Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 194 -Fehórnemüekben a bocsi és prágai gyárt­mány uralkodik. Nemezkalapokat a belföldön csinosan és olcsón állítanak elő, de ujdivatu külföldi áru sikerrel versenyezhet. P a p i r t monarchiánk ós Németország szállíta­nak a nyomdák számára, továbbá a dohányegycdáru­sagnak, de csomagolópapírral olasz és franczia, finom levélpapírral Angolország versenyeznek. Phalerionban van ugyan papírgyár, de ez csak teng, mert az anya­got importálni kell és a viz nem alkalmas a gyártásra. Épület fa Galatzból ós Triesztből jön. F a bútort keveset hoznak be, mert az ógalj­viszonyok a lakosságot a vasbutorok használa­tára utalják. De a székeket hajlított fából a monar­chiából hozzák. .Játékszerekkel a konstantinápolyi ipar erősen, versenyez. Üvegáruk. A Syrában létező üveggyár közön­séges öblös üvegből meglehetősen fedezi a görög piacz szükségletét; gyártmánya csinos, ára pedig — az ár­folyam, a vám- és fuvardíj okozta külömbözet miatt sokkal olcsóbb minden külföldi gyártmánynál. Csiszolt üveget Ausztria importál és könnyen ver­senyez Francziaországgal. Kőedény: olcsó Sargemündból, Belgiumból ós Angliából jön. Monarchiánk czégei még ezzel a czik­kei nem tettek kísérletet. Asztali edényekből fehér és díszített egyaránt kél, de az utóbbit jobban kedvelik, kivált a kék virágokkal és görög stylü rajzokkal dí­szített edényeket. P orczellánr a igen magas a vám. Nyers vas Belgiumból és Angolországból jön. A Levante-vonal olcsó díjtételei lehetővé tették a német vas bevitelét is. F ó m- és a c z é 1 á r u t Ausztria-Magyarország és Németország szállítanak. A berlini „Deutscher Ex­port-Verband" Athénben néhány évvel ezelőtt műszaki irodát és állandó kiállítást létesített, melyben mező­gazdasági gépeket és szerszámokat állítanak ki, de a kitűnő vezetés daczára igen csekély eredmónynyel, mert a görög vevők, ha már nagy ritkán rá is szán­ják magukat valami újításra a gazdaságban, sietnek versenyző czéghez, mely olcsóbban szállít, ha rosszab­bat is. Hangszerek közül zongorákat főleg Berlin­ből hozatnak, -mert az ottaniak jobban alkalmazkod­nak a görög ógaljhoz, mint az osztrák gyártmányok. Vonós hangszereket belföldön is készítenek. Vegyészeti czikkek et főleg Németor­szág és Belgium szállítanak, de olykor Ausztria és Magyarország is. Gyertyát és szappant Corfuban olcsón állítanak elő. Ami végül a görög kiviteli ezikkeket illeti, ezek közül megemlítjük a török készítmények­hez hasonló gyártmányokat, minők az agyagipari tár­gyak. kések, bőráruk, szőnyegek, mousscline sclyem­kendők (csakhogy a görög szőnyegek szín és rajz tekintetében alárendelt minőségűek) stb Említendők abő­rők, belek, dohány, szivacs, aprószőlő, csiszolópapir, füge, santorini föld, márvány. Fontos termények még az ezüsttaítalmu ólom és a magnesit, de ezekre nézve a bányák még a szerződésileg lekötött mennyiségeket sem birják már szállítani. Marokkó áruforgalma 1893-ban. s (A tangeri főkonsulatus jelentéséből.) , Marokkó kereskedelmi helyzete a jelentési évi bizonytalan volt, a minek oka részben az ország b sejóben uralkodó politikai mozgalmakban, részben sáskajárásban és a rossz termésben keresendő. Ez bizonytalanság az év vége felé a marokkói külkereá kedelembcn pangást eredményezett; a belföldi lakosság mindenfelé késett a fizetésekkel és prolongálást kértek ; még eléggó jómódú kereskedők is, különösen Fezben és Marakoschben, hasznot kerestek a válságban és a válság végéig vonakodtak fizetési kötelezettségöknek eleget tenni. Ennek az volt a következménye, hogy az óvato­sabb európai importeurök várakozó állást foglaltak el és számos megrendelést visszavontak. Mindezek daczára i a kereskedés általánosságban megtaitotta a jelentési évben is emelkedő irnáyzatát. Marokkó összes bevitele a jelentési évben 49.050,620 frank volt, mig 1892-ben 47.677,414 frankot tett ki Ebben a bevitelben a következő országok vettek részt: Angolország 26.439,970 frank, Francziaország 14,654,830 frank, Németország 4.179,895 frank, Spanyolország 1.783,545 frank. Angol- ós Francziaország bevitele a mult évhez képest egy millió frankkal, Németországé 200,000 frank­kal növekedett, Spanyolország ellenben 1 millió frank­kal kevesebbet vitt be. A mi a kivitelt illeti, ez 1893-ban egy millió frankkal növekedett, a mely különösen Tanger javára esik. Az árak, melyeket a belföldi vevő az importeur­nek fizet, éyről-évre ugyanazok maradnak. E konzervatív viszonyoknál fogva minden kereskedői konjunktura meg van nehezítve s az európai tőzsdeárak csak kevés befolyást gyakorolnak az odavaló árakra. E p ii 1 e t f á t legnagyobb részben Norvégia szál­lított. Gyógy- ós vegyi anyagokat Franczia- és Angolország. T e a a legfontosabb beviteli czikkek közé tar­tozik és kizárólag Angolországból szállíttatik. A bevi­tel a jelentési évben összesen 635,950 fr. értéket tett ki. E között csak 5,300 frank értékű franczia eredetű tea volt. Kávét Németország 41,000 fr. ós Angolország 37,400 frank értékben importált. Íj i s z t e t, hordókban, Francziaország importált 257,000 frank értékben, Angolország pedig 93,000 frank értékben. Ennek a czikknek a bovitele kiskereskedők ke­zében van, a kiknek csak csekély eszközök állanak ren­delkezésökre, minek következtében hitelök ós fizetési képcsségök ingadozó. Minthogy a termés a jelentési i évben rossz volt, az import ebben a czikkben nagyob­bodott. Vas ós vasáruk. Nyers vas 30,000 frank érték­ben Német- és Angolországból származott. Vasrudak főleg Németországból. Finom festékáruk Angolországból 14,000 frank, Németországból 5,300 fr. értékben származott. Fűszerek: borsot 11,800 fr., szegfűszeget 10,000 fr., Jamaika-borsot 5,000 fr., fahéjat 2,150 fr. értékben Angolország szállított. Sáfránt ellenben Franczia- és Németország.

Next

/
Thumbnails
Contents