Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 164 — Pezsgő. Ebben a czikkben Francziaország ké­pezi a főforrást. Ausztria-Magyarország a versenyben egyáltalában nem vesz részt. Likőrök. Francziaország csakis a kevéssé finom minőségű likőröket szállítja. A finomabb minő­ség ki van zárva. Maraschinót monarchiánk szállít, pa­laczkja 8—10 p. C o g n a c. Francziaország versenye ebben a czikk­ben csak a kevéssé finom minőséggel vesz részt; mon­archiánkból 1893-ban nem szállítottak cognacot. T ó s z t a n e m ü e k. A főforrást Francziaország képezi; ujabb időben Olaszország is tért hódított a piaczon; monarchiánk versenye ebben a czikkben is elenyésző csekély volt. Lenáruk. Akevésbbó finom és olcsó minőségű czikkek Angolországból származnak, jobb minőségűek Belgiumból ós Francziaországból. A nyers len ára mé­tcrenkint 40—90 centime. Juta szövetek. Zsákokat kizárólag Caleuttá­ból szállítanak, az árak annyira ingadozók, hogy napon­kint változnak. P as z o m a n t á r u k. A csekélyebb minőségű czikkeket felerészben Németország, felerészben Olasz­ország szállítja; a drágábbakat Franczia- és Németor­szág. A csekély minőségüekhez tartoznak a nicrino­paszomántok, lámpa-zsinórok, serpentin- vagy kigyó­zsinórok; a jobb minőségüekhez tartoznak a mohair és alpaca-zsinorok. Gyapj uáruk. Nyolcz—harminczszálas 88—90 cm. liosszu merinok és cachemirek legnagyobbrészt Francziaországból importáltattak ; mouslines. laine ím­primél mint kereskedelmi gyártmányok monarchiánk­ból. Crepe, ismét Francziaországból, ugy szin­tén a flanellek is, de csak a finomabb fajtából; az ol­csóbb minőségűek Németországból származtak. Posztók. Az összes bevitel 600,000 frankot tett ki, ebből monarchiánkra körülbelül 60,000 frank esik. Ausztria-Magyarország a versenyben csakis divatos kel­mékkel vett részt. Ruh an c miiek. A női divatáruk kivételével, a melyeknek a főforrása Berlin, minden egyéb ruhaneműt Ausztria-Magyarország szállított. Törökország fezekkel részt vett a versenyben, de monarchiánk előnyben volt, a mennyiben 1893-ban 78,000 tuczatot szállított. Fehérnemüekben Francziaország verseny­zett monarchiánkkal. Inggallérokat és kézelőket kizáró­lag Ausztria-Magyarország szállított, mig gyapj u-inge­ket Német- és Olaszország. Kalapok. Olcsóbb minőségű nemczkalapokat (ára 3 frank) Francziaország, szalmakalapokat monar­chiánk és Olaszország szállított. Papír. Nyomtató papír újságok számára a bel­földi papíripar által fedeztetett; minden egyéb papír­áru Ausztria-Magyarországból, Franczia- és Angolor­szágból származott. Szalmapapirt részben monarchiánk, részben Olasz- és Francziaország importált. Cartonpa­pirban kizárólag monarchiánk dominálta a piaczot. Faáruk, bútorok. Szilárd hajlított bútorok­ban monarchiánk volt győztes a piaczon, egyéb bú­tort a belföldi ipar állított elő. Ellenben épületfa, deszka stb. ismét Ausztria-Magyarországból és Runiá­niából származott. Fonott kosarak. Nagy, fehér kosarak Ausz­ria-Magyarországból, a többi fonott kosáráruk pedig Francziaországból. Üvegáruk. Ausztria-Magyarország ebben a czikkben a következőket szállította, öblös üvegeket, lámpahengereket, köszörült- és köszörületlen bassino­kat, lámpa-állványokat, lámpa-ernyőket, gömböket, va­lamint az olcsó minőségű üvegeket ós csészéket. Fémáruk. Minden czikk, a mely a világításra szolgál, tehát gyertya- és lámpatartók és minden fém­alkatrésze a lámpáknak Ausztria-Magyarországból im­portáltatott ; atöbbi fémáruk Német- és Angolországból. Textilipar. A belföldi czikkek, a melyek Da­maszkuszban, Beirutban ós Soukban, gyártatnak olyan kitűnőek, hogy sikerrel versenyezhetnek a legkitűnőbb európai gyártmányokkal, már csak azért is, mert olcsók ; tiszta selyem, szópszinü aranyszálas függönyök ára egy—egy ablakra 20—50 frank ; nehéz félselyem, fél­pamut függönyöké (5 m. hosszú 1 Ya m széles) 20—30 frank. A nem valódi színűek ára jóval olcsóbb, de csak egy, legfölebb két esztendeig tartanak cl. Statisztika. Magyarország külkereskedelme 1893-ban. Az országos statisztikai hivatal által kiadott mii nyomán, „A magyar korona országainak 189;i. óvi áruforgalma" melynek megjelenését a ..Keresk. Közlemények" 17. számában jeleztük, Magyarország 189M. évi külkereskedelméről a következőket kö­zöljük. Magyarországnak a külfölddel való összes árufor­galma az 1893-ik évben — a nemes fém és órezforga­lom levonásával —- kerek számokban 71 millió mm.-ra ós 60 millió darabra rúgott 1,038 millió forint értékkel. Ez összegekből 29 mm. és 334 ezer darab 513 millió forint értékkel a behozatalra, 41 millió mm. ós 59 millió darab 524 millió forint értékkel pedig a kivi­telre esik. Az összes forgalom 1,038 millió forintot tevő értékben tehát 49'48%-kal részesül a behozatal és 50'52%-kal a kivitel s igy ez utóbbi az 1893-ik év­ben nemcsak mennyiség tekintetében, hanem érték szerint is fölülmúlta a behozatalt. Külforgalmunk hullámzását 1882-től vagyis uj, áruforgalmi statisztikánk életbeléptetésétől kezdve­ugyancsak a nemes fém- és érczpénzforgalom levoná­sával a túloldalon levő táblázat tünteti föl. Vámügy. Borbevitel Németországba. A németbirodalmi szövetségtanács határozata alapján a borházasitás czéljára Németországba vitt borok és mustok vámkezelése tekintetében eddig fenn­állott ideiglenes szabályok helyébe f. évi augusztus hó 1-én végleges szabályzat lép életbe, melynek kivi­telünket érdeklő főbb határozatai a következők : Az oly bornak- ós mustnak, mely borházasitásra a szerződéses 10 márka vámtétel igénybevétele mellett vitetik a német vámterületre, a származási országból közvetlenül kell bevitetnie, vagyis az ily bornak vala­mely harmadik államban való időközi raktározása nincs megengedve. Azon körülmény, hogy a bevitelre kerülő bor és must borházasitásra fog fordíttatni, a külön árunyilatko­zatokban bevallandó. Az ekép bevallott borok és mus­tok ebbeli minőségének megvizsgálására csupán a pénz­ügyi főhatóságok által erre felhatalmazott vám- és adó­hivatalok vannak hivatva. A borházasitás czéljára való bevitelre bevallott borok, a vizsgálat megejtéséig közraktárakba vagy hi­vatalos zár alatt álló magánraktárba és ilyenek hiá-

Next

/
Thumbnails
Contents