Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 124 — bon némileg pótolta ugyan a magy. tud. akadémia megbízásából ós az országos magy. kir- statisztikai hivatal támogatásával szerkesztett „Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv", de csak részben, minthogy az emiitett mii, moly külömben is nem hivatalos jellegű, a közönséges statisztikai évkönyveknél tágabb feladattal bir s terjedelmes magyarázó szöveggel ós bő nemzetközi statisztikai adatokkél lóvén ellátva, a hazai statisztikai adatok közlésére nem fordíthatott elég teret. Az uj „Magyar Statisztikai Évkönyv" most jelont meg.*) Felosztása csekély módosítással és bővítéssel a „Közgazdasági és Statisztikai Évkönyv"-ben alkalmazott beosztás, a mely teljesen megfelelőnek bizonyult ós azon előnynyel is bir, hogy azt a magyar közönség már ismeri ós ahhoz hozzá van szokva. Az Évkönyvnek ezen első szerkesztése alkalmával különösen arra lett suly helyezve, hogy abban minél messzebbre visszamenő régi adatok gyűjtessenek össze. Ennélfogva a legtöbb tárgynál legalább egy évtized van felölelve, sok helyütt pedig, különösen oly adatoknál, a melyek közkézen forgó statisztikai müvekben nem foglaltatnak és igy felkutatásuk a közönségre nézve aránylag nagyobb nehézséggel jár, még sokkal messzebbre való visszamenós törtónt. Nem mulasztható azonban el, hogy azon nagy nehézségekre ne utaltassék, a melyet ily statisztikai kézikönyveknek első izben való szerkesztésénél felmerülnek. A régi adatoknak felkutatása, a lépten-nyomon mutatkozó hézagok kipótlása, a tapasztalt hibák helyesbitése — tekintettel a különböző forrásokra, a melyekből az adatokat meríteni kell — a tömérdek számitások és összevetések, sőt az ily tömör szerkezetű, több száz kimutatást tartalmazó könyv nyomdai kiállításával járó nehézségek is nagyrészt olyanok, a melyek főképen az első szerkesztés alkalmával merülnek fel Ezek a körülmények okozták az Évkönyv kósedolmes megjelenését, valamint azt is, hogy a könyv több holyütt nem tartalmazza a legújabb statisztikai adatokat. A mü becsét jelentékenyen emeli, hogy az nemcsak az anyaországra, hanem a Horvát-Szlavonországokra vonatkozó statisztikai adatokat is felöleli. A társországokról ezúttal számos oly adatot közöl, a melyek még sehol sem jelentek meg nyomtatásban, sőt részben olyanokat is, melyek ott régebben nem is gyűjtettek. A legnagyobb elismeréssel kell itt megemlékezni Zoriéié Milan úrról, a horvátországi statisztikai hivatal főnökéről, a ki a horvát-szlavonországi adatok összeállításában hazafias lelkesedéssel és szakavatott buzgalommal működött közre. Gondoskodás történt aziránt is, hogy az itt-ott még látható hézagok is pótoltassanak ós az összes adatok remélhetőleg már a jövő évi folyamban a magyar korona egész területére vonatkozólag lesznek közölhetők, a mi kétségkívül ugy e hazában, a Dráván innen ós a Dráván tul egyaránt, valamint a Magyar birodalom határain kivül is általános helyesléssel fog találkozni. Azon czélból, hogy a Magyar Statisztikai Évkönyvet a külföldön is használhassák, — miután az eddigi eljárás szerint két nyelvű példányok kiadása a mü tömör szerkezeténél fogva legyőzhetetlen nehézségekbe ütközött volna — czélszerünek találtatott annak nómet nyelvű kiadásáról gondoskodni, a mely „hivatalos *) „Magyar Statisztikai Évkönyv". Uj folyam. 1893. A kereskedelemügyi m. kir. minister rendeletéből szerkeszti és kiadja az Orsz. m. kir. statisztikai hivatal. Ara 5 frt. A fenti czikkben közölteket, az érdekelt körök tájékoztatása czéljából a mü előszavából vesszük át a kereskedelmet érdeklő fejezetek bővebb részletezésével. fordítás a magyar eredetiből" megjelöléssel már megjelent. (ós a Tudakozó Irodában, szintén megtekinthotő.). A „Magyar Statisztikai Évkönyv XV csoportra ós minden csoport számos alcsoportra van osztva : A könyv tartalmát a következőkben jelezzük, tüzetesebben részletezve azokat a csoportokat, melyek a kereskedő világot közvetlenül érdekelhetik. I. Közigazgatási felosztás, épület és lakviszonyok II. Éghajlati jelenségek. III. Terület és álló népesség. IV. Népesedési mozgalom. V. Közegészségügy. VI. Őstermelés, a mely a következő nevezetesebb alcsoportokat tartalmazza: Magyarország összes területének megosztása mivelósi ágak szerint ós a korlátolt forgalmú birtokok terjedelme. A korlátolt forgalmú birtokok terjedelmo országrészenkint százalékokban. Mivelósi ágak országrészenkint, az összes termőterület százalékában. A kultúrmérnöki hivatal által teljesített talajjavitási munkálatok a szorosabb értelemben vett Magyarországban 1881—1892-ig. Gazdasági tanintézetek 1892-ben. A fontosabb mezőgazdasági termények termósered m-é n y e i 1892-ben. A gabonanemüek átlagárai a budapesti tőzsdén. Szőllőterület és bortermelés 1881-től— 1892-ig. A phylloxera terjedése 1875-től—1892-ig. Horvát-Szlavonország gyümölcstermelése. A Magyar birodalom állatlétszáma. A budapesti szarvasmarha-, juh- ós borju-vásár forgalma 1885-től 1892-ig. A kőbányai sertés forgalom 1885-től 1892-ig. A méhészet Magyarországon 1887-től 1892-ig. A selyemtenyésztós fejlődése 1881-től 1892-ig. Az erdőterület részletezése Magyarországon. VII. Bányászat és kohászat. Vili. Az ipar és kereskedelem fejezete a következő alcsoportokat tartalmazza: Az iparral és kereskedéssel foglalkozó népessé g az 1890. évi népszámlálás szerint. Férfiak és nők aránya az iparral ós kereskedéssel foglalkozó népességben. Az önálló vállalkozók és a segédszemélyzet az ipar és kereskedelem főcsoportjaiban. A segédszemélyzet részletezése foglalkozási viszony szerint az ipar és kereskedelem némely fontosabb főcsoportjaiban. Ipari és kereskedelmi mellékfoglalkozások 1890-ben. A tuiajdonképeni ipar körébe tartozó foglalkozások csoportosítása rokoniparágak szerint. A tuiajdonképeni ipar körébe tartozó vállalatok viszonya az összeirt ipari népességhez. A tuiajdonképeni ipar körébe tartozó iparvállalatoknak nagyság szerint való kimutatása. A tuiajdonképeni ipar körébe tartozó nagyipari azaz 20-nál több segédet foglalkoztató iparvállalatok részletes kimutatása. A nagyipari vállalatok a tulajdonos minősége szerint. A hely nélküli segédek száma a tuiajdonképeni ipar körébo tartozó iparágakban. A helynélküli segédek száma mindazon iparágakban, a melyekben a népszámlálás idején legalább 1000 segéd találtatott. A keresk. és iparkamaráknak 1892. évi vagyoni kimutatása és ugyanezen évre vonatkozó költségvetése. Az 1892. év folyamán foganatosított gyárvizsgálatok. Ipar- ós kereskedelmi iskolák. A sörfőzdék száma 1830/1-től 1890/1-ig. A termelt sör 1880 1-től 1890/1-ig. A szesztermelés fő adatai 1880/1-től 1890/1-ig. A szeszfőzdék száma. Szeszfőzdék kimutatása termelőképességük szerint. A szeszfőzdék kimutatása a szeszfőzésre felhasznált anyagok minősége szerint. Adómentes szesztermelés 1880/1-től 1890/1-ig. Czukorgy ártás 1880/1-től 1890/1-ig. Czukorgyártás 1890/'91-ben a ezukorgyárak egyenkinti feltüntetésével. A bpesti gőzmalmok liszt- és korpatermelése 1881—1892-ig. Dohánybeváltás a m. kir. jövedék részére 1881-től 1892-ig stb. IX. Külkereskedelmi forgalom. X. Közlekedés. XI. Pénz és hitel. XII. Tűzkárok. XIII. Közműveltség. XIV. Véderő. XV. Állami pénzügy.