Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

92 16.454,058 15.519,232 olajok 7.409,841 7.076,462 textilipari nyersanyag 67.976,004 77.711,558 egvéb iparok nyersanyaga 40.976,930 41.923,702 gyártmányok ' ' 65.906,175 65.440,280 különféle fél- ós egész-gyártmá­nyok a) Kiviteli czikkek. A főbb kiviteli czikkekről a következő­ket emiitjük föl: K őszén. A nagy strike daczára, mely 16 hétig tartott és melyben 200,000 munkás vett részt, a ter­melés nem csökkent, mert a strike által nem érintett bányák sokkal többet termeltek, mint rendesen és sok uj bánya nyittatott meg. Az összes termelés 1892-ben 181: i /„ millió tonna volt (4l /4 millióval kevesebb, mint 1891-ben) Ebből exportáltatott 29.045,114 tonna(1892-ben 30.453.978 és 1891-ben 21.084,116 tonna). Az 1893-iki exportból ment millió tonnákban : Franczia­országba 4 7, Olaszországba 3-7, Németországba 37, Svéd- és Norvógországba 2'4, Spanyolországba 1.8, Egyptomba 1'4, Oroszországba 1'6, Dániába 1'4 és Kc­letindiába l'O millió tonna. A tengeri gőzösök ezen­felül 81 millió tonnát fogyasztottak. Vas és aczól. A kivitel a mennyiség tekinte­tében az előző évhez képest némileg emelkedett, de az értéke 1 milló fonttal kisebb volt; a eontin'entalis verseny ós a kedvezőtlen viszonyok folytán megint fölhangzott a panasz, hogy „Anglia végveszélyben fo­rog",-mert. hajóhada,Dem bir absolut fölénynyel a többi hajóhadak fölött ós ennek, mint rendesen, az lett az eredménye, hogy a kormány szaporítja a hajóhadat és - munkát juttat a vas- és aczóliparnak. Anglia nyers­vastermelóse 1893-ban 6'8 millió tonna volt; kivitetett 839,869 tonna 1*97 millió font sterling értékben. Az aczól- és vaskivitel kitett 2-8 millió tonnát 20 6 millió font sterling értékben. A főbb kiviteli piaezok voltak : Ausztrália, Dél-Afrika, India, Canada, Egyesült Álla­mok, Németország, Franeziaország, Argentinia, Brazília, Spanyolország, Belgium, Hollandia, Svédország és Norvégia, Nyugat-India, Chili, Oroszország. I' amutárukb ó 1 az összes kivitel 63*7 millió font sterlinget képviselt; ebből osztrák és magyar ki­kötőkbe vitetett 172,784 font értékben (1892-ben 196,263 és 1891-ben 273,656 font). Gyapjú á r u k. A szövetek kivitele némileg csök­kent, kivált a tengerentúli országokban, de a fonalak iránt az európai continensen jobb kereslet mutatkozott. A nyersanyag árai keveset változtak, csak a fokföldi gyapjú ára emelkedett 50 /0 -kal. Argentinjából nagyobb készleteket várnak. A gyapjukészlet 1893-ban 847 mil­lió font volt, ebből exportáltatott 362 millió font ós az angol gyárosok fogyasztása mintegy 485 millió font volt. A britt gyapjuipari termékek értéke 189 3-ban 22 millió font sterlinget képviselt (1892-ben 231 millió font). Le nip ar. A nyersanyag árainak emelkedése folytán ennek az iparnak nehéz állása volt; szakértők konstatálják, hogy házi használatra való lengyártmá­nyokban az angol gyárakkal az angol piaezokon is lehetne versenyezni. Az összkivitel 5-78 millió font sterlingot képviselt. Jutaár u k. A nyersanyag erős hullámzások mel­lett drága volt és a minősége sok kivánni valót hagyott fenn; a gyártmányok árai pedig, a kereslet csökkenése miatt, alacsonyak voltak. Németország 1891-ben 6 6 millió font jutafonalat, 1893-ban csak 1.8 millió fontot vett, Franeziaország pedig 1891-ben IOV2 millió yard angol jutaszövetet vett, 1893-ban pedig már csak 1 millió yardot. A jutaárak kivitele összesen 2.6 millió font sterlinget képviselt, a zsákok kivitele pedig 512.330 fontot. Az angol textilipari kivitel 1893-ban 96.6 millió font sterlinget, 1892-ben 100.0 millió fontot képviselt. Ru h á z a t i ipa r. Az eladási piaezok a követ­kezők : kész ruhákra : Ausztrália, Dél-Afrika, Canada, Franeziaország, Egyesült Államok, Nyugat-India, Kelet-India Rövid- ós pipereárukra: az előbb felsorolt terü­letek, továbbá Németország ós Belgium. Nemez-kala­pokra: Japán, Dél-Afrika, Ausztrália, Észak-Amerika, Belgium, Németország, Argentinia, Franeziaország, Chile, Peru, Uruguay, Egyesült államok, Nyugat-India. Szalma­kalapokra: Franeziaország, Holland, Brazília, Egyesült államok, Nyugat-India, Chile, Ausztrália, Dél-Afrika, Canada. Czipósz-árlikra : Ausztrália, Dél-Afrika, Bra­zília, Nyugat- ós Kelet-India. Az angol ruházati ipar kivitele 1893-ban 9-5 millió font értéket képviselt. (1892-ben 10.4 milliót.) K ő e d é n y é s p 0 rezellánr a : Egyesült Államok, Ausztrália, Canada, Argentinia, Brazília, Fran­eziaország, N óm eto rszág. F az e k a s á r 11 k ra : Argentinia, Hollandia, Né­metország, Kelet-India, Canada, Brazília, Franeziaország, Dánia, Svédország, Norvégia, Egyesült Államok, Nyű­göt-India. T ii k r ö k : Egyesült-Államok, Canada, Ausztrália, Németország, Kelet-India, Hollandia, Franeziaország, Olaszország, Japán, China, Dánia, Svédország ós Nor­végia. T áb 1 a ü v e g: Ausztrália, Délafrika, Egyesült Államok, Bengália, Birmánia, Bombay, Canada, Nyu­gat-India, Brazila, Argentinia, Németország. P a 1 a c z k 0 k, p 0 h a r a k : Ausztrália, Egyesült-Államok, Kelet-India, Nyugot-lndia. I r ó é s n y 0 in d a p a p i r : Ausztrália, Kelet-India, Franeziaország, Canada, I)él-Afrika,Egyesült Államok. P a p i r 1 e 111 e z- ,é s k á r t y a : Ausztrália, Fran­eziaország, Egyesült Államok, Délafrika, Kelet-India, Britt-Eszak-Amerika. L i n 0 1 e u ni, g 11 m m i : Ausztrália, Franeziaor­szág, Kelet-India, Németalföld, Németország, Egyesült Államok. ,B u to i': Ausztrália, Dél-Afrika, Argentinia, Egye­sült Államok, Franeziaország. Gyertya: Ausztrália, Dél-Afrika, Kelet-India, Belgium, Marokkó, Nyugot-lndia, Columbia, Közép-Amerika, Spanyolország, Portugál, China, Egyesült Államok. Szappan: Délafrika, Nyugotindia, Java, Kelet-India, China, Spanyolország;, Gibraltár. Czem 0 nt: Egyesült Államok, Ausztrália, Argen­tinia, Kelet-India, Canada, Brazília. - ^ M üt r á gy a ; Németország, Franeziaország, Spa­nyolország, Svédország ós Norvégia, Oroszország, Nyu­got-lndia, Olaszország. S ó : Kelet-India, Egyesült-Államok, Canada, Ausz­trália, Belgium, Németország. b) B e hozatali c z i k k e k. Angolország az ipari nyersanyagokon kivül (minők a fa, cser, bőrök, mügyapju, rongy, faanyag, zsiradék, kaucsuk, pamut- és lenmag) főleg élelmi ós élvezeti czikkeket importál. Kereskedőink tüzetesb tájékoztatása végett alább fölsoroljuk Anglia főbb behozatali czikkeit, megemlítve az 1893-iki behozatal mennyiségét, továbbá

Next

/
Thumbnails
Contents