Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 64. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉBŐL. IV. évfolyam. 1894. Budapest, augusztus hó 8-án. 14. szám. Bulgária közgazdasági helyzete és kereskedelme monarchiánkkal. Tájékoztató adatok oroszországi és rumániai kivitelünk emelésére. Az orosz vaskereskedés. (A kereskedelmi minisztérium által kiadott „Tájékoztató adatok" nyomán.) Kivitelünk Trapezuntba. II. (Folyt, és vége.) Vámügyek. (Kivitelünk Oroszországba. — Oroszországba menő folyamhajók.) Árlejtések. Kiállítások. Elektromos munkagépek kiállítása. Vegyes közlemények. Czukorkivitel Tuniszba. A Kereskedelmi Muzeum könyvtára. (Folyt.) A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Bulgária közgazdasági helyzete. Bulgáriával dolgozó czégeink száma egyre gyarapszik ós ezért ezen ország általános viszonyait a szófiai cs. és k. főconsulatus legújabb évi jelentése nyomán a következőkben ismertetjük. A lefolyt óv kereskedelmi mórlege kedvező eredményt mutat és különösen figyelemre méltó olyan országban, melynek nincs jelentékeny ipara. A bevitel 90.867,900, a kivitel 91.463,653 frank; a bevitel 13.5 millió, a kivitel 16.8 millió frank omelkedóst mutat. Ennek magyarázata az, hogy a bolgár mezőgazdák 1892-ben az alacsony gabonaárak miatt kevés kedvet éreztek az eladásokra ós a kormány is erősen tartózkodott a tized órtékesitésótől, hogy a gabonaárak emelkedését bevárják ; igy azután az 1892-iki aratásból óriási készlet halmozódott össze, a melyet a bekövetkezett jobb konjunktúrák folytán az 1893-ik óv első felében eladtak Törökországba, Németországba, Angolországba és Francziaországba. A kivitel még nagyobb lett volna, ha az európai piaczokon az óv második felében az árak hirtelen nem estek volna. A jól megindult kivitel megakadt, az 1893-iki aratás készletének egy része még nincs eladva. A kivitel emelkedésével a bevitel is emelkedett ; részben mert a lakosság fogyasztó képessége nagyobb lett, részben mert az 1892-iki kolcraveszóly ideje alatt a készleteket nem egészítették volt ki. A kormány nagyobb szállításokat irt ki ugy katonai czélokra, mint nyilvános építkezésekre és vasúti czélokra. A behozatalra azonkívül jelentékeny hatást gyakorol az a hír, hogy a kormány uj autonom vámtarifát és uj octroi-t tervezett és a kereskedők, akik attól tartottak hogy mindkét tarifa még 1894. elején lép életbe, siettek 1893. deczember végéig nagyobb késztetett beszerezni, hogy legalább kezdetben kikerüljék a vámemelés következményeit. A piacz mindezek következtében bőven el van látva fogyasztási czikkokkel, mint: czukor, kávé, petróleum stb. a mi a folyó évi áruforgalmon meg is fog látszani és pedig annál is inkább, mert az 1893-iki aratás nem volt a legjobb és mintegy 15%-kal csekélyebb az 1892. évinél. Közgazdasági téren több nevezetes eredmény konstatálható. Első sorban említendő az 1893-iki kötvények kibocsátása, mely várakozáson felül sikerült. Minden jel arra mutat, hogy a bolgár állampapírokhoz ós az ország hitelképességéhez nagyobb a bizalom, a mi kedvező hatással lesz a bolgár kereskedelmi viszonyok fejlődésére. Az általános pénzviszonyokat lényegesen fogja javítani a bolgár nemzeti bank által fölvett 26 millió frank uj kölcsön, mely részben az épitési ipar lendítésére van szánva. Említendő móg, hogy a szobranje 12 millió frank ezüst pénzt veretett és itt az ezüst alacsony ára folytán az állam vagy öt millió frankot nyer. A bolgár állami javak az eszközölt becslés szerint következőkből állanak: 991,900 hektár erdőség, 537,000 hektár szántóföld. 2,508 épület, a melynek összes értéke 830.000,000 frank. A kisebb szántótelkek árverés utján adattak el, a djulum (919.302 •'"/') 10—12 frankon. A dohányadó 60%-os emelkedése által körülbelül öt millió frankkal emelkedhetik az állami bevétel. Az 1893-iki állami költségvetésben 1.193,432 frank deficzit van, a melyet adminisztratív téren való megtakarításokkal szándékoznak fedezni. Fényes eredménye volt az állam által tervezett vasúti és kikötő-épitkezóseknok. Aránylag rövid idő alatt sikerült a kormánynak a 32 km. hosszú Szófia— perniki vasutvonalat elkészíttetni és már docz. 20-án a nyilvános forgalomnak átadni; ezt idővel Küstendilig fogják kiépíteni, hogy Macedóniában csatlakozzék az ottani vasutakhoz. Hozzá fogtak azonkívül a 24 km. hosszú kaspetchan—sumlai vonal építéséhez. A 108 km. hosszú Szófia—Roman vasútvonal építését árlejtés utján 21.175,000 frankért adták ki ós a vállalkozók már hozzá is kezdtek az építéshez. Nagy munkával járó építkezés ez, nem kevesebb mint 14 helyen kell az Iskert áthidalni; azonkívül sok alagutat kell építeni, összesen 3500 méter hosszúságban. Minthogy a vállalkozó franczia pénzzel dolgozik ós alkalmazottai is nagyrészt francziák, előre látható, hogy a mi iparunk nem nagy figyelemben fog részesülni. A kormány azonkívül a Maritza-folyó partján épülő vasútvonal építését Sarembeytől Jainbolig szintén tervbe vette. A Kulakli—Slivno szárnyvonal ópitését móg cz évben akarják vállalkozónak átadni. Ha ezeket a vasutvonalakat kiépítik, Bulgária olyan vasúti hálózattal rendelkezik, a mely a forgalmat nagyban elő fogja mozdítani.