Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 106 — mellék vámhivatal III. oszt. „ mellék „ III. oszt. „ mellék III. oszt. mellék III. oszt. mellék I. oszt. mellék I. oszt. I- , 1. mellék 1. oszt. Opatovetz, Kortsin, Ratajeff, Sandomir, Zavikostk, Lonsek-Zaklikow, Krsekow, Podmajdan, Tomasoff, Dolgobitseff, Druskopol, Mervensk, Radziviloff, Zbaras, Wolotsisk, Gussjatin, Gukowo, Isakovotz Novoselitza, A Fekete-tenger partján: Reni, I. oszt. vámhivatal. Ismail, „ ., Odessa fő-raktárvámhivatal. Nikolayeff, I. oszt. „ Eupatoria, II. fő-raktárvámhlvatal. Jalta, III. „ Kerts, I. „ „ Az azovi-tenger partján: Uerdjansk, II. oszt. vámhivatal. Mariupol, „ „ Taganrog, fővámhivatal. Az ország belsejében: Moszkva, fő-raktárvámhivatal. Karkoff, „ Varsó, „ Ezeket követi az Oroszországba való bevitelre nézve jelenleg érvényben álló szerződéses vámtarifának tel­jes szövege. A legfontosabb a III. fejezet, mely igen tüzetes fölvilágositásokat tartalmaz mindazon czikkekre, melyek­kel a magyar gyárak vagy a magyar közvetítő keres­kedők a siker alapos reményeivel tehetnek kísérleteket az orosz piaczokon. Mindezen czikkekről el van mondva, hogy ezekből Oroszország cz idő szerint milyen mennyi­ségeket importál, milyen minőségek a legkeresettebbek és milyen árakat adnak meg. A fontosabb adatokat a kővetkezőkben jelezzük : Oroszország mezőgazdaságával kapcsolatosan emelkedik szükséglete me z őg a z d a s á g i gépek­ben. E szükséglet fedezésében előkelő szerep vár ipa­runkra, a mely épen ezen ágban jutott a fejlődés kellő fokára. Gépeink iránt már is kellő érdeklődós mutat­kozik s a bevitel könnyebbé vált az által, hogy a külön meg nom nevezett gépek vámja mm.-kint 8'33 frt-ról 5 95 frt-ra, a locomobiloké complikált cséplő­gépekkel 16-67 frtról 14'29 frt-ra mérsékeltetett. A cséplőgépek szeikezetót a nedves éghajlathoz, a sajátos orosz munkákhoz és a kezelőszemélyzet sajátságaihoz kell alkalmazni A szegrendszerü gépekkel tett kísér­letek többnyire nem sikerültek. Oroszországban a leg­gyakrabban előforduló garnitúrák; 6 lóerejű gőzmozdony 4Va cséplővel 8 „ „ 47, 10 .. „ 5 12 lóerejű gépek ritkán használtatnak. A versenyárak tekintetében irányadóul az angol árak szolgálnak, melyek az Angliában kiszabott árak­nál tetemesen alacsonyabbak. A nyereséget nem a magas árakban, hanem a tömeges kivitelben keresik és találják az angolok. Alacsony áraikkal igyekeznek a conservativ orosz gazdát gópeiikhez szoktatni. A magyar kereskedelmi részvény­társaság különben a m. kir. kereskedelemügyi minister úrral kötött szerződósben azon kötelezettsé­get vállalta magára, hogy K i e w b e n, Kharkow­ban és Odesszáb a nügynöksógcketlótesit, a melyek a magyar államvasutak gépgyára által nem készített gépeket minden magyar czógtől bizományba venni tartoznak. A gépek bevitelénél tekintettel kell lenni az egyes kormányzóságok különleges viszonyaira. A lengyel kormányzóságokban pl. csekély lóvén a föld jövedelme, csak olcsó gópek számithatnak keletre, ellenben Rosz­tov, Odessza, Kiew, Kharkow tájékán a drágább gépek is. A gépek elárusitásával foglalkozó üzletek közül Oroszországban a legnagyobb a „Robotník" társaság, a melynek főszókhelye Szt-Pótervár; fióküzletei van­nak Moszkvában, Kiewben ós Szeliccben. Az angol gépeknél 17y2%-os jutalékot élvez s 6 ós 9 hóra szóló váltókkal egyenlíti ki számláit. Igen jelentékeny az orosz birodalom szükséglete vasúti czikkekből. Igy pl. az üzemben levő vasutak kellő fölszere­léséhez mintegy 1.000 mozdony és 16000 személyszál­lító kocsi, a 8000 kilométer hosszúságban tervezett szibériai vasúthoz mintegy 2.000 mozdony lesz szüksé­ges. Importálni kell majd továbbá síneket és a Volgán hatalmasan fejlődő hajóvállalatok számára hajógépo­ket ós ezekre a czikkekre nézve a füzet részletesen tájékoztat. A vasárukra még visszatérünk. Nem bocsátkozhatunk itt hasonló részletezésbe a többi czikkekre, hanem egyszelücn felsoroljuk azokat a további czikkeket, melyekről a füzet tüzetes utmu­atásokat ad. Ezek a következők : Yetőgépek, Ekék, Nyomdafölszerelési tárgyak, Kocsialkatrészek, Táviró- és egyéb villamos beren­dezések, Mérlegalkatrészok. Hangszerek, Papirosáruk, Deszkák, Asztalosáruk, Esztergályosáruk, Üvegtáblák, Fayence és majolika, Lámpaüvegek, Osorépkálykák, Finomabb bőrök, Bőrdíszműáruk, Fertőtlenítő szerek, Savak, Gyümölcs, Borok, Ásványvizek, Kefeáruk, Kávópótlók. Dohány. A füzet végül tüzetesen részletezi a consuli hiva­talok, valamint a szt.-pétervári és moszkvai consuli ügynökségek ügykörét, a bírósági illetékeket, a bíró­ságok illetékességét, a váltó ós kereskedelmi jog fonto­sabb szabályait, az orosz váltóeljárás azon főbb részle­teit, melyek kiviteli kereskedelmünket érdeklik, az orosz pénz- ós mórlegegysógeket és fölsorolja a nagyobb hitelintézeteket. Kívánatos volna, hogy czégeink hasznát vegyék ezen kiválóan gyakorlati értékű füzetnek és ismételjük, hogy a jelzett czikkek kivitelével foglalkozó hazai czégek azt a Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodájá­tól díjtalanul kaphatják meg. (1218.) Magyar kivitel Rumániába. A kereskedelemügyi m. kir miniszter ur lehetővé kívánta tenni, hogy az érdeklődők a rumániai kivitel clőföltóteloiről tüzetesen tájékozódhassanak ós c czélból egy 79 oldalra terjedő füzetet állíttatott össze, moly a következő czim alatt jelent meg: „Tájékoztató adatok Rumániába való kivitelünk emelésére. A kereskedelem ügyi m.

Next

/
Thumbnails
Contents