Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 240 — öleli föl. 1. Épitészet (szállodák ós vendéglők); 2. szárazföldi és vizi forgalmi eszközök ; 3. ipar (vendég­lők fölszerelése, utiruha); 4. élelmezési ipar; 5. ten­geri és édesvízi halak: 6. egészségügy; 7. gépek ; 8. világítás; 9. műipar; 10. fűtési készülékek; 11. föld­rajzi osztály (útleírások, térképek, kézikönyvek, mű­szerek) ; 12. teljes berendezések (konyhák, tejgazda­ságok) ; 13. biztonsági készülékek; 14. kertészet; 15^ biztosítási ügy; 16. különfélék (dohány illat­szerek stb. A szabályzat a Tudakozó Irodában megte­kinthető. (1842.) Vegyes közlemények. Termési eredmények. Janinai alconsulatusunk jelentése szerint az idei szüret kb. csak 50 százalékát képezi a tavalyinak. Zürichi consulátusunk jelentése szerint a szü­ret a Román-Svájcz-ban minőségileg meglehetős jó, mennyiségileg pedig gazdag volt, különösen a gonfi cantonban. Parafabehozatal. Sevillai consulátusunk jelentése szerint a parafatermés majdnem minden évben egyenlő, miután a parafatölgy hámozása minden 10—12 óvben ismétlődik, — A parafa-ipar szorult helyzetbe jutott az által, hogy a spanyol törvényhozás a német biro­dalommal kötött kereskedelmi és vámszerződóst nem fogadta cl. A sevillai parafadugó-gyárosok most az elvesztett német-birodalmi piacz helyett más piaezokat keresnek ós consulátusunk késznek nyilatkozik azoknak, kik a közvetlen összeköttetés létesitóso czéljából hozzá fordulnak, a szükséges felvilágosításokat megadni. A zürichi marhavásárról jelentik nekünk : Az álla­tok árai még mindig változatlanul magasak. — A deló­monti utolsó nagyon látogatott vásáron a következő árakat fizették: hat éves ökör párjáért 1.120 frank, ugyanolyan igásökrökért 880, kétévesekért 700 frank, tejelő tehenek' párjáért 450, vornhes tehenekért 400— 520 és közönséges tehenekért 320 frank; egyéves bor­juk párjáért 150 frank; igáslovak párjáért 480, egyéves csikókórt 300 frank ; hat hetes malaczok párjáért 45, hathónapos sertésekórt 120 frank. A tüzelő és világitó anyagok bevitele Argentiniába 1892-ben nagyobb volt, mint a megelőző években és az összes bevitelnek több mint hat százalékát tette ki. A többlet leginkább kőszénre ós petróleumra esett. S t e a­r i n-g yertyákat leginkább Németalföldről, Nagybri­tanniából, Német-ós Francziaországból szállítottak, mig parafint Német- ós Olaszországból. Kőszenet ösz­szesen 520'771 millió kilót vittek be , első sorban Nagybritánniából, azután az Egyesült Államokból ós különböző országokból. C o k s Belgiumból és Nagy­britanniából származott. Fa gyufák Belgiumból ós Németországból szál­líttattak ós ennek a bevitele szintén emelkodott. Pet­róleumot, a melynek bevitele nagyban emelkedett, a következő országokból vittek be : Egyesült Államok, Nagybritannia, Olaszország és Németország. Engedélyek a kikészitési eljárásra, a) Magyar czégek részére. Egy tölténygyárnak nyers ólom vámmentes behozatalára, az abból előállitott töltények kivitelének feltétele mellett. b) Osztrák czégek részére. Egy gépgyárnak külföldi nyers-és töredékvas behozatalára, az abból előállitott gyártmányok, u. m. formás vas (színdarabok, vasúti kocsikerekek, góprészek stb), gőzgépek, ezukorgyári segédgépek kivitelének feltétele mellett. Egy konyhaedény gyárnak vaspléh és korong behozatalára az abból előállitott zománozozett pléhedény kivitelének feltótele melleit. Egy gépgyárosnak a kaucsuk bevonatok felújítása végett külföldi korongok (góprészek) vámmentes behozatalára, azok ki­javított állapotban leendő kivitelének feltétole mellett. A Magyar Kereskedelmi Muzaiui körébői. Az igazgatósági iroda hivatalos órái: d. e. 9-től d. u. 2-ig. A Tudakozó Iroda nyitva van hétköznapokon d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig, ünnepnapokon d. o. 9—12-jg. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czél­szei'übb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Greif H. S. C) Fiumében, főnök gróf Szápáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Jordán Károly F) Szófiában, főnök Díósy Ödön. G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban, főnök Spitz Gyula. I) Szerajevóban, főnök Kner X. Ferencz; alája­rendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brekai taka­rékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. A Kereskedelmi Muzeum igazgatósága a közön­ségnek gyakran nem adhatja meg a kellő felvilágosí­tásokat azon okból, mert nem rendelkezik elegendő számú árjegyzékek felett. Az árjegyzékek hiánya keleti fiókintézetoinek ós képviselőségeinek működését nagy mérvben hátrál­tatja ós gyakran oka annak, hogy nem köthetnek üzletet. A Muzeum igazgatósága újból azon sürgős kóróst intézi minden egyes taghoz, hogy szíveskedjék árjegyzé­keinek, hirdetményeinek, kőrőzvényeinek stb. megfelelő számú példányát mielőbb rendelkezésünkre bocsájtani. Ezen példányokból az igazgatóság 1—1 teljes gyűjteményt a Tudakozó Irodának ós az összes keleti képviselőségeknek fog átengedni. Budapest, Légrády testvérek.

Next

/
Thumbnails
Contents