o. é.) 1891-ben 1,049.134,000 rubel, 1892-ben 838.385,000 rubel volt, a mi mégis azt mutatja, hogy csak valamivel kedvezőbb viszonyok beálltával a külkereskedelem gyorsan kedvezőbb fordulatot vehet. Az árukivitel 1893-ban 594.688,000 rubelre (772.323,000 forint) rúgott. Ez a megelőző évekhez képest a következő viszonyokat tünteti föl : 1893-ban 594.688,000 rubel 1892-ben 475.177,000 „ 1891-ben 700.471,000 „ 1890-ben 687.017,000 „ 1889-ben 752.051,000 „ 1888-ban 778.499,000 „ Az utolsó óvötöd átlagos összege 677 843,000 rubel. Az egyes árunemek a kivitelben következőképen szerepeltek ezer rubelekben. 1888—92 1891 1892 1893 Élelmi czikkek 383,135 413,539 199,248 322,390 Nyers anyagok ós félgyártmányok 255,964 245,901 232,645 226,169 Állatok 13,599 15,943 15,220 12,777 Gyártmányok 25,144 25,088 24,064 23,352 Az élelmi czikkek kivételével az összes czikkek exportja az 1892-ik évvel szemben kisebb összeget képvisel. A különbség azonban nem nagy ós magyarázatát a német-orosz vámháboruban leli. Németország a helyzeténél fogva a nyers anyagok és félgyártmányok legjobb vevője volt. A gabonakivitel a következőképen alakult ezer rubelekben: 1888-92. 1891. 1892. 1893. Buza . . . 171,853 186,064 77,985 135,495 Rozs . . . 48,963 59,917 10,826 22,878 Árpa . . . 36,139 31,816 29,204 59,285 Zab ... . 56,542 31,746 15,167 41,182 Tatárka . . 1,150 1,105 609 1,283 Tengeri . . 16,271 18,920 14,827 9,250 Búzaliszt . . 6,314 5,994 4,756 5,915 Rozsliszt . . 3,227 2,419 4,674 4,147 Korpa . . . 5,107 4,030 2,473 6,733 Dohányt, szeszt és olajpogácsát 1893-ban többet vittek ki, mint a megelőző években; megjegyzendő, hogy a kót első czikk kivitele 1892-ben különösen kicsiny, mig olajpogácsákban a kivitel minden eddigi évek kivitelét felülmulta. Az árubevitel 1893-ban 421.956,000 rubelt = 548 000,000 forintot tett ki, mig a megelőző években a következő volt: 1892 367.268.000 rubel 1891 348.663,000 „ 1890 784.383,000 „ 1889 394.658,000 „ 1888 351.254,000 „ Az egyes árunemek következőképen szerepeltek a bevitelben, ezer rubelekben: 1888—92. 1891. 1892. 1893. Élelmi czikkek . 57,646 56,579 55,403 72,085 Nyers anyagok ós fél gyártm. . . 235,679 215,883 235,702 259,030 Állatok .... 1,001 952 807 1,338 Gyártmányok . . 74,919 75,249 75,356 88,653 Ebből kitűnik, hogy az összes tótelek jelentékeny emelkedést tüntetnek föl. Az élelmi czikkek bevitelének emelkedése véletlen körülményekben találja magyarázatát, ellenben a gyapjú, szén, festék ós festőanyag, bőr, öntött vas és lemezvas, aczél és egyéb fémek, juta, gyanta stb. bevitelének emelkedése azt bizonyítja, hogy az ipar, minden ágában, fejlődik. Feltűnő ugyan, hogy pamutot 1893-ban kevesebbet vittek be, mint 1892-ben; de ennek az a magyarázata, hogy 1892-ben túlságosan nagy mennyiségű gyapjú érkezett és igy valamennyi gyárban nagyon is sok készlet volt még 1893-ban; megjegyzendő azonkivül, hogy a középázsiai pamuttermelés évről-évre nagyobb terjedelmet nyer. Mindenesetre konstatálnunk kell, hogy az árubevitel a Németországgal való vámháboruban legkevósbbó sem befolyásoltatott. Specziális német gyártmányok ugy importáltattak, mint azelőtt, egyéb gyártmányokat pedig Németország megkerülésével más országokból szállítottak ; a legnagyobb része a bevitelnek Ángolországból ós Németországból származott. Aranyban a bevitel készpénzben 9391

/i

pud volt; ebből az európai határon át 8652

/8

pudot, az ázsiai határon 739

/i0

pudot vittek be. Ezüst pénzekben a bevitel 25,817 pud volt; ebből az európai határon 20,206 pudot, az ázsiai határon 5,611 pudot vittek be. A plojesti piaczról jelentik nekünk, hogy kevés buza jön a piaezra, ós a parasztok azt saját szükségletükre visszatartják, miután a kukoriczatermés, mely főélelmezési czikkük, ez idén nem sikerült. A nagy pénzhiány miatt a válság folyton tart ós a pénzbehajtás igen nehéz. •— Váltóovatolás sok fordult elő. Bukások; B.-Grozescu és B.-Georgescu, Jordache Jenachescu Plojestiben, Jon Hristodulo Mizilben, Haralambie N. Juon Buzeuban; Jou G. Bodear czóg Buzeuban fizetéseiket beszüntették. Az üszkübi piaczról jelentik nekünk, hogy onnan október havában 120 vasúti kocsirakomány szőlő 100 okánként 65—80 piaszter értékben szállíttatott Szerbiába, kivitetett továbbá Köprülü, Strumniza stb. helyekről Üskübön át kb. 300 vasúti kocsirakomány szőlő kosarakban. — A szőlőt móg a mult évben hordókban szállították Szerbiába, most azonban az olcsóbb szállítás végett tizenegy vasúti kocsirakomány kosár érkezett Szerbiából az üsköb-szaloniki vonal állomásaira. Uskübből Szerbiába kivitetett két vasúti kocsirakomány ültetni való hagyma, Zimonyba pedig Szlavónia szá-