Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 114 — A mi az autonom vámtarifát illeti, a kormány a külhatalmak részéről tett ellenvetéseknek engedett és hajlandó a módosításra. De megmaradt a törekvés egyrészt egy vámtarifa-reform segítségével szaporítani a vám jövedelmet, másrészt a bolgár ipart kellő véde­lemben részesíteni. Ez azonban, valamint a tervezett oetroi-törvóny egyelőre félretétetett. Régóta szükségesnek mutatkozott már az, hogy a mezőgazdaság előmozdítására földhitelintézetet léte­sítsenek, minthogy óriási területek vannak, melyeket tőke hiányában nem müveinek. Az uj kereskedelmi és földmivelósi minisztérium most ezzel a kérdéssel ala­posan foglalkozott, átdolgozta az 1892-iki tervet és az 1893-iki kamaraülésszakban beterjesztette. E tervezet értelmében földhitelintézet fog létesíttetni, a melynek , összesen 20 millió frank alaptőkéje lesz. A tervezett hitelintézetnek az lesz a feladata, hogy egészséges alapra fektesse a földhitelt. A kamara a tervet elvben elfogadta, de az idő rövidsége miatt nem tárgyalhatta le, de kétségtelen, hogy el fogja fogadni. A kormánynak a mezőgazdaság terén tett intéz­kedései közül még a következőket említjük: Nagyobb hitelek engedélyeztettek kamat nélkül szegényebb mező­gazdák segélyezésére. A kormány nagymennyiségű magot ós ültetvényt vásárolt, hogy kioszsza a mező­gazdák között. Mezőgazdasági felügyelők utazták be az országot, a kik a mezőgazdaság különböző ágainak emelésére vonatkozólag javaslatokat tettek. Kísérleteket tettek mezőgazdasági gépekkel. A vándortanítók szá­mára a kamara uj hitelt engedélyezett, minek folytán ezek mükökésüket újra megkezdték. Feladatuk, hogy a földmivelőket megismertessék a gépek használatával. A lovak ós szarvasmarhák nemesítésére a szob­ranje 400,000 frankot engedélyezett, és a kerületek is hozzájárulnak ehez anyagi áldozatokkal. Ennok segé­lyével 1894-ben állami méntelepek fognak alapíttatni és pedig eleintén Karabijukban Sumla mellett és a „Klementina" telepen Plevna közelében. A kereskedelmi ós földmivelósi, valamint a köz­lekedési ministerium szervezése az ország fejlődésére nagyon előnyös volt és jótékony hatása mái' rövid idő alatt sok téren érezhetővé vált. Az újonnan alapított és a kormány által segélye­zett bolgár keresk. s hajózási társulat a Fekete-tenge­ren, melynek székhelye Várnában van, s a mely kétmillió frank alaptőkével bir, a részvényeit már el­helyezte ós két nagy gőzhajót szerzett. A társaság már megkezdte a- működését. A Samakowban létesítendő papír, aluminium és ezukorgyárra vonatkozólag többen folyamodtak engedély­ért, de a ministerium móg nem határozott. A szobranje elvben helybenhagyta a Szófiában létesítendő bőrgyár tervét. Vratza közelében, a hol sok tengerit termelnek, szeszgyár létesítését tervezik, a mely napi 10,000 liter ter­melésére volna berendezve. Várnában végre üveggyár részvénytársaságot szerveznek, a melyre a kamara 1892-ben adott engedélyt. * * * Bulgária kereskedelméről Ausztria-Magyarországgal a je­lentés nyomán a következőket közöljük : Bevitel Ausztria—Magyarországbői. 1893. 1892. különbözet Élő állatok 7,100 401,850 - 394,750 Vas- és vasáruk 2.332,999 1.473,513 - 859,486 Textiláruk 7.510,201 5.703,836 + 1.746,365 Faipar 3.424,748 3.190,993 + 233,755 Czukor 5 572,444 4.000,000 + 1.572,444 1895. 1892. különbözet Szesz 2.400,342 1.300,000 + 1.100,342 Só 558,207 400,(XH) + 158,207 Gabonaáruk 161,956 119,533 + 42,423 Olaj, zsir 443,837 384,744 + 6ü,093 Sör' 66,397 60,397 + 6,000 Kávé 289,115 88,115 + 201,000 Papir- és papirnemüek . . 1.826,709 1.984,073 + 542,636 Üveg- ős üvegnemiieb . . 817,145 600,000 + 217,145 Lámpák 196,718 100,000 + 96,718 Bőr- és bőrnemüek .... 1.035,100 788,628 + 246,472 Drogueriák és vegyi-szerek . 676,555 464,019 -f 212,536 Festékek ós tiináráruk . . 502,532 329,845 -f 172,(597 Gyufák 384,901 389,166 — 4,265 Rövidáruk 391,603 272,506 -f 119,097 CzL'inent 107,127 70,127 + 37,000 Gépek ós szerszámok . . . 927.080 490,080 — 72,(XX) Fegyverek 581,407 3,199,407 — 2.61K,000 Töltények 65,235 899,935 — 834,700 Fűtőanyag 128,642 141,545 — 12,903 Illatszerek 117,031 72,251 + 44,780 Kautsuk és guttaporcha . . 187,398 101,797 + 85,601 Vasúti vaggonok, kocsik és hajók 241,065 81,812 -j- 195,253 Irodalmi és műtárgyak . . 174,266 210,719 — 36,453 Látható, hogy eltekintve a hadi, szerektől, min­den czikkben emelkedett a bevitel. Allatokban azért volt az kisebb, mert a hadseregnek kevesebb lóra volt szüksége; a gépek bevitele 1892-ben a philoppoppli ki­állítás miatt volt nagyobb. Kivitelünk emeléseezóljából ajánlatos volna, hogy az osztrák-magyar kereskedő ne sajnáljon némi áldozatokat hozni ós vagy személyesen, vagy megbízható ügynökök által szerezzenek meggyő­ződést a viszonyokról. A siker nem fog elmaradni, mert a bolgár kereskedők inkább a mi iparunk czik­kei! veszik igénybe, ha szükségük van valamire ós jól kiszolgálják őket, minthogy hosszabb utat tegyenek érte a külföldre. A német-orosz kereskedelmi szerződés sok tekin­tetben megkönnyítheti az osztr.-magyar iparnak az utat kelet felé, mert a német iparnak ismét megnyílt az orosz piacz és igy a német gyárosok nem eről­ködnek annyira a keletet meghódítani. Bulgária je­lentékeny piaczaink közzé tartozik ós kiváló figyelmet érdemel ós ajánlatos volna, hogy no pusztán a selejt­áruk píaczának tekintessék. Ez a kicsinylóse a piacz­nak veszélyessé válhatik ós az idegen versenyt előse­gítheti. A czikkeket ajánlatos adott minták szerint szál­lítani, a mit sokszor elmulasztanak. Igy a lefolyt év­ben is sok volt a panasz e miatt. A bolgár kormány is gyakran jutott abba a helyzetbe, hogy vagy meg kellett tagadnia az átvételt, rossz, vagy elkésett effektu­álás miatt, vagy csak hosszas tárgyalás után vehette át a szállítmányokat. Kivitelünk fontos momentumának volna tekinthető a teheráru-díj szabás leszállítása az illető vasutvonalakon. A teheráru-dijszabás leszállítása nevezetesen a következő czikkeknek válnék előnyére : gyapot, gyapotáruk ós gyapotezérnák, vasnemüek, sod­ronyszegek, bőr és bőrnemüek, czement, ablaküveg, szesz, czukor, olaj, kávé, só, agyag, porczellánnemüek, drogueriák, festék ós festőanyagok. Nagy előnyére vál­nék kivitelünknek, ha a vasúti forgalmi akadályokat, a melyekkel a kereskedők küzdenek,, megszüntetnék. Sok a panasz a közvetítő szállítók ellen, a kik a szál­lítmányokat addig hevertetik, a mig egy vaggonrako­mányt gyűjtenek. Néha Németországból gyorsabban érkeznek meg a szállítmányok. Igy kapott egy keres­kedő Gerából (Nómetorsz.) 10—11 nap alatt egy szál­lítmányt, mig ugyanoly szállítmány Bécsből 14 nap érkezett meg. A vevő kedveli, ha az árut aranyfrankokban számlázzák és ugyanazon valutában állítják ki a vál-

Next

/
Thumbnails
Contents