Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

62 Allamok és országok 1890-ben, 1891-ben, 1892-ben. Érték millió frankokban. 5. Spanyolország 5064 5927 412i 6. Algir 4034 393s 384b 7. Svájcz 347o 338-2 3199 8. Olaszország 271s 249i 265o 9. Argentiniai köztársaság . . 314o 2504 239-10. Brit India 2227

259a 2132 11. Oroszország 2112 225r, 178i 12. Törökország 193a 1789 1764 13. Brazília 162s 1867 152i 14. China 107B 106i 1384 15. Németalföld 83s 84o 865 16. Japán 69o 97e 85o 17. Chili 27s 694 794 18. Osztrák-magyar monarchia . 1307 1 497 78o 23. Románia • 634 48o 44« 26. Görögország 55g 47o 36ö Az 1892-ik óvben tehát különösön a monarchia külforgalma Francziaországgal mutat nagyobb hanyatlást, miután összforgalmának crtékc, mely móg 1890-ben 130,-röl 1891-ben 1497

m. francra emelkedett, az 1892-ik évben 78,. millió francra leszállott. Hogy mely jelentősebb áruezikkek mutatnak nagyobb hullámzást Francziaország bevitelénél monarchiánkból, azt áruforgalmi kimutatásának következő számai mutatják, molyok szerint az itt utolsónak kimutatott évben tett : Francziaország bevitelének értéke az osztrák-magyar vámterületről : 1890-ben, 1891-ben, 1892-ben. Az áru megnevezése Érték frankokban 1. Közönséges fa 47.936,799 68.152,958 20.310.914 2. Friss és sózott hús . . . 14.824,571 14.824,782 — 3. Közönséges bor .... 10.828,540 6.101,535 2.384,885 4. Gabona (szemek ós liszt) . . 7.310,818 9.164,795 4.660,287 5. Bőrök és prémbőrök nyersen 6.263,139 4.488,006 4.012,294 6. Selyem ós selyemhulladók . 5.673,302 6.642,682 2.549,788 7. Szárított hüvelyesek és azok lisztje 1.834,144 4.026,630 2.937,131 8. Munkák tajtékból .... 1.789,480 1.743,9Ml 2.201,980 9. Olajas magvak és gyümölcsök 1.397,406 36,941 51,705 10. Agyag- és üvegáruk . . . 1 171,989 1.806,974 1.967,519 11. Rongyok 1.003.979 804,007 3,775 12. Bőrmunkák 704,612 739,828 550,567 13. Bútor 773,862 949,568 1.155,160 14. Játékszerek és gombok . . 483,660 845,494 703,116 15. Tojás 673,354 550.230 123,744 16. Disztollak 656,440 616,850 637,311 17. Famunkák 615,017 1.027,104 348,339 18. Eszközök és munkák fémből 585,511 536,935 594,043 19. Illó olajok vagy eszencziák . 543,675 20. Kos, bárány és ürü . . . 496,935 — 4.157,120 21. Szövetek, paszomántok és szalagok selyemből .... 448,085 333.743 229,916 22. Lovak 485,100 1.501,950 2.151,400 23. Papiros,papiroslemez,könyvek és képek 393,850 555,109 659,821 24. Ékszerek nemtelen fémekből 353,600 491,600 263,790 25. Arany és ezüst ékszerek . . 413,429 409,5J8 290,949 26. Nikel 433,720 498,568 240,446 27. Pálinka, szesz ós likőr . . 11,378 39,914 7,877 28. Ásványvíz 336,042 255,018 277,242 29. Szövetek, paszom. és szalagok gyapjúból 163,886 94,413 30. Gyógyvirágok 326,934 253,548 516,540 31. Asztali gyümölcs .... 219,122 84,810 226,451 32. Barnakőércek (manganércek) 245,612 28,134 33. Szövetek, paszom. és szalagok pamutból 60,144 9,191 61,125 34. Stearin - 334,993 155,852 35. Keményítő 178,835 243,353 114,915 36. Cellulose — — 1.427,541 Nagy beviteli hanyatlást mutat tehát a fa, melynek bevitele még 1890-ben 47,.,-ről 1891-ben 681

5

millió frankra emelkedett, hogy aztán 1892-ben csak annál nagyobb sülyedést mutasson, t. i. 20,(

1

millió frankra leszálljon. A friss ós sózott hús bevitele, mely 1890. és 1891-ben 14,3

s illetve 148

a

millió frank értékű volt, 1892-ben az állategészségügyi intézkedések következtében majd teljesen megszűnt, részben más alosztályokba sorozva van kimutatva. így leölt szárnyasokból és vadakból Francziaország bevitele a monarchiából volt 1892-ben 958,,0

9

frank értékű. Nagyobb hanyatlást mutatnak még a bor, gabona, selyem és selyemhulladék, olajos magvak, rongyok (az utóbbiak a nálunk 1892-ben uralkodott cholera folytán), tojás, famunkák, barnakőórczek stb. Azonban fordult elő emelkedés is, különösen pedig a juhoknál (1890-ben 4-96,935, 1891-ben semmi és 1892-ben 4.157,120 frank ért.-bon) és a lovaknál (az utóbbiaknál 48510

0

, 1.501,950 s illetve 2.151,400 frank órték az 1890—1892. években) ; továbbá a tajtókáruknál (bécsi czikk), agyag- és üvegáruknál, bútoroknál (hajlított fabútor), játékszerek ós gomboknál, papirosnál, nyersbőrök ós prémeknól stb A monarchiából Francziaországba bevitt cellulose értéke volt 1892-ben 1.427,541 frank, a malátáé 486,359, a korpáé 225,695 frank stb. Kisebb-nagyobb hullámzást mutatnak még a hüvelyesek (szárított bab), bőrmunkák, disztollak, ásványvíz, stb. Francziaország bevitele a monarchiából azonban móg ugy is sokszorta túlhaladj a kivitelét monarchiánkba, mint az áruforgalmi statisztikai kimutatásnak következő számaiból látható: Bevitel Kivitel monarchiánkból monarcliinkba 1887-ben 99i millió frank 19« millió frank 1888-ban 114-6 „ „ 19s „ 1889-ben 124i „ „ 22o „ 1890-ben 113e „ „ 17o ., 1891-ben 134i „ „ 15s „ 1892-ben 62a „ „ I63 „ Mig tehát monarchiánk azon államok közé tartozik, melyekből Francziaországnak még jelentősebb bevitele van, addig kivitelénél a monarchia csak a kevésbé fontos államok közé sorakozik, mint ezt a következő összeállítás mutatja: Francziaország bevitele 1890-ben, 1891-ben, 1892-ben millió frankokban 1. Egyesült államokból .... 3174 486a 533s 2. Nagvbritanniából 6269 588o 530i 3. Belgiumból 500.5 486e 3884 4. Német birodalomból .... 351o 366e 3374 5. Spanyolországból 353s 411 r. 277r, 6. Brit-Indiából 210i 2503

200> 7. Algériából 208ö I867 195a 8. Argentiniai köztárs.-ból . . . 210ö 198a 177a 9. Oroszországból 194e 2119 165s 10. Sinából 1034 103a 135-2 11. Olaszországból 1219 123a 1324 12. Törökországból 133o 125s 1164 13. Svájczból 1042 1034 92o 14. Braziliából 8I5 83s 82s 15. Japánból 537 85i 71a 16. Osztrák-magyar monarchiából . 113i 134i 623 22. Rumán iából 53o 39o 36i 28. Görögországból 44i 24i 23o Francziaországnak tehát legnagyobb bevitele van a szomszédos államokból, u. m. : Nagybritanniából, Belgiumból, a német birodalomból ós Spanyolországból, — azután Eszakámerikai Egyesült Államokból, Brit-Indiából, Argentiniából ós Oroszországból, valamint móg Sina, Törökország, Svájcz ós 1892-ig az osztrákmagyar monarchiából is. — Az utóbbi évben bevitele ugy a szomszédos államokból, valamint Oroszországból, monarchiánkból Törökország ós Rumánia és Görögországból apadt, és csupán az Eszakamerikai Egyesült Államokból, Britlndiából, Algériából, Sina ós Olaszországból emelkedett.