Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1894-iki 62. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, augusztus hó 1-én. 13. szám. T-A-IST-A-XjO^E : Kivitelünk Oroszországba. (Tájékoztató adatok, közzétéve a kereskedelemügyi m. kir. ministerium vámosztálya által.) Magyar kivitel Rumániába. (Tájékoztató adatok.) Üzleti tudósitás Angolországból. Statisztika.,A viddini kerület külkereskedelme. Vámügy. (Állatkereskedelem Rumániával. - Kikészitési eljárás. — Tricot-szövetek Szerbiába. — Származási bizonyítványok Németországba.) Közlekedési és díjszabási ügyek. Helyes árubevallás. — Díjszabási, pótlékok. Árlejtések. Kiállítások. (Elektromos munkagépek kiállítása. — Debreczeni tanszerkiállítás.) Vegyes közlemények. Rumániai kereskedelmi czégek. — Olasz tudakozó irodák. — Az angol selyemipar. —• Londoni earls-eourti ipaikiállitás. — A brailai piaezról. — Angol mezőgazdaság. — Konstantinápolyi földrengés. — Amerikai bevándorlás. A Kereskedelmi Muzeum könyvtárának szaporodása 1893-ban. A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Ösztöndíjas gyakornokok kinevezése. — Saloniki képviselőség uj főnöke. — Juniusi forgalom. — Az időleges és az állandó kiállítás. — Hivatalos órák. — A Muzeum kirendeltségei. Kivitelünk Oroszországba. Oroszország egész 1893-ig egy állammal sem kötött tarifaszerződést, hanem általános vámtarifája tételeit ismételten igen jelentékeny mérvben emelte, ugy, hogy az orosz piacz a külállamok versenye elől úgyszólván el volt zárva. Olvasóink ismerik a jelentőségteljes fordulatot, mely az orosz vámpolitikában beállott, nevezetesen azt, hogy Oroszország kettős vámtarifát léptetett életbe; minimális tarifája az orosz termékeket legtöbb kedvezményben részesítő államokra alkalmaztatik, mig más államok termékei a maximális tarifának 15—30%-kal magasabb tételeit fizetik. Ezen kettős tarifa megalkotása után Oroszország tarifaszerződóseket kötött Francziaországgal ós Németországgal és ezekben a minimális tarifa 218 tótele közül az egyikbon 51 tételt mérsékelt, a másikban 71 tételt részben mérsékelt, részben megkötött. Folyó óvi május 6—18-án Oroszország az osztrák— magyar monarchiával is kötött szerződést, mely termékeinknek az orosz piaezon a legnagyobb kedvezményt biztosítja, tehát a franczia és a nómet termékeknek megadott tóteleket. Kiemeljük itt, hogy 15 tételre nem élvezzük a franczia termékeknek megadott kedvezményeket és ki vagyunk zárva a határfrgalom czimén megadott kedvezményekből is. De a szerződós igy is jelentékeny mérvben könnyíti meg a hazai termékek kivitelét Oroszországba ós a kereskedelmi miniszter ur arra törekszik most, hogy kiviteli ezógeinket a kínálkozó alkalom kiaknázására sarkallja. E végből a minisztérium vámosztályát utasitotta, hogy a kiviteli czégek tájékoztatására szükséges adatokat ós tudnivalókat állítsa össze egy füzetben. Ez a füzet most jelent meg*) és az érdekelt kiviteli czégek a Kereskedelmi Muzeum Tudakozó irodájából díjtalanul kaphatják meg. Hogy mily jelentékeny érdekek forognak szóban, kiviláglik a 38. lapon közölt táblázatból, melyből megtudjuk, hogy Oroszország évi bevitele 1887-től 1892-ig 389. ós 342 millió frt érték közt változott és ebből a bevitelből az osztrák ós magyar termékek 1887-ben 12-9 milliót, 1889-ben 18.7 millió frt értéket képviseltek. Oroszország óvi kivitele ugyanezen idő alatt 767'9 ós 459-2 millió frt közt változott ós ebből a monarchiába 24—30. millió frt jutott. A felhozott adatokból érdeklett ezógeink meggyőződhetnek arról, hogy — ha felhasználják hazánk kedvező fekvését ós a megadott részletes útmutatást figyelembe veszik —• a mostaninál jóval nagyobb rószt vehetnének ki Oroszország beviteléből. * * * A füzet a fentebbiekben jelzett előzmények előadása után igen tüzetesen ismerteti az Oroszországban fennálló vámszabályok azon főbb határozatait, melyek kivitelünket érdekelhetik. Szól nevezetesen a különféle vámhivatalok hatásköréről, a vámbevallásról, a vámhivatali szemléről, a vámilletókok kiszámításának módjairól, a hiányos árubevallásokra vonatkozó határozatokról; részletesen ismerteti a vasúton való bevitelnél teljesítendő formaságokat; részletezi a göngysuly-táblázat alkalmazását, fölsorolja a behozatalból kitiltott árukat, a vámhivataloknál alkalmazott személyzet javára szedett illetékeket és végül azokat az illetékeket, melyeket a vasutak szednek az ügynökeik által teljesített várnai akszerüsógekért. Ebből a füzetből közöljük itt azon vámhivatalok jegyzékét, melyek a magyar kivitel szempontjából figyelembe jöhetnek. Ezek a következők : A Balti-tenger partján: Szt-Pétervár, tengeri vámhivatal főrak- Reval, fő-raktárvámhivatal. tárvámhivatal és szárazföldi I. oszt. Riga „ „ vámhivatal. Libau, fővárnhivatal. Kronstadt, elővámhivatal. Az'osztrá k—o rosz határszélen: Granica, I' oszt. vámhivatal. Michalowitz, III. • „ Baran, mellék „ Igolomia, III. oszt. „ Sjeroslavitzk, mellék „ *) „Tájékoztató adatok Oroszországba való kivitelünk emelésére. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur rendeletére egybeállította a kereskedelemügyi ministerium vámosztálya. Budapest, 1894."