Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)
1894-12-30 / 105. szám
— 163 — A minőségre nézve általában véve rosszabb volt a termés, a czukortartalma a polarizáczió után 14 4 volt az előző óvi 14-94 ellenében. Csak a lengyelországi Zarthum kormányzóságban termett jobb minőségű répa a jelentési évben, mint a megelőzőben. Szón a. A jelentési év" szénaaratása szokatlan nagy volt s ennek megfelelőleg a kivitel is nagyobbodott. A vevők Ausztria-Magyarországból, Németországból, Svajczból, Belgiumból és Angolországból kerültek ki. A főkivitel az azowi tengertől indul ki. Európai Oroszország 65 kormányzóságában 1893-ban a termés 2281 millió pudot tett ki a megelőző óv 2166 millió pudja ellenében. Baromfi. Oroszországban libatenyésztés évrőlévre jelentékenyebb lesz és most már egész keriileteknek főkereset forrását képezi. A iibatenyésztós jelentékeny fontosságáról a következő adatok tesznek tanúságot. Móg 1870-ben a Kursk— kievi vonalon körülbelül 20,000 darabot szállítottak, 1880-ban már 200,000 darabot, ma pedig 400,000 darabot. Ugyanily módon nagyobodott a szállitás a Libau— romnyi, charkowi, azowi, kurski, moszkvai, oreli, dinaburgi stb. vonalokon. De a szállításra reodelkezósre álló vasúti közlekedés nagysága nem áll arányban az évenkint eladásra kerülő óriási mennyiségekkel. A libákat legnagyobbrészt ideiglenes léczketreczekben szállít ák külföldre. A libáknak ezekben nincs elég levegőjükjés nem is etethetik azokat kellőképen, ugy, hogy egy rószök elpusztul. A libaszállitás továbbá azáltal nehezíttetik meg nagy mértékben, hogy még nem léteznek olcsóbb kiviteli díjtételek. Juh. Az orosz juhtenyésztésben nagy visszaesés észlelhető. Mig 1860-ban 52 millió juhot tenyésztettek, addig 1890-ben csak 48 milliót, ugy, hogy Oroszország móg a saját használatára sem termel elegendő gyapjút. Az orosz gyapjutermelés 1891 ben 291.500,000 angol fontra rúgott. K as z a g y á r t á s. Az orosz gyártás visszafejlőpik, ellenben egyre növekedik Ausztria-Magyarország bevitele, a kormány védvám-rendszere daczára. Oroszországban a 60-as években kerek 600,000 kaszát gyártottak, de ez a kereset ág lassankint teljesen megszűnt, minthogy az orosz kaszák a vámmentesen bevihető magyar ós osztrák kaszákkal nem versenyezhettek. Ekkor 15 kopek vámot vetettek egy púdra, mindamellett 1881-ben 42,000 púddal többet vittek be, mint eddig. 1882-ben a vámot 55 kopekre emelték föl, később pedig 90, sőt 1.20, végre 1.40 kopekre, de a védvám emelkedésével együtt emelkedett a bevitel. Az orosz földmivelő hü marad a külföldi áruhoz a jóságuk miatt. A 80-as évek vége fele 4—6 millió kaszát vittek be. Szeszipar. A pálinkafőzések, a melyek az előző években nehézségekkel küzdöttek, különösen az 1892-iki kedvezőtlen termelési viszonyok követkoztében, most a jó aratás folytán erősebb tevékenységet fejtettek ki ós igyekezték visszahódítani a német verseny által elhódított területeket, különösen pedig Spanyolországot és Portugáliát. Az orosz szeszes porteurök panaszkodnak, hogy utóbbi időben a Bulgáriába való szállitás is Ausztria-Magyarországra esik. Azonkívül előnyére válik az osztrák-magyar elárusítóknak, hogy kisebb szállítási költségeik vannak. A jelentési óv május 2-ikán megerősítették a külföldre exportálandó szesz- ós pálinkagyártmányokra vonatkozó kiviteli praemiumokat. A törvény alapján, a moly 1894. jul. 1-én lép életbe, bármily fokú szeszre a kiviteli dij 4r , /1 0 -ról 3 V2%-ra szállittatott le, de az üvegben vagy agyagedényben külföldre szállítandó pálinka-gyártmányokra és tisztított pálinkára 51 /2%-ot állapítottak meg. Azelőtt Oroszországból nyert szeszt exportáltak a külföldi finomítógyárak számára különösen Hamburgba és Karlshammba (Svédország), a honnan mint tisztított pálinka kerüit a fogyasztási piaezokra, (különösen Spanyolországba). Az orosz exporteurők ezáltal függővé tótettek a külföldi gyárosoktól, a kik tetszés szerinti árakon vásároltak ós sok hasznot húztak az orosz áruból. Az alacsony árak daczára a magas kiviteli dijak arra szorítottak sok gyárost, különösen a balti tartományokban, hogy szeszkivitellel foglalkozzék. Ennek a következménye aránytalan nagy szesztermelés volt, a mely a külföldi kereslet csökkenéso következtében túlságossá vált és az árakat lenyomta. Ez volt az oka annak, hogy az említett törvényt meghozták. A kormány figyelme, a melyet a szeszgyártásnak szentel, abból is kiviláglik, hogy négy kormányzóságban (Perm, Ufa, Orenburg és Samara) tervbe vették kísérletileg 1895-ben a szes.z gyártást államosítani. A pénzügyminiszter már megkapta az engedélyt, hogy rendeztessen be állami szeszfőződéket, pároló készülékeket, pinczéket ós raktárakat. Erre a ezólra 750,000 rubel utalványoztatott ki a miniszternek. E kísérletnek azonkívül, hogy idővel az egész országban államosítanák a szeszgyártást, az volna a czélja, hogy minőségileg jó, ártalmas anyagoktól mentes pálinkát állítsanak elő, hogy továbbá a népet mérsékeltebb pálinkaivásra szoktassák azáltal, hogy korcsmákban nem lesz szabad pálinkát kimérni; végre a pálinkával való kiskereskedést meg akarják akadályozni azáltal, hogy az árakat nagyban ós kicsinyben egyenlővé teszik. S ö r. Orosz sör ós móhsörtermelésben az előző években szintén visszaesés konstatálható. A gyárak száma évről-évre fogy ós a megmaradt gyáraknak nem sikerül gyártmányaiknak nagyobb kelendőséget biztosítani. Az évenkint előállított mennyiség körülbelül 25 millió vedrot tesz ki, a melyet kizárólag belföldi fogyasztók vesznek meg. A külföldi sör bevitele sem játszik nagy szerepet, mert nagyon is drága ós a fogyasztók száma aránylag csekély. * OROSZ MÉRTÉKEK: 1 Rubel — 100 kopek = 1 frt 301/4 kr. o. őrt. 1 Vedro = 12,298 1. 1 Pud = 40 font = 16-38 kg-. 1 Berkovetz = 10 Pud = 163-8 kg. 1 Desziatin = 1.0925 ha. 1 Tsetvert = 2,099 h. 1 1 Verst = 1.067 km. (15 verst = 16 km.) 1 Sazen = 3 Arsin = 2,134 m. 1 Arsin = 16 Wersok = 711 m. m. 1 Botska == 40 Vedro = 4.92 h. 1. Üzleti forgalom Bejrutban. (A beiruti consuli jelentés adataiból.) A legfontosabb beviteli és fogyasztási czikkekről a beiruti consul jelentésében a következő adatokat közli: Czukor. Az összes bevitel 4.700,000 kilót tett ki. Abból 3V2 millió Ausztria-Magyarországra esik. Egyiptom 800,000 kiló nyers kristalizált ezukrot szállított, Francziaország pedig 450,000 kilót hordókban. Ausztra-Magyarország felszámítja a csomagolási költségeket, a mi a versenyt ebben a czikkben megnehezíti
