Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 162 — nyis éget szállítottak, végre a kormány maga nagy mennyiségű rozsot vásárolt a hadsereg számára. Az orosz gabonakereskedelem kedvezőtlen állása a német-orosz vámháboru megszűnése után nem javul­hat meg egyszerre. Az emiitett évben bekövetkezett rosz termés és az ebből kifolyólag elrendelt kiviteli tilalom folytán a nemzetközi piaezokon rosszul alakultak az orosz gabonakereskedésre nézve a viszonyok. A nyu­goteurópai országok akkor kényszerülve voltak a fogyasz­tás számára más forrásokat keresni ós ezeket meg is találták. Többek között Északamerika kitűnően szerve­zett gabonakereskedelme nem egy könnyen szorít­ható ki az általa meghódított területekről. Az orosz gabonakereskedőknek ennek folytán móg sok fárad­ságba kerülhet, a mig régi kedvező pozieziójukat visszaszerzik A sebek, a melyet az 1891-iki rossz termés gazda­sági téren a nemzeti jóléten ütött, sokkal mélyebbek vol­tak, semhogy az 1892-ik év középszerű termésével, a mely azonfelül tiz kormányzóságban ismét rosszul ütött ki, teljesen meg tudott volna gyógyítani. Csak az 1893-ik óv rendkívül jó termése volt képes arra, hogy a nehéz válságot, a mely az orosz mezőgazdaságot és azzal együtt számos iparágat érte, részben helyrehozza és gazdasági téren a régi élénkséget újra helyreállítsa. A jó termés egyrészt és a német-orosz vámháboru más­részt volt az év legkiválóbb jellemvonása, Ami a mező­gazdaságot illeti, a jelentési óv újra bebizonyította, hogy egy kiválóan mezőgazdaságot folytató államban a nemzeti jóllét milyen szoros kapcsolatbán van a ter­més sikerével és mennyire összefügg ez az ország ke­reskedelmével és iparával is. Ennek fölismerése nagyban hozzájárult azoknak a nemzetgazdasági kérdéseknek a megoldásához, a melyekkel a kormány ós különösen Witte pénzügyminiszter foglalkozik, a mennyiben mélyreható reorganizácziók szükségességét belátva, eze­ket olyan törvények utján, a melyek minden gazda­sági kérdést felölelnek, élotbeakarja léptetni.Kétségtelen, hogy Oroszország jelenleg egy történeti proczesszuson esik át, a melynek az az iránya, hogy a földmivelést ós az ipart egymás mellé állítsa és megfigyelje, meny­nyire képes a kormány vódvám rendszere előmozdi­tatni a nemzeti ipar erősbödését a nélkül, hogy a mező­gazdaság életbe vágó érdekeit veszélyeztetné, szóval, hogy a védvámtarifát és az adórendszert állandó össz­liangzásba hozza. Ezek képezik most a kormány ta­nulmány tárgyait az utóbbi időben, Az ipar nagy ki­fejlődésének bizonyos következményeit, mérvadó körök­ben veszélyes szimptomáknak tekintik, minek következ­tében a nagyipar hatalmas kifejlődését inkább lassí­tani óhatják ós a nemzeti jóllétet észszerű adórend­szerrel a mezőgazdaságra akarják fektetni. Ebből a szempontból kiindulva, a kormány a rendszabályok egész sorozatát akarja életbe léptetni, a mely a föld­mivelő osztály mezőgazdaságának emelését czélozza-Röpiratok kibocsátásával, iskolák szervezésével és ki. állításokkal a parasztság mezőgazdasági ismereteit ki akarták terjeszteni, hogy intenzivebb gazdálkodásra sarkalják. Segélyezték őket és a hitelt megkönnyítet­ték nekik, hogy jobb mezőgazdasági eszközöket sze­rezzenek és kevesebb adókat róttak ki, hogy a terhö­ket megkönnyítsék. Ez igyekezeteket nagyban előse­gítette a jó termés, a mely minden kormányzóságban kitűnően sikerült. Az egyes gabonanemek közül jó középtermós volt: rozsban, tavaszi búzában, zabban, árpában, tenge­riben és borsóban, téli buza ós tatárka közóptermést adott. Legjobban sikerült a termés Beszarabiában és Chersonban, valamint a pimbirski ós kazani kormány­zóságok területén, a Samara és Ufa kormányzóságok északi részében, valamint Orenburg ós Pensa kormány­zóságokban. Az őszi gabonatermése 20% al haladjatul az 1888—1892-iki öt óv átlagos termését. Magát az 1888-iki óv gazdag termését is 0'9%-al haladja tul. Európai Oroszország 60 kormányzóságában 27 millió desjatin téli gabonával volt bevetve, a mely összesen 147% millió tsetvertet adott ki (103% millió rozs és 17 millió buza.) De a nyári gabona is a közóptermés­nél jobb termést adott. Nem kielégítő termés volt négy aránylag kis kerületben. Különösen gazdag volt az uj orosz kormányzóságokban. Len és kender mindenféle kielégitő, csak Saratow és Samarában volt rossz a len­mag aratás a fekete földü helyeken, nem fekete földü helyeken jó volt a len, de a lenmag csak középszerű aratást adott. Ugyancsak jó volt egész Oroszország­ban a burgonyatermés. Kivételt képeznek a simbirski, samarai és volhyniai kormányzóságok, a hol a termó­még középszerű sem volt. A téli repeze. a délnyu­gati kormányzóságokban nagyrészt elfagyott és nagy területeken újra kellett vetni. Termények. Len. Az orosz kiviteli czikkek között a gabona után a len foglalja el a második helyet. Évenkint átlag 60 millió rubelnél többet exportálnak belőle. Az 1892— 93-iki campagneban európai Oroszországban és Lengyel­országban (nem számítva ide a Kaukázus északi részét) 17.231,123 pud szálas lent arattak (1891-ben 15.693,197 pudot, 1890-ben 18.152,560 pud s 1889-ben 19.583,641 pud). Európának óvenkinti lentermcse 30 millió púdra tehető, ugy hogy az összes termelésnek 60%-a esik Oroszországra. Az 1892/93-ban termelt 17% millió púdból 14- 16 millió a kereskedelmi forgalomba, kerül, mig a maradék házi használatra fogyasztatik. Körül­belül 11—13 millió pud külföldre vitetik ki és 3 millió pud a gyárak által használtatik fel. Emellett azonban a 1893. február havában megnyitott s a lenkereskedósre nézve fontos rostow i lenvásárnak nem volt kedvező eredménye. A csekély szállítmányok legnagyobbrészt az orosz fonógyárak által használtattak el. Az árak márczius havában a csekély kereslet daczára szilárdak maradtak. Áprilisban, a mikor belátták, hogy a lenter­més quantitativ jósága mellett is móg csak középszerű sem lesz, magyar, osztrák és német kereskedők nagy mennyiségű lent vásároltak össze, ugy, hogy a később érkezett franczia ós belga kereskedők már sokkal ma­gasabb árakat találtak. Fonásra való lent a következő kormányzóságokban arattak: Livland, PskoAv, Twer, Kowno, Witebsk, Smolensk, Wologda, Wladimir, Wilna, Perm, Nisni-Novgorod, Novgorod, Kurland, Kaluga, Pótervár. A lenexport nagy része Landgethbe megy Vierzbolowon át. Dohánytermelés. A tartományok adókimu­tatásai szerint Oroszországban 53,164'5 deszjatin volt dohánynyal beültetve, mig az előző évben 55,080 deszjatin. A csekélyebb ültetés daczára a dohánytermés 1893-ban 4,956,830 pudot tett ki, mig 1892-ben 4.870,654 pudot. Czukorrópa. A termés a novemberben beér­kezett adatok szerint 34.039,674 berkoneczet tett ki (1892-ben a megfelelő időszakban 21.890,036 berk. vagyis 55%-al több). Az egész ország átlágos termése 11P32 berk. tett ki az előző óvi 8315 berk. ellenében.

Next

/
Thumbnails
Contents