Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1894-iki 96. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYE A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, november hó 28-án. ,'ÍO. szám. TA-BT^lLOM : Kereskedelempolitikai intézkedések. A kereskedelemügyi m. kir. minister 1893. évi jelentéséből. A textil-ipar Szászországban. A lipcsei consulatus jelentéséből. Közgazdasági és üzleti tudósítások : Oroszország gazdasági viszonyai 1893-ban. A szt-pétervári főconsulatus jelentéséséből. A plojesti piaczról. — Az üszkübi piaczról. Közlekedési és dijszabási ügyek. Szállítási pőthatáridök. A díjszabás 1. rész V. pótléka. A salonich-monastiri vasút. Ariejtések. Közös hadiigyministerium. M. A. V. — Aszódi javitó intézet Győr-Sopron. — Liptóvári fegyintézet. Tiszai kotróraj. — Szerb hadiigyministerium. Szerb állami egyedáruságok. Kiállítások. A gácsországi 1894-iki kiállításon kitüntetett magyar kiállítók. Vegyes közlemények. Termési eredmények. Hitelértesitós Romániában. — Egy könyv, Szerbia közgazdasági viszonyairól. — Az erdélyi ásványvizek. A Kereskedelmi Muzeum karácsonyi háziipar bazára. Kereskedelempolitikai intézkedések. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter 1893. évi jelentésének V. fejezetéből (Külkereskedelmi ós vámügyek) a következő érdekes részleteket közöljük : A Francziaországba való juhhuskivitelünk tekintetűben fenálló korlátozások megszüntetésére irányuló törekvések sikerrel ez évben sem jártak és csupán azt eredményezték, hogy a franczia fővámigazgató 1893. évi május hó 3-án kelt rendeletével a vámhivataloknak meghagyta, hogy a juhhussal együtt beviendő belső szerveket (vese, máj, lép stb.) vagyis az úgynevezett „fressure"-t vámmentesen kezeljék, ha azok a hústól való elválasztás után azonnal ismét kivitetnek, vagy a vámtisztviselő jelenlétében megsemmisíttetnek. Kiviteli áruforgalmunk emelése czóljából gondot fordítottam arra, hogy kivivőink figyelmét a kínálkozó külföldi piaczok felhasználására irányítsam. Erre mindenekelőtt alkalmat nyújtott az egyes külföldi államok közötti kereskedelmi viszonyoknak huzamosabb időn át tartott megszakítása, mi által versenyképes czikkeink részére kedvező alkalom nyilt a térfoglalásra. Igy annak következtében, hogy a Svájcz ós Francziaország közt 1892. évi julius hó 23-án kötött kereskedelmi szerződés a franczia törvényhozás által nem fogadtatott el, mindkét állam részéről egymás termékei irányában 1893. óvi január 1-től kezdve megtorló intézkedések léptek életbe. Miután az ekkép Svájcz részéről sújtott franczia áruezikkek között több olyan volt, melyek tőlünk nagyobb mennyiségben vihetők ki ós a melyek tekintetében a Svájczczal 1891. óvi deczember 10-én kötött és az 1892. évi VII. törvényezikkbe iktatott kereskedelmi ós vámszerződésünkben, illetve a legnagyobb kedvezmény utján részünkre biztosított vámkedvezmények segélyével a szükségletnek korábban Francziaország által fedezett részét kiviteli kereskedelmünk az eddiginél nagyobb mérvben ellátni képes, az ezen czikkek tekintetében a vámkezelés szempontjából beállott változásokat, valamint a Svájcz behozatalára vonatkozó adatokat egybeállittattam ós ezen tájékoztató anyagnak közlése mellett felhívtam az érdekelt köröket, hogy a svájezi piaezokon való nagyobb térfoglalásra kínálkozó kedvező alkalmat minél kiterjedtebb mérvben használják fel. Intézkedtem továbbá, hogy Svájczczal való kereskedelmi összeköttetéseink élénkítése czóljából a svájezi főbb piaczok a helyszínén tanulmány tárgyává tétessenek, a mely tanulmányútról elém terjesztett jelentésnek kereskedelmi köreinket érdeklő részei felhasználás czóljából a magyar kereskedelmi muzeum tudakozó irodája által a „Kereskedelmi Közlemények" czimü lapban közzététettek. A franczia—svájezi vámháboru alkalmából mindkét állam biztosítani kívánván azt, hogy a szerződéses államok irányában alkalmazott vámkedvezmények csakis ezen államok által legyenek igónybevehetők, a szerződéses vámtótelek alkalmazását meghatározott, alakszerűségekhez kötötte. Ezen alakszerűségek szempontjából ugy a franczia, mint a svájezi kormányoknál diplomáeziai uton lépéseket tettem az iránt, hogy azok által kiviteli kereskedelmünk felesleges módon ne terheltessék és azoknak mérve egyedül az elérendő czól érdekében szükségeseknek mutatkozó intézkedésekre szorítkozzék. * * * A német kormány a német—orosz vámháboru következtében szintén szigorított eljárást léptetett életbe ós különösen az orosz származású árukra nézve alkalmazandó vámpótlókoknak elrendelése alkalmával a nómet birodalmi kanczellár által 1893. évi julius hó 31-ón kiadott végrehajtási rendoletben kimondatott, hogy azon árukra nézve, molyok az emiitett vámpótlókok alá esnek, a nómet általános illetve, szerződéses vámtarifa vámjai csak annyiban alkalmazhatók, a mennyiben hitelesen igazoltatik, hogy az illető áruk más államokból származnak mint Oroszországból, ós hogy a származás gabnanemüekre nézve consuli bizonyítványok által, a vámpótlék által sújtott többi áruk tekintetében pedig hatósági bizonyítvány által, vagy más módon (hajóokmányok, áruszámlák, eredeti