Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

91 -Az odessai piaczról. (Ktilön jelentés.) Az orosz kereskedelempolitikában beállott változás és Oroszországgal kötött kereskedelmi szerződésünk folytán czégeink élénkebb érdeklődést tanúsítanak az orosz piaczok, nevezetesen pedig Oroszország legnevezetesebb kikötője, Odessa iránt. A kereskedelemügyi m. kir. minister ur, ehez képest, a nevezett piaczról tüzetesebb jelentést kért be, melynek adatait a következőkben ismertetjük : Oroszországban általában és nevezetesen Dél-Oroszországban a lefolyt évtizedek alatt a helyzet alaposan változott. Az orosz védvámpolitika oltalma alatt erőteljes ipar fejlődött, mely a külföldi behozatalt szűk határok közé szorította. És azon a szük területen, mely a behozatalnak megmaradt, a leghatalmasabb ipari államok versenyeznek: Anglia, Németország, Belgium, Francziaország olcsó és sürü tengeri hajójáratokat lótositcttck és versenyképes gyáraiknak tetemes fölényeket biztosítottak. Miután azonban a Vaskapu szabályozása után mi isolcsó és gyors közlekedéssel fogunk rendelkezni, nem lesz fölösleges részletezni azt, hogy milyen czikkekben kell a belföldi versenynyel megküzdenünk és milyen czikkek azok, melyekben csak a távol nyugattal kell mórkőznünk. C z u k r o t most már Oroszország maga is exportál, még pedig nyers állapotban. Pezsgő: csak elsőrangú franczia fajok jönnek forgalomba, az olcsókat az országban állítják elő. Bort Bessarábia, a krimi félsziget ós a Kaukazus nagy mennyiségekben szállítanak. Likőrt ós cognacot Oroszország már szintén megfelelő mérvekben állit elő. Kávépótl ó k, husconservek, tészták belföldön olcsón és elég jó minőségekben állíttatnak elő. Pamutá r u k a t, k e n d e r- ós len á r u k a t, paszományt ós közönséges posztó t, északoroszországi és jelentékeny lengyelországi gyárak állítanak elő ; posztókra a behozatali vám majdnem akkora mint az áruk értéke (t. i. kgrkint 103 márka, azaz fontonkint 13 kopek). Ruházatokat és fehérneműt a magas vódvám miatt már alig lehet importálni. Kalapokat részben külföldről hoznak bo ós pedig félig kikószitett állapotban jobbára Bécsből ós Párisból. ' K e z t y ii csak igen finom minőségű hozatik be Ausztriából és Francziaországból; a középszerű ós olcsó árut Zitomirban jól és olcsón állitják'clő. K efe kötő-árut belföldön állítanak elő. Sörte: kiviteli czikket képez. Szalma- ós háncs-árut nem importálnak. P a p i r á r u t nagy mértékben gyártanak és csak egyes luxusnemeket és papirlcmezt importálnak. B ő r-ár u k (tárczák, albumok, táskák, finom bőrdiszmüáruk) főleg Frankfurtból, Offenbachból ós Berlinből ós részben Ausztriából jönnek. Faáruk közül, minők a bútorok és játékszerek, főleg az utóbbiak jönnek be, mert ezek behozatali vámja lényegesen mérsékeltetett. Üvegáru nem igen hozatik be, csak igen finom kristálykészlet, mert a belföldi és főleg a lengyel ipar a belföldi szükségletet teljesen ellátja. Agyagáru t, kőedényt, majolikát és agyagpipát már nem importálnak. Vasatósvasárut, ámbár ebben is nagyon megerősödött a belföldi ipar, még nagy mennyiségekben hoznak be. Rudvas Lotharingiából, Belgiumból ós Angolországból,, pántvas Angolországból ós ujabb idő óta Németországból, nevezetesen Vesztfáliából ós Szilóziából jön, kazánpléh Belgiumból, Németországból és Angolországból, vasszeráru (szerszámok, ablakvasalások, üllők, satuk stb. jobbára Németországból és részben Francziaországból meg Angliából, kasza ós sarló . részben Ausztria-Magyarországból jön. Gépek, készülékek ós fémáruk aránylag nagy mennyiségben jönnek Angliából, Belgiumból, Németországból ; gazdasági gépeket, melyeknek még meglehetős keletiik lehetne, Amerikából és Ausztria-Magyarországból küldenek. H a n g s z e r e k jobbára Ausztria-Magyarországból és Francziaországból jönnek, zongorák pedig Németországból, Angliából és Amerikából. Vegyészeti árukat részben a belföldön gyártanak; concentrált soda, soda bicarbonica, ammónium carbonium az olcsó viziuton Angliából jönnek. Ellenben borax, timany, kén- és sósav, sőt ujabb időben cliromkáli és borkősav is, mely utóbbit eddig Magyarországból hoztak, jó minőségben ós olcsón állíttatnak elő a belföldön. Gyertya, szappan, gyujtószerek. Csak belföldi gyártmány kerül a piaezra; a behozatal évek óta ki van zárva. Kiviteli czikkek: Első sorban említendők a gabna, liszt, nafta, sörte, nyersbőr, épületfa, donga, kemény és félkemény deszka, szibériai foszfor». Az itt elmondottakból kitűnik, hogy a magyar gyárosok az orosz piaezokon csak ugy remélhetnek eredményt, ha a piaezot igen tüzetesen tanulmányoztatják, behatóan tájékozódnak afelől, hogy a még importálható czikkek milyen minőségben és milyen árakon kerestetnek és hogy a szállítási viszonyok menynyiben nyújthatnak előnyöket a nyugati versenytársakkal szemben. Ha gyárosaink egyes czikkekre vonatkozólag ós bizonyos kérdésekre nézve pontos adatokat óhajtanak, azokat a Tudakozó Iroda beszerezheti részükre (104-9.) Angolország behozatali czikkei és eladási piaczai. A londoni cs. és kir. főkonzulátus 1893. évi terjedelmes jelentése behatóan ismerteti az angol közgazdasági élet mult óvi eseményeit, nevezetesen a pénzpiacz válságait (ezüstkérdés, ausztráliai bankok válsága, délamerikai válságok), a páratlan kiterjedésű bánya-strike részleteit, a külkereskedelmi forgalom csökkenését 4'6u

/o-kal (közel 33 millió fontnyi csökkenés az előző évhez képest), mely részben inkább az árak csökkenésének tulajdonítandó ; kiterjeszkedik a clearing-house forgalmára, a vasutak üzemeredményeire, a posta-takarékpénztárak forgalmára, a munkáskérdósre, az arany- és ezüstpiacz eseményeire, az értéktőzsdére. stb.A jelentésből a következőkben emeljük ki a behozatali ós kiviteli czikkekre vonatkozó részleteket. Angolország külkereskedelmi forgalma a következő számokat tünteti föl: 1893-ban 1892-ben font sterling : összes forgalom 682.500,000 715.434,000 britt származású áruk kivitele 218.496,246 227.077.053 külföldi és gyarmati áruk r e e xportja 58.935,595 64.563,113 összes behozatal 405.067,690 423.793.882 és pedig: vágómarha 6.361,704 9.362,135 élelmi és élvezeti czikkek : «) vámmentesek 144.456,071 149.093,760 b) vámkötelesek 24.987,886 26.348,086 dohány 3.566,061 3.538,447 érezek ós fémek 20.629,317 21.099,684 vegyészeti czikkek, festékek, c.serzőanyag 6.353,643 6.860,539