Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 242 — fuvarlevelek, kereskedelmi levelezések stb. által) igazolandó. Ezen intézkedés nemcsak Németországba való kiviteli érdekeinket felette hátrányosan érintvén, hanem a német birodalommal fennálló kereskedelmi szerződésünk határozataival is ellenkezvén, annak hatályon kivül helyezését a leghatározottabban követeltem. Az ezen ügyben diplomácziai uton folytatott tárgyalások nagy részben kielégítő eredményre vezettek, a mennyiben a német vámhivatalok azon utasítást nyerték, hogy mindazon áruinkat, melyek a német szerződés (1892. óvi III. t. cz.) A) mellékletében (vámok a német vámterületre való bevitelnél) fel vannak sorolva, ha azoknak az osztrák-magyar monarchia szabad forgalmából való származása a kisérő okiratokból kitűnik, a származás külön igazolása nélkül, a szerződésileg biztosított bánásmódban részesítsék. Az A) mellékletben fel nem sorolt árukat illetőleg pedig a német vámhivatalok szintén azon utasítást nyerték, hogy a mennyiben azoknak tőlünk való származása a kísérő okiratokból kitűnik, ezekre nézve a kedvezőbb bánásmód alkalmazása szempontjából külön igazolást ne követeljenek, ez alól csupán néhány oly árura nézve tétetvén kivétel, a melyekre az Oroszországhoz való viszony tekintetéből a német kormány szigorúbb ellenőrzést talált szükségesnek. Kiköttetett azonban, hogy ezen igazolás a kereskedelmi forgalmat minél kevésbé terhelő módon történjék (a származási ország hatóságai részéről kiállított bizonyítványok, hajóokmányok, áruszámlák, kereskedelmi levelezések stb. felmutatása által) és különösen, hogy ahoz konzuli láttamozás nc követeltessék. * * * A Szerbiával 1892. augusztus 9-óu kötött szerződésnek D) mellékletében foglalt és az obrt-adó beszedésére vonatkozó határozatokkal szemben a szerb kormány, tekintet nélkül az áruk származására és minőségére, a „világ- és a belföldi piacz állása szerinti" átlagárak átszámítása alapján fix tételekben megállapított ártarifát állítván fel, annak hatályon kivül helyezését Szerbiába vitt áruink versenyképességének megóvása érdekében a legerélycsebben követeltem. A közös külügyminister ur által folyamatba tett és utóbb a magyar és osztrák kereskedelmi ministerek kiküldötteinek, valamint a szerb kormány képviselőjének részvéte mellett befejezett tárgyalások alapján a felmerült vitás kérdés álláspontunknak megfelelő módon nyert elintézést, a mennyiben a szerb pénzügyminister 1893. óvi deczember 28-án (1894. évi január 9-én) kiadott rendeletében meghagyta, hogy a tőlünk Szerbiába vitt oly áruk értéke, melyek obrt-adó alá esnek, a velünk kötött szerződés D) mellékletében foglalt határozatok értelmében állapítandó meg. * * * Nem hagyható végül érintetlenül a franczia kormány által támasztott azon igény, hogy az általunk az olasz borokra nézve határszéli kedvezménykép engedélyezett vámmórséklést a franczia borokra is terjeszszük ki. Miután azonban az Olaszországnak nyújtott ezen kedvezmény történeti alapon nyugszik és még azon időből veszi eredetét, midőn az olasz tartományok egy rósze Ausztriához tartozott, miután továbbá a Francziaországgal fennálló kereskedelmi szerződésünk sem nyújt a franczia kormány szóban levő igényére jogalapot, annak minden ellenengedmény nélkül kívánt teljesítését visszautasítottuk. * * * A lefolyt évben ismét szaporodott azon államok száma, a melyekkel kereskedelmi viszonyainkat terjedelmes tarifaszerződések alapján hosszabb időtartamra szabályozni sikerült. A Szerbiával 1892 évi augusztus hó 9-én 1903. évi deczember hó 31-ig terjedő tartammal kötött kereskedelmi szerződós ugyanis ugy nálunk, mint Szerbiában a törvényhozás által elfogadtatván és szentesítést nyervén, 1893. évi julius hó 1-én hatályba lépett. Ennek alapján kivitelünk részére a szomszédos állam piaczain jelentékeny előnyök vannak biztosítva és mindazon kedvezmények, melyek Szerbia által bármely harmadik államnak nyújtatnak, aruinkat is megilletik. A Spanyolországgal évek óta folytatott szerződési tárgyalások a mult év végén befejeztettek és ezen állammal a megegyezés szintén létrejött. Miután azonban a spanyol parlamenti viszonyok következtében a velünk kötött szerződés a spanyol törvényhozás által tárgyalás alá még nem vétetett, gondoskodás történt, hogy a Spanyolországhoz való kereskedelmi viszonyaink ideiglenes szabályozására vonatkozó és az 1892. évi XXXI. t. czikkben foglalt felhatalmazás hatálya az 1894. óvre, is fenntartassák. Ez iránt intézkedik az 1893. évi XXXVIII. t. cz., melynek értelmében Spanyolországhoz való kereskedelmi viszonyaink az eddigi alapon 1894. év végóig rendeztettek. A Svéd- és Norvégországgal 1873. évi november hó 3-án kötött és az 1874. évi XII. t. czikkbe iktatott kereskedelmi és hajózási szerződés VI. czikkének utolsó bekezdése a kereskedelmi utazók megadóztatása tekintetében csak ideiglenes megállapodást tartalmazván és a kölcsönösség szempontjából kiegészítést igényelvén, az 1892. évi április hó 25-én létrejött nyilatkozatban megállapittatott, hogy a mi kereskedelmi utazóink Svéd- vagy Norvégországban és viszont a svéd és norvég utazók nálunk adózás tekintetében a legnagyobb kedvezményben részesülő nemzet irányában követett elbánás alá esnek. A szóban levő nyilatkozat az 1893. évi XXV. t. czikkben foglaltatik. A Koreával 1892. évi junius hó 23-án kötött barátsági, kereskedelmi és hajózási szerződésre vonatkozó jóváhagyási okmányok Seoulban 1893. óvi október hó ö-án kicseréltetvén, az az ország törvényei közé (1893. évi XXVII. t. cz.) iktattatott. A Törökországgal kötendő kereskedelmi szerződésre vonatkozólag móg függőben maradt néhány vitás pont a lefolyt évben sem nyert végleges elintézést.. Miután azonban török részről több tekintetben engedékenység volt tapasztalható, a tárgyalások további sikerének biztosítása czéljából részünkről is hozzájárultunk ahoz, hogy a Törökország irányában fennállott azon korlátozás, melynél fogva a török termények és iparczikkek nálunk a legnagyobb kedvezményre csak az esetben tarthattak igényt, hatörök jármüveken hozattak bc, megszüntettessék. Ehhez képest vámhivatalaink rendeletileg utasíttattak, hogy a török eredetű árukat arra való tekintet nélkül, vájjon török vagy más nemzetiségű járművön hozatnak be, a legnagyobb kedvezmény szerinti bánásmódban részesítsék A mult 1893. évben Bulgáriával, Rumániával és Oroszországgal szintén folytattattak tárgyalások kereskedelmi szerződés kötése iránt és az év végéig különösen Rumániával sikerült is oly megállapodásra jutni, mely kiviteli érdekeinknek az adott viszonyok között legjobban megfelel. * * *