Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 133 — 3. Az ország beutaztatása megbízható ügynökök által, a kiknek azonban spanyol nyelven kellene be­szélniük. 4. Lehetőleg ne olyan közvetítők bízassanak meg, akik sok különböző czikkei dolgoznak, mert ezek az egyes czikkeket nem ösmerhetik kellőlog ós nem is törődhetnek kellőleg velők. 5. Főügynökök kinevezése az egósz Spanyolor­szágra hátrányosnak bizonyul, mert a tapasztalat azt mutatja, hogy ezek a vidéket elhanyagolják és csak saját székhelyükön viszik jól az üzletet mig az általuk megbizott ügynökök, akik csak a jutalók kisebb részét kapják, nem dolgozhatnak eléggé buzgón. Az üzletek lebonyolítására vonatkozólag megjegy­zendő, hogy pontosan a megrendelés szerint szállíttas­sanak az áruk, vagy sehogyan, mert a vevők főleg Catalonában igen kötekedők. Ajánlatos volna, hogy a fizetési összeg frankokban ós nem pesetákban köttessék ki s hogy a váltók is frankokban állíttassanak ki, mert a spanyol valuta gyakran ingadozik. Azokon az árukon kivül, a melyeket monarchiánk már régen exportál Spanyolországba, még a következő czikkek volnának bevihetők: A) Nyersanyagok : tajték, szivacs, terpentin, fa­szén, kender. B) Iparczikkek: kész férfi- és női ruhák, finom fehérnemüek, posztóáruk (finom, sima áruk libériáknak), finom gyapotbársony, illatszeráruk, borostyán-és tajték­szipkák, sebészi és orvosi műszerek, hangszerek fából vagy rézből, nyergek- és szijak, esernyőbotok, vállfűző aczólhalcsontok, paplanok és butoraczólrugók, zomán­ezozott plóhedények, mezőgazdasági eszközök, különö­sen kaszák, sarlók, szalmavágók; tűzmentes pónzszek­rények, szesz- és ezukorgyártáshoz szükséges gépek. Különös figyelmet érdemelnek a virágvázák és porczel­lánalakok, a melyek már eddig is importáltattak; ezek ugyanis a spanyol Ízlésnek nagyon megfelelnek. Keletje van azonkivül ládák készítéséhez szüksé­ges deszkáknak ; ezzel a czikkei eddigelé Norvégia látta el a piaczot. Erre vonatkozólag a bevitel most van ke­letkezőben, de nagy kiterjedést nyerhetne. Köbméterje 701 \ frank fob. Barcelonába. * * * Mennyiben vett rószt Ausztria—Magyarország Barczelona tengeri bevitelében, azt a következő táblázat mutatja: Áruczik kek 1* 1892. 1893. kiilömbözet Száraz hüvelyes vetemó nyek (bab) 1.275,442 1.027,680 — 246,762 Karton és kartonáruk 353,012 352,575 .— 437 Asványviasz 132,625 207,669 + 74,844 Falemez 80,751 153,760 + 73,009 Olajmagvak 40,116 70,000 + 29,884 •Vas- ós aczéláruk 19,488 43,109 + 23,621 Lenszövetek 11,1511 35,187 + 34,036 Vegyi- és gyógyszerek 8,415 28,124 + 19,709 Búzaliszt — 17,820 + 17.820 Hajlított és finom asztalos 17,820 fabútor 6,766 17,239 + 10,473 Buzér — 25,765 + 25,705 Papir 131,352 13.770 + 418 Gabonanemüek, kivéve a búzát - — 9,900 + 9,900 Festóski vonatok — 7,012 + 7,012 Festő kéreg — 5,089 + 5,089 Paraffin — 4,519 + 4,519 Ár uczikkok kg-1892. 1893. k iilömbözet Indigo és 5,044 12,910 + 7,866 6,494 Festékek 9,648 3,154 — 7,866 6,494 Enyv ós albumin — 3,101 + 3,101 Keményítő Táviratkábel 354 2,000 -1-1,646 Keményítő Táviratkábel — 771 + 711 Kristály és üvegáruk 41,562 760 3,802 Gépek 758 495 — 263 Gyümölcsök j 441 + 441 Kosáráruk 330 t-330 Durva épület ós asztalos fa,; 2,503 435,692 40,416 2,067,308 Hordódongák db. -435,692 40,416 t-40,416 Sör 1. 230 18,500 b 18,270 Az 1893-ik évben tehát a tongeri bevitel 2-809 t. volt, mig 1892-ben 2'052 t. a mi 757 t. emelkedést je­lent. Az az örvendetes körülmény konstatálható, hogy olyan áruezikkek egész sora, a melyek eddig soha, vagy legalább 1892-ben nem vittettek bc Spanyolországba, most kisebb-nagyobb mennyiségben importáltatott. Különös említést érdemel o tekintetben a d o n g a f a (főleg kiseb­bek tölgyfából), a mely az idevaló parket-gyárosoknál jó minősége miatt kedveltté lőn. A textil-branche-ban .a buzér, fostékkivonatok és festőkéreg, valamint enyv ós albumin eredménynyel értékesíttettek. A biscuit-gyártás­nál, a melyhez megkisórlettók spanyol búzalisztet fel­használni, kénytelenek voltak a magyar termények­hez visszatérni, minthogy a spanyol liszt a követelmé­nyeknek nem felelt mog. Gabonanemüek közül a finom morva- ós cseh­származásu sör árpában itt nagy a kereslet, mint­hogy a sörfőződékben szükség van rá. Virágvázák és üvegek bevitelében Ausztria-Magyar­ország az összes mennyiségnek 60%-át, porczellán­alakokban a bevitel 25%-át szállította. Nagyon keresik még mindig a bécsi bőrárukat és alpaka-evőeszközöket Karlsbadi ásványvizeknek szintén jó keletje van és ennek a bevitele ép olyan nagy volt, mint a leg­ösmertebb franczia ásványvizeké. Végre meg kell említenünk a vas beviteléről, hogy finom, öntött vas és 5 767 klar, volt, vagyis egy ötödrésze a Hasonló ans-o és aczóláruk aczél bevitele 5 767 klgr. volt, vagyis egy ötödrésze a hasonló árunak ; közeledett tehát a svéd importösszeghez, a mi a hazai termények kitűnősége mellett bizonyít. —•—­­/ Borkivitelünk Indiába. (A bombayi consulatus jelentér ) A dalmát bor kivitele Indiába az u obi évben csök kent; ennek az oka abban rejlik, hogy Franczia-, Olasz- és Németországban a termés jó volt ós minőség dolgában is kiállotta a versenyt. Ez a körülmény a consulátust arra indította, hogy az érdekelt körök figyelmét fel­hívja arra, hogy a magyar és dalmát bor könnyű szer­rel terjedhetne el az indiai piaczon. Mint az alábbi kimutatásból kitűnik, a borbevitel Indiába 1893-ban 335,951 gallont tett ki 2.041,516 rú­pia értékben. Ez a mennyiség országok szerint következőképen -oszlik meg: Ausztria-Magyarország Angolország Belgium Francziaország Gallon 4,424 208,096 4,957 64,432 Rupia 26,202 2.119,607 115,643 384,450

Next

/
Thumbnails
Contents