Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 192 — cz. könyvben, melyet a Tudakozó Iroda könyvtára szá- | mára beszereztünk. A könyv elmondja a svajezi óra- ! ipar történetét, ismerteti a szakiskolákat, a chronomé- I terek hitelesítésére vonatkozó szabályzatokat, az órás- ; ipart érdeklő svajezi törvényeket és ugy a helységek i alphabetikus rendjében, mint a különlegességek szerint osztályozva közli a svajezi óraipar telepeinek jegyzékét. A könyv a svajezi óraipar kiviteléről statisztikai táblázatokat közöl, első sorban a svajezi óraipartelepek kivitelét, külön részletezve az arany-ezüst és íemórákat, ismétlő órákat, óratokokat, óramüveket, szerszá- j mokat, zeneórákat, melyek kiviteli a következő értéke- I kot képviselte: évben. frank 188 5 81.838,231 188 6 82.614,134 188 7 86.928,021 188 8 84.549,117 188 9 99.316,941 189 0 104.752,537 189 1 101.261,349 Egy táblázatból mely részletezi, hogy az egyes országokba mennyi órát, óramüvet és tokot milyen őriékekben exportált a svájezi köztársaság, fölemiitjük, hogy 1891-ben Svájczból a monarchiánkba eyportáltak 438.063 órát 10.504.505 frank értékben, 105 óramüvet 7572 frank értékben, a Balkán félszigetre pedig 129.814 órát 24,564 frank értékben, 428 óramüvet 18,415 frank értékben és 531 tokot 6364 frank értékben. Az emiitett czikkek kivitele 1891-ben összesen 94.322,289 frank értéket képviselt. A Svájcz kivitele zenélőórákból, órásipari kellékekből és szerszámokból, 1891-ben 6.920,615 frank értéket képviselt és ebből jutott a monarchiára 133.137 frank, a Balkánfélszigetre 19.066 frank értékben. Az érdekes könyvet az érdekeltek megtekinthetik a Tudakozó irodában. (A 1133.) Export-Compass 1894. A Dorn Sándor-féle „Volkswirtschaftlicher Verlag" kiadásában évenkint megjelenő „Export-Compass"ból vettük az 1894-iki évfolyamot. A könyv ismerteti a lefolyt év» ben kötett fontosabb kereskedelmi szerződéseket, a consulatusok jegyzékét ós a vámügyi intézkedések egész sorozaát, fölsorolja a monarchia területén működő kereskedelmi és iparkamarákat ós a külföldön miiködő osztrák-magyar kereskedelmi kamarákról bő részleteket közöl. A szöveget befejezi a külföldi pénznemek és mértékek táblázata. A kötet második része fölsorol ausztriai" ós magyarországi kiviteli czégeket (24 árucsoport szerint rendezve), az európai országokban működő szállítmányozó czégeket és végül közöl svájezi, oroszországi, svéd- és norvégiai beviteli czégeket. Chile salétromkivitele. A valparaisói főconsulatus jelentése szerint a chilei köztársaság tokiviteli czikkóből, salétromból, az 1894-ik év I. felében kiszállíttatott 9.907,353 spanyol mázsa (á 46 kg), az 1893. óv ugyanazon időszakában 8.690,194 ós 1892-ben ugyanakkor 9.145,170 spanyol mázsa. Akivitt salétrom értéke Chile összes évi kivitelének 65%-át képezi, a többi ezüstre, rézre, búzára, nyers-bőrökre, talpbőrre, mézre s egyéb apróságokra esik. Kivitel Argentiniába. A buenos-airesi főconsulatus fölszólitja mindazokat, kik az argentiniai köztársaságba árut kiszállítani akarnak, hogy „Mission J. et R d'Autriche-Hongrie a Buenos-Aires" czim alatt küldjék be hozzá árjegyzékeiket és a mintákat, melyeket ottani ügynökök és kereskedelmi czégek közt fog Budapest, Légrády kiosztatni. Egyben közli néhány buenos-airesi jelentékeny ügynök név- és lakjegyzékét, a mint itt következik : Pablo Bäsch, Calle San Martin 320., Alberto Küll, „ Belgrano 460., William Burmeister, „ Victoria 651., Nathan et Co., „ Aisina 1081., Carlos Tavrot „ San Martin 345., Torje Leech et Co., „ Aisina 541., Peretti et Pestagalli „ Cerritó 22. Engedélyek a kikészitési eljárásra, b) osztrák czégek részére, lígv trieszli tésztagyáros czégnek külföldi kemónybuza-dara bohozatalára az abból kósztitett tésztanemüek kivitelének feltétele mellett. •— Egy kelme-nyomtató czégnek külföldi pamutszövetek vámmentes behozatalára, azok színnyomatos állapotban való kivitelének feltétele mellett. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréhői. A Kereskedelmi Muzeum városligeti mintatárait f. évi szeptember hóban 11,257-en látogatták. A Tudakozó Irodához ugyané hóban 80 fól fordult 730 tudakozódással és pedig: Vámügyben 29 Statisztikai ós kereskedelmi ügyekben . 1 Beszerzési források és eladási piaczok felőli értesítésért 24 Tarifadijtótelek iránt bel- ós külföldi viszonylatokban 646 Hitelértesitések iránt ....... 15 Árlejtési tudakozódással 4 Más természetű ügyekben 11 tudakozódással. Az iroda szakkönytárát 197 egyén használta. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) minden nap délelőtti 9 órától 12 óráig és délutáni 3 órától 6 óráig (közópeurópai idő) van nyitva. Az igazgatóság irodai órái: d. e. 9-től d.' u. 2-ig. A Tudakozó Iroda nyitva van hétköznapokon d. c. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig, ünnepnapokon d. e. 9—12-ig. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegit tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek dijszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czélszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Greif H. S. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Jordán Károly F) Szófiában, főnök Diósy Ödön. G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban, főnök Spitz Gyula. I) Szerajevóban, főnök Kner X. Ferencz ; alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brekai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. testvérek.