Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

61 melyből 165.39 millió frank érték csupán lisztes anya­gainak kivitelére esett, ugy, hogy kivitelének összes többi czikkeire alig maradt valami, t. i. összesen csak 13 02 millió frank érték. Rumánia kivitelének nagy emelkedése lisztes anyagokból az 1893-ik óv első felében még inkább ki fog tűnni áruforgalmi statisztikájának következő szá­maiból, mely szerint az volt: 1893. Az 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 1892. 1891. o 1 a 5 felében. áru-osztályok megnevezése : Érték Buza . ' 03.242,757 Rozs 2.928,498 Kukoricza 75.168,426 Árpa- és maláta .... 11.328,107 Zab 1.695,020 Köles 2.171,305 Búzaliszt 2.681,849 Korpa 237,864 Szárított hüvelyesek. . . 1.925,926 Olajos magvak (repeze- és lenmag) Összesen Összes kivitel franko 34.587,305 1.485,635 31.439,365 5.418,998 219,463 656,968 1.888,111 241.025 93,199 k b a n. 27.025,022 1.665,105 36.422,771 3.201,387 143,696 114,111 1.011,561 130,408 1.602,194 Az áru-osztályok megnevezése: 1. Élő állatok ..... 2. Állati élelmezési czikkek . 3. Hulladékok és különféle állati termékek .... 4. Nyersbőrök 5. Gyapjú Összesen Összes kivitel . 1893. óv e Érték 1.063,735 1.834,613 750,564 1.044,097 1.294,382 515,923 583,240 1.975,107 5.987,391 178.410,305 ~ 4.977,621 90.102,058 750,5 06 1.058,298 3.972,963 162.130,258 77.088,367 75.289,221 178.410,305 90.102,058 84.043,206 Rumánia gabnanemüinek kivitelénél az 1893. óv első felében a kukoricza móg nagyobb értékkel szere­pel. mint a buza, és ezek után nagy távolságban so­rakozik az árpa kivitele. Rumánia kukoricza- és buza­kivitele az 1893. óv első felében bámulatosan emelke­dett, ttz előbbeni két óv ugyanazon időszakához történt kivitelhez képest.A kukoricza kivitele a kétszeresnél is jóval nagyobb volt, a búzáé pedig majdnem még egyszer akkora volt, mint a megelőző két óv hasonló időszakában. Az árpa, köles, búzaliszt és hüvelyesek kivitele mind emelkedett az itt tárgyalt időszakban, a megelőző két óv hasonló időszakához képest, és csu­pán a repeze és lenmag kivitele mutat nagyobb és ál­landó csökkenést. Valóban Rumánia földje az 1892. évben bámula­tos gazdag termést adott ! Ha ezzel összehasonlítjuk a magyar korona or­szágainak kivitelét, azt találjuk, hogy a mi kivitelünk­nél első helyen áll a liszt, melynek évi kiviteli értéke 1892-ben volt 65a 9 millió forint, utána következik a búzáé 42.19., azután a kukoriczáé 173 3 , az árpáé 1676, a rozsé 153 4 és a zabé 7,a millió forint értékkel. Mi tehát a nagyobb értékű lisztből többet, vagy legalább annyit viszünk ki, mint búzából, t. i. az elsőből 4.972,973 q-t, az utóbbiból pedig 4 849,931 q-t. az 1892. évben. Rumánia kivitele ugyancsak az 1892. egész év­ben tett búzából 7.710,117 q-t, búzalisztből pedig csak 173,133 ( ) -t. Rumánia gabonakivitelén kivül, kivitele a többi árunemekből alig bir fontossággal. Igy állat és állati termékei kivitelének értékét az itt tárgyalt időben áru­forgalmi statisztikájának következő számai mutatják : 1892. 1891. ső felében. I' r a n k o k b a n. 896,094 687,357 1.007,257 1.424.586 842,755 328,617 1.149,547 4.432,862 84.043,206 Rumánia kivitele az itt felsorolt állatok ós állati termékek majdnem mindegyikéből kisebb-nagyobb emelkedést mutat, főkép pedig az 1892. óv I. felével szemben, mióta ezek bevitele monarchiánkba is már könyebben történhetik. Jelentősebb kivitele Rumániának móg következő áruosztályaiból volt u. m. : 1839. 1892. 1891. első felében. Az áru-osztályok megnevezése : 1. Italokból " 2. Festő- és cserzőanyagból . 3. lfa- ós faárukból .... 4. Ásványolajból 5. Fém- ós fémárukból . Összesen Összes kivitel . Érték frankokban. 1.170,363 713,538 460,290 231,002 323,280 33,366 1.231,520 1.939,686 1.495,607 984,792 1.090,109 723,354 504,371 1.608,575 886,894 í. 122,048 5.675,188 3.599,511 178.410,305 90.102,058 84.043,206 A kivitt italok értékéből esett 1.165,056 franc borra, (1892. I-ső felében 637,274 franc) ós 3,533 franc szesz és szeszes italokra (1892. I-ső felében 73,817 franc). A kiszállított fa értékéből esett 131,940 franc fenyőrönkre (1892. I-felében 135,420 franc) és 814,192 franc épület- ós szerszámfára (1892. I-ső felében 1.609,498 franc). Francziaország külkereskedelme 1892-ben. Az 1892-ik évro kiadott és most megjelent áru­forgalmi statisztikai kimutatás szerint Francziaország összes külforgalmának értéke ez évben, valamint a megelőző öt esztendőben, a következő volt: 1887-ben 7,272r, millió frank 1888-ban 7,353? „ 1889-ben 8,020» „ 1890-ben 8,190s „ 1891-ben 8,837a „ 1892-ben 7,6 í«7 „ Összes külforgalmának értéke tehát folytonos emelkedést mutat az utolsó 1892. óv kivételével, mely­nek február hó 1-én lépett életbe az uj vámtarifa. En­nek befolyása alatt csökkent Francziaországnak ugy behozatala, mint kivitele, mint az a következő szá­mokból látható : 1887-ben 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891-ben 1892-ben Behozatal Kivitel Érték millió frankokban 4,026n 4,107o 4,316s 4,4369 1,767s 4,188o 3,246ö 3.246T 3,704o 3,7534 3.570o 3,4607 A csökkenés Francziaország 1892. évi bevitelé­ben azért nagyobb, mivel 1891-ben az uj felemelt vá­mok életbelépte előtt nagy mennyiségű áruk vitettek be, kivitelének csökkenése pedig onnan is származha­tott, hogy vámháboruban állott Olaszország, Portugal, Rumánia ós Spanyolországgal. Francziaország külforgalmi kimutatása szerint az osztrák-magyar vámterület Francziaország összes kül­forgalmának értékében az 1892-ik évben a 18-ik he­lyet foglalja el. A megelőző ós az utána következő államok ösz­szes forgalmának értéke Francziaországgal az itt ki­mutatott utolsó három évben a következő hullámzást mutatja : Államok ós országok 1890-ben, 1891-ben, 1892-ben. Érték millió frankokban 1. Nagybritannia l,653i l,601e 1,5574 2. Belgium l,038i 986o 890s 3. Egyesült Államok .... 646-2 783» 773« 4. Néniét birodalom .... 692« 730i 692»

Next

/
Thumbnails
Contents