Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 162 — nyis éget szállítottak, végre a kormány maga nagy mennyiségű rozsot vásárolt a hadsereg számára. Az orosz gabonakereskedelem kedvezőtlen állása a német-orosz vámháboru megszűnése után nem javulhat meg egyszerre. Az emiitett évben bekövetkezett rosz termés és az ebből kifolyólag elrendelt kiviteli tilalom folytán a nemzetközi piaezokon rosszul alakultak az orosz gabonakereskedésre nézve a viszonyok. A nyugoteurópai országok akkor kényszerülve voltak a fogyasztás számára más forrásokat keresni ós ezeket meg is találták. Többek között Északamerika kitűnően szervezett gabonakereskedelme nem egy könnyen szorítható ki az általa meghódított területekről. Az orosz gabonakereskedőknek ennek folytán móg sok fáradságba kerülhet, a mig régi kedvező pozieziójukat visszaszerzik A sebek, a melyet az 1891-iki rossz termés gazdasági téren a nemzeti jóléten ütött, sokkal mélyebbek voltak, semhogy az 1892-ik év középszerű termésével, a mely azonfelül tiz kormányzóságban ismét rosszul ütött ki, teljesen meg tudott volna gyógyítani. Csak az 1893-ik óv rendkívül jó termése volt képes arra, hogy a nehéz válságot, a mely az orosz mezőgazdaságot és azzal együtt számos iparágat érte, részben helyrehozza és gazdasági téren a régi élénkséget újra helyreállítsa. A jó termés egyrészt és a német-orosz vámháboru másrészt volt az év legkiválóbb jellemvonása, Ami a mezőgazdaságot illeti, a jelentési óv újra bebizonyította, hogy egy kiválóan mezőgazdaságot folytató államban a nemzeti jóllét milyen szoros kapcsolatbán van a termés sikerével és mennyire összefügg ez az ország kereskedelmével és iparával is. Ennek fölismerése nagyban hozzájárult azoknak a nemzetgazdasági kérdéseknek a megoldásához, a melyekkel a kormány ós különösen Witte pénzügyminiszter foglalkozik, a mennyiben mélyreható reorganizácziók szükségességét belátva, ezeket olyan törvények utján, a melyek minden gazdasági kérdést felölelnek, élotbeakarja léptetni.Kétségtelen, hogy Oroszország jelenleg egy történeti proczesszuson esik át, a melynek az az iránya, hogy a földmivelést ós az ipart egymás mellé állítsa és megfigyelje, menynyire képes a kormány vódvám rendszere előmozditatni a nemzeti ipar erősbödését a nélkül, hogy a mezőgazdaság életbe vágó érdekeit veszélyeztetné, szóval, hogy a védvámtarifát és az adórendszert állandó összliangzásba hozza. Ezek képezik most a kormány tanulmány tárgyait az utóbbi időben, Az ipar nagy kifejlődésének bizonyos következményeit, mérvadó körökben veszélyes szimptomáknak tekintik, minek következtében a nagyipar hatalmas kifejlődését inkább lassítani óhatják ós a nemzeti jóllétet észszerű adórendszerrel a mezőgazdaságra akarják fektetni. Ebből a szempontból kiindulva, a kormány a rendszabályok egész sorozatát akarja életbe léptetni, a mely a földmivelő osztály mezőgazdaságának emelését czélozza-Röpiratok kibocsátásával, iskolák szervezésével és ki. állításokkal a parasztság mezőgazdasági ismereteit ki akarták terjeszteni, hogy intenzivebb gazdálkodásra sarkalják. Segélyezték őket és a hitelt megkönnyítették nekik, hogy jobb mezőgazdasági eszközöket szerezzenek és kevesebb adókat róttak ki, hogy a terhöket megkönnyítsék. Ez igyekezeteket nagyban elősegítette a jó termés, a mely minden kormányzóságban kitűnően sikerült. Az egyes gabonanemek közül jó középtermós volt: rozsban, tavaszi búzában, zabban, árpában, tengeriben és borsóban, téli buza ós tatárka közóptermést adott. Legjobban sikerült a termés Beszarabiában és Chersonban, valamint a pimbirski ós kazani kormányzóságok területén, a Samara és Ufa kormányzóságok északi részében, valamint Orenburg ós Pensa kormányzóságokban. Az őszi gabonatermése 20% al haladjatul az 1888—1892-iki öt óv átlagos termését. Magát az 1888-iki óv gazdag termését is 0'9%-al haladja tul. Európai Oroszország 60 kormányzóságában 27 millió desjatin téli gabonával volt bevetve, a mely összesen 147% millió tsetvertet adott ki (103% millió rozs és 17 millió buza.) De a nyári gabona is a közóptermésnél jobb termést adott. Nem kielégítő termés volt négy aránylag kis kerületben. Különösen gazdag volt az uj orosz kormányzóságokban. Len és kender mindenféle kielégitő, csak Saratow és Samarában volt rossz a lenmag aratás a fekete földü helyeken, nem fekete földü helyeken jó volt a len, de a lenmag csak középszerű aratást adott. Ugyancsak jó volt egész Oroszországban a burgonyatermés. Kivételt képeznek a simbirski, samarai és volhyniai kormányzóságok, a hol a termómég középszerű sem volt. A téli repeze. a délnyugati kormányzóságokban nagyrészt elfagyott és nagy területeken újra kellett vetni. Termények. Len. Az orosz kiviteli czikkek között a gabona után a len foglalja el a második helyet. Évenkint átlag 60 millió rubelnél többet exportálnak belőle. Az 1892— 93-iki campagneban európai Oroszországban és Lengyelországban (nem számítva ide a Kaukázus északi részét) 17.231,123 pud szálas lent arattak (1891-ben 15.693,197 pudot, 1890-ben 18.152,560 pud s 1889-ben 19.583,641 pud). Európának óvenkinti lentermcse 30 millió púdra tehető, ugy hogy az összes termelésnek 60%-a esik Oroszországra. Az 1892/93-ban termelt 17% millió púdból 14- 16 millió a kereskedelmi forgalomba, kerül, mig a maradék házi használatra fogyasztatik. Körülbelül 11—13 millió pud külföldre vitetik ki és 3 millió pud a gyárak által használtatik fel. Emellett azonban a 1893. február havában megnyitott s a lenkereskedósre nézve fontos rostow i lenvásárnak nem volt kedvező eredménye. A csekély szállítmányok legnagyobbrészt az orosz fonógyárak által használtattak el. Az árak márczius havában a csekély kereslet daczára szilárdak maradtak. Áprilisban, a mikor belátták, hogy a lentermés quantitativ jósága mellett is móg csak középszerű sem lesz, magyar, osztrák és német kereskedők nagy mennyiségű lent vásároltak össze, ugy, hogy a később érkezett franczia ós belga kereskedők már sokkal magasabb árakat találtak. Fonásra való lent a következő kormányzóságokban arattak: Livland, PskoAv, Twer, Kowno, Witebsk, Smolensk, Wologda, Wladimir, Wilna, Perm, Nisni-Novgorod, Novgorod, Kurland, Kaluga, Pótervár. A lenexport nagy része Landgethbe megy Vierzbolowon át. Dohánytermelés. A tartományok adókimutatásai szerint Oroszországban 53,164'5 deszjatin volt dohánynyal beültetve, mig az előző évben 55,080 deszjatin. A csekélyebb ültetés daczára a dohánytermés 1893-ban 4,956,830 pudot tett ki, mig 1892-ben 4.870,654 pudot. Czukorrópa. A termés a novemberben beérkezett adatok szerint 34.039,674 berkoneczet tett ki (1892-ben a megfelelő időszakban 21.890,036 berk. vagyis 55%-al több). Az egész ország átlágos termése 11P32 berk. tett ki az előző óvi 8315 berk. ellenében.