Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 84. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A NAG YAK KERESKEDELMI MUZEUM KÖKÉBŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, október hő 17-éu. 24. szám. T-^rRT^i-iOSvd:: Közgazdasági és üzleti tudósitások: Üzleti viszonyok Görögországban. Marokkó áruforgalma 1893-ban. A ceyloni gyarmatárukról. Statisztika. A búzatermés és búzaárak 14 óv óta. Vámügy. A sörfogyasztási adó visszatérítése. Közlekedési és díjszabási ügyek. Díjszabások. Árlejtések. M. kir. államvasutak gépgyára és a diósgyőri gyár. — Á közös hadsereg szükségleti czikkei. Kiállítások. A bordeauxi 1895. évi mezőgazdasági kiállításról. — Gyapot-kiállitás Amerikában. Vegyes közlemények. Francziaország hordódonga-szükséglete. — Dél-szerb piaczokról. — Dél-Szerbia termése. — A janinai vilayet aratása. Paraguay beviteli czikkei. — A transvaali aranybányászat. — Engedélyek a kikészitési eljárásra. — A magyar tengeri kereskedelmi hajók gyógyszerszekrényei. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Hivatalos órák. — Kirendeltségek. Közgazdasági és üzleti tudósítások Üzleti viszonyok Görögországban. A görög királyság súlyos pénzügyi helyzete ós szerfölött kedvezőtlen agió-viszonyai folytán kiviteli ezógeink ma igen kevés hajlandóságot mutatnak a görög piaczokkal üzleti összeköttetésbe lépni. Mindazonáltal hiba volna ezeket a piaezokat teljesen elhanyagolni. Görögországban nagy számmal vannak a gazdag kereskedők, akik a Kelet miden vidékén nagy összeköttetésekkel rendelkeznek ós kivitelünknek nagy szolgálatokat tehetnek. Ezért szükségesnek látjuk részletezni — egy rendelkezésünkre bocsátott jelentós nyomán, — hogy milyenek az egyes czikkek re nézve az üzleti viszynyok a görög királyságban. A czukor bevitelét ott az osztrák és magyar gyárak úgyszólván monopolizálták, de a bevitel ezontul alkalmasint csökkenni fog, mert Thesszáliában most ezukorgyárat rendeznek be, melynek igen szép jövőt jósolnak, mivel a czukorrópa-termesztóssel tett kísérletek szépen sikerültek. Legújabb időkben a mazsola-szőlőből kezdőnek ezukrot előállítani és ez a készítmény erősen hódit a háztartásokban. Kávét Triesztből szállítanak Görögországba. Rizs igen kedvelt fogyasztási czikk, melyet azelőtt Fiúméból ós Triesztből importáltak. De körülbelül négy óv óta a görög kereskedők Hollandiából, Angol országból, Belgiumból, , Marseillcből ós Olaszországból importálják a rizst. És ez a behozatal is csökken, mert hat év óta Thesszáliában egyre növekedő területeken termesztik a rizst. Szeszes italokkal Francziaország dominálja a piaczot; közönséges borok bőven teremnek az országban ós csak egyes előkelő házak fogyasztanak finom külföldi borokat. Cognac-ot is jelentékon menynyisógekben ós igen olcsón állítanak elő az erős zamatu és nagy szesztartalmu korinthusi szőlőből. Igy pl. Attikában vagy 30 gazdag cognacgyáros működik, akik franczia munkásokkal dolgoznak ós a magyar termény ellen a Levanteban mind nagyobb sikerrel versenyeznek. Sőt most az attikaiak példáját követik Patrasban ós Eubea szigetén is. S ö r t mind nagyobb mennyiségekben kezdenek fogyasztani a görögök; de a belföldi sörfőzők korántsem elégítik ki a fogyasztókat, mert a termelési viszonyok kedvezőtlenek ós ogyelőro a gyárberendezósek is tökéletlenek. A magyar sör a legkedveltebbek közé tartozik, de erősen terjed a dániai sör is, mert a palaezkok csinosan vannak kiállítva. Pamutárukat néhány évvel ezelőtt móg uagyban importált a monarchia, de az angol városokban (főleg Manchestorbcn) lakó görög kereskedők, akik igen alaposan ismerik a keleti viszonyokat és igep jól tudnak a keleti ízléshez alkalmazkodni, az angol gyáraknak juttatták a megrendeléseket ós ez annyival könnyebben sikerült, mert az angol gyárak folyó számlára nyilt hiteleket nyitottak. Len árúból a durvábbakat házi iparilag állítják elő, a finomabbakat az említett görög kereskedők Angolországból küldik. Paszományárukat Elberfeld, Barmen és Lyon szállítanak. Posztókat belföldön kezdtek gyártani, de a gyárosok elrontották a dolgot azzal, hogy minden jelentékenyebb helységben raktárakat rendeztek be. Ezzel magukra haragították a nagykereskedőket, akik mindont elkövettek, hogy angol és belga gyártmányokkal kiszorítsák a belföldi gyártmányt, mely szinek tekintetében ugy is sok kívánni valót hagyott fenn, a rosz viz miatt. De annál jobban sikerült a csinvatgyártást meghonosítani, ugy hogy a görög csinvatgyárak nemcsak a belföldi szükségletet fedezik, de exportálnak Kis-Ázsiába és Egyptomba. A cseh ós szász gyártmányt kiszorítja a magas vám ós az egyre ingadozó agió.