Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 125 — • Közlekedési és díjszabási iigyek. Gabona-díjszabások drágulása Németországgal való forgalomban. A legtöbb németországi közvetlen forgalmakban nevezetesen a keletnémet-magyar-, nyugotnémet-osztrák-magyar-, szász-magyar-, német-osztrák-magyar- ós végül a rajna-Avestfaliai vasúti kötelékekben folyó hó 1-ón változás állott be a gabona-, hüvelyes ós őrleményküldeményekre, továbbá korpára érvényes díjszabásokban, a mennyiben a díjtételek a viszonylatok legnagyobb részében, de főként a Budapest mögötti állomásokkal való forgalomban megdrágultak. A dij felemelés egyes viszonylatokban csak néhány márka-fillér, de némelyeken meghaladja a 60 fillért is lOOkg.-onként. Ezen, a magyar kivitelt érzékenyen érintő díjszabási változást a nómot vasutak okozták azzal, hogy az általuk annak idején gabona-, hüvelyesek stb.-re engedélyezett olcsó díjszabást folyó óvi augusztus l-jével visszavonták ós a nevezett áruezikkek után ugyanazon díjszámítást rendelték el, mely olajmagvakra-, illetve rizskorpára és olajpogácsára érvényes. . meg van állapítva ós időről időre változik, olyan percentuális arányban, napok vagy hetek szerint, a milyen arányban az illető útirány versenyképessége a többi tekintetbe jövő és a szállításban részes útirányok versenyképességével áll. Ha most már valaki ilyen forgalomban az útirányt előírja ós ezen előirt útirány azzal, mely az illető kötelék-forgalomban az elszállítás napján soron van, nem egyezik teljesen, a vasút a küldeményt pályáról-pályára számítja, anélkül, hogy az esetleg felmerülő drágább viteldíjért felelőség érné. Egészen másképen áll a dolog, ha a feladó biztosan tudja, hogy a szállítási ut egy bizonyos részén, valamely vasúton, oly díjkedvezmény áll fenn, melynek igénybevételével a köteléki közvetlen díjtételnél olcsóbb dijat érhet el ; ilyenkor természetesen a feladó a követendő útirányt olyképpen fogja előírni, hogy vele magának az olcsóbb díjszámítást biztosítsa. Minthogy azonban az ilyen esetek aránylag igen ritkák, külömben pedig a vasúti díjszabások tömkolegében csak igen kevés ember jártas, legczélszerübb az áruk irányítását a vasútra bízni. A dél-északosztrák magyar vasúti kötelékben folyó óvi augusztus hő 10-én életbe lép a IV. pótlék a nevezett kötelékben 1892. január 1-étől érvényes díjszabáshoz. A mennyiben díjtételek kiküszöbölése folytán dijfelemelések mutatkoznak, a pótlók csak 1894. október hó 1-ón nyer hatályt. A pótlék tartalma : Az általános határozmányok kiegószitése. A dijszabási I. rész határozmányainak kiegészítése ós módosítása. A kivételes díjszabásokba tartozó áruezikkek jegyzékének kiegészítése és módositása. Több kivételes díjszabás áruezikk-jegyzékének kiegészítése és módositása. A IX. kivételes díjszabás módosított díjtételei; A XII. kivételes díjszabás kiegószitése. A XVIII. kivételes díjszabás kiegészítése. Uj díjtételek életbeléptetése különböző áruezikkek részére (XXIV. kiv. díjszabás.) Uj kivételes díjszabás visszatérő göngyöletek és gyapot részére. Állomások és díjtételek kiküszöbölése. A köteléki állomáok jegyzékének és a kilométermutatónak kiegószitése. Osztrák-magyar vasúti kötelék. 1894. óvi augusztus hó 1-ón a szarvasmarhának, sertéseknek stb. magyarországi állomásokról Bécs állampályaudvarra, Bécs Erzsébet-pályaudvar átmenetileg és Bécs-St.-Marx állomásra való szállítására 1892. óv márczius hó 15-ótől érvényes, fentnevezett kivételes díjszabáshoz a IIL. pótlók lép hatályba. Ezen pótlók tartalmaz : dijtótolváltoztatásokat, uj magyarországi állomásoknak bevonását a díjszabásba, az irányítási táblázat kiogószitósót, állomásnév-változtatásokat, módosításokat ós helyesbítéseket. A mennyiben ezen pótlék által díjemelések beállanak, az eddigi díjtételek 1894. év augusztus hó 20-áig még érvényesek. A svájezi vasutigazgatóságok által 1893. évi junius hó 8-tól való érvénynyel széna, szalma, takarmányfélékre engedélyezett mérsékelt díjtételek, 1894. óvi május 15-vel már hatályon kivül helyeztettek. Az osztrák- magyar-svájezi vasúti kötelékben Gácsországból Svájczba rendelt gabonára 1891. évi január 1-től érvényes III. rész 4. dijszabási füzet és az osztrák—magyar—svájcz—-délbadeni áruforgalomban 1888. óvi október 10-től érvényes III. rész 5. (gabona) dijszabási füzet érvényességi tartama f. óvi junius 30-ig meghosszabbiltatik. Utelöiras a fuvarlevélen. A vasúti üzletszabályzat 51. §-a, mely a fuvarlevél tartalmáról szól, 1) pont alatt előírja, hogy a fuvarlevélben a követendő szállítási útirány is meg legyen jelölve, a második bekezdésben pedig hozzáteszi, hogy ily megjelölés hiányában a vasút azon útirányt köteles választani, melyet a feladó javára legczólszerübbnek vél. Ebből tehát először az következik, hogy az utelőirás a feladóra nem kötelező, mert a fuvarlevél tartalmának ilyen hiányosságán a vasút tartozik segíteni, másodszor pedig az, hogy a követendő útirány ós a fél érdeke között összefügés létezik, végül pedig, hogy a vasútnak azon kötelessége által, mely szerint útirány előírás hiányában a küldemény helyes irányítása iránt intézkedni tartozik, a fél érdeke teljesen biztosítva nincsen, a mi különben minden egyes esetben, kiváltkópen oly viszonylatokban, a melyekben több vasút van érdekelve és közvetlen díjszabások nem léteznek, nem is igen lehetséges. A követendő útirány előírása által érintett érdekek első sorban közvetlenül pénzbeliek, a mennyiben helytelen eljárás esetében a szállítási dij megdrágulhat, némely esetben pedig — ámbár igen ritkán, az érdek időbeli nyereséget vagy veszteséget képezhet, a midőn valamely tekintetbe jövő útirány — talán drágább — do a fél érdekeinek jobban megfelelő gyorsabb szállítást bisztosit mint egy másik. Általában, a szállítási eljárásban, különösen pedig a díjszabások kezelésében kevésbé jártas feladó, leghelyessebben fog cselekedni, ha az irányítást a vasútra bizza, először azért, mert a vasutak helyi forgalmában a díjtételek úgyis a legrövidebb útirányra vannak kiszámítva, másodszor pedig, mert a köteléki díjszabások (közvetlen díjszabások más vasutak állomásaival való forgalomban) melyek rendesen olcsóbb viteldijat eredményeznek, mint a vasútról vasútra való díjszámítás, csak akkor alkalmaztatnak, ha a fuvarlevélen az útirány előírva nincsen. A közvetlen forgalmakban szállítandó küldemények irányítására nézve ugyanis az irányítás előre