Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

- 59 — 1892-ben., 1891-ben. 1890-ben Érték frankokban 11. Félfinom vagy finom nemez munkák 560,200 309,590 285,440 12. Rajz-kotta stb. papiros . 553,913 Külön nem volt kimutatva 13. Festett gyapjufonál . . 544,170 404,955 239,430 14. Berlini kék ultramarin stb. 531,532 559,938 631,009 15. Czement 515,144 323,311 369,984 Végre kisebb, de még mindig jelentős bevitele volt Rumániának a monarchiából a következő czikkekből: * 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben. Érték frankokban. 1. Vaságyak, diszitéssel . . 494,896 448,268 486,318 2. Szóda, nátron, stb. . . . 488,754 220,626 184,080 3. Festett pamutfonalak . . 473,110 497,275 531,010 4. Öntött vasárúk .... 459,950 609,396 587,650 5. Közönséges faarúk . . . 458,257 594,760 493,090 6. Réz-, sárgaréz-és bronzárúk 441,350 Külön nem volt kimutat. 7. Könnyű pamutszövetek . . 432,040 304,620 234,480 8. Papiros lemez .... 416,661 269,754 215,847 9. Kréta, fősz, mész, közönséges és vizm. .... 410,931 Külön nem volt kimutatva 10. Fehér öblösüveg stb. . . 408,216 224,752 102,480 11. Vasszegek 407,584 300,241 185,724 12. Tisztított viasz fehér vagy sárga 405,152 330,792 217,292 13. Közöns. juta vászon és zsák 376,818 635,578 113,470 14. Épületkövek, kövezetkövek . 349,367 132,953 43,444 15. Hordók 333,443 Külön nem volt kimutatva 16. Bőrkeztyük 320,084 318,315 280,855 17. Abroncsvas 291,548 171,886 283,021 18. Kisebb bőrök, cserezve (borjú-, juh-, kecskebőr) . 287,290 Külön nem volt kimutatva 19. Varró-czérna 285,820 „ „ „ 20. Cserző anvagok .... 273,388 209,257 163,700 21. Kenczék, fónymáz . . . 268,324 197,324 182,164 22. Enyv, csiriz, "stb. . . . 259,572 145,510 65,184 23. Réz, sárgaréz és bronz, nyers 242,662 221.542 120,778 24. Közönséges apróáruk . . 239,170 588,616 672,102 25. Kanczák 224,400 208,500 465,600 26. Ablak- és táblaüveg, félfehér 209,107 76,110 54,126 27. Közönséges palaczkok . . 203,828 Külön nem volt kimutatva 28. Hengerelt vasplóh . . . 179,814 145.567 27,047 29. Malomkövek 172,250 172,000 143,500 30. Késmives árúk .... 164,350 140,897 106,240 31. Asphalt 119,317 77,816 37,226 A rumán áruforgalmi statisztika 1892-re 142 oly nagyobb forgalmú czikket mutat ki, melyeket monarchiánkból bevitt. Ezzel szemben csak 52 jelentősebb czikket sorol fel, melyeket monarchiánkba kivitt. Behozatalának értéke a monarchiából 57.789,570 frankkal múlja feliil kivitelét. Kivitelének legfontosabb czikkei a monarchiába az itt utolsónak kimutatott három évben a következő hullámzást mutatják : Románia kivitele: az osztrák-magvar monarchiába 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben. Az áruk megnevezése Érték frankokban. 1. Buza 14.470,877 10.678,758 285,221 2. Kukoricza 3.254,162 1.100,407 2.362,124 3. Gyapjú 2.537,022 1.930,503 1.299,382 4. Nyers ásványolaj .... 1.825,717 1.709,118 1.056,080 5. Köles 1.428,928 394,817 525,131 6. Bor, hordókban és tartályokban 867,781 452,177 471,965 7. Bőrök nyersen, sózva vagy szárítva 589,132 505,216 129,189 8. Kos, juh, kecske, bárány ós gödölye 501,972 775,332 349,596 9. Csontszén 415,098 998 1,212 10. Szárított, füstölt és forrázott gyümölcs 380,550 103,828 21,436 11. Ócska ós hulladék vas . . . 349.000 143,421 112,160 12. Épület- és szerszámfa . . . 318,159 520,536 322,366 13. Ágytollak 302,960 465,470 345,370 14. Sertés 279.000 269,580 138,720 15. Tojás 252,166 207.863 137,359 16. Friss, sózott ós szárított hal . 238,422 218,870 114,642 17. Borseprő ós bortörköly . . 199,556 39,172 30,728 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. Érték Friss gyümölcs 180,088 Sörte 179,991 Olajos magvak 158,574 Ablak- és táblaüveg .... 150,108 Belek, hólyagok 147,408 Szárított főzelékfélék . . . 137,135 Fenyőrönkök 135.600 Korpa 127,658 Jutaszövet és zsákok . . . 116,270 Zab 109,892 Árpa és maláta 93,590 Rozs 90,707 Állati szőrök 88,188 Sajt 78,830 Tűzifa 74,832 Gőz- és electromos gépek . . 69,828 Zöld főzelékfélék .... 58,262 Közönséges faáruk .... 43,286 Baromfi 33,030 Szarvak 31,832 Ánizs 30,811 Bika, ökör, bivaly ós tehén . 27,400 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben. frankokban. 175,702 193,753 68,924 98,750 14,671 173,175 65,432 21,410 109,662 215,169 65,963 98,445 144,119 76,037 36,997 73,132 80,202 25,042 10,420 53,000 68,390 27,950 21,877 86 9,311 19,970 3,727 62,197 35,i 00 240 68,240 84,705 85,819 45 14,883 4.492 7,237 7,600 II. 1893-ban. Rumánia áruforgalma az 1893-ik óv I-ső felében a megelőző esztendő ugyanazon szakához képest nagyban emelkedett, még pedig ugy a bevitele, de még inkább a kivitele. Az 1893. óv I-ső felében összforgalmának súlya volt 1.706,757 tonna (1 tonna=10 métermázsa), mely a megelőző év ugyanazon időszakához képest, mikor az csak 961,056 tonna volt, 745,701 tonnával volt nagyobb. Ugyanezt értékben kifejezve: volt összforgalmának értéke az 1893. év I-ső felében: 371,082,007 franc, mely a megelőző óv ugyanazon időszakához képest, mikor az csak 281.146,631 franc értékű volt, 89.935,376 franc értékkel volt nagyobb. Rumánia ezen külforgalma behozatal és kivitel szerint, valamint a megelőző két esztendő ugyanazon szakában a következő volt: a) Suly szerint: 1893. 1892. év első felébe Behozatal Kivitel: Együtt : : 312,503 t. 1.394,254 t. 285,048 t. 676,008 t. 1891. .368,094 t. 703,108 t. Behozatal: Kivitel: Együtt: 1.706,757 t, 961,056 t. h) Érték szerint: 1893. 1892. év első felébe 192.671,702 frk. 191.044,579 frk. 178.410,305 „ 9

0,102,0

58 „ 371.082,007 frk. 281.146,637 frk. 362.580,206 frk. 1.161,202 t. 1891. n. 278,536,424 frk. 84,043,782 „ Különösen nagy Rumánia áruforgalmának emelkedése a megelőző 1892. óv ugyanazon időszakának áruforgalmához képest, különösen kivitelét illetőleg, mely majdnem kétszer akkora volt. Áll ez nemcsak 1892-re, hanem még inkább az 1891. óv első felére is. Azonban az utóbbinak bevitele ezen időszakban nagyobb volt, mint az itt tárgyalt óv első felében, viszont ezért kevéssel nagyobb volt, mint az 1892. óv I-ső felének bevitele. Ennek oka az, hogy Rumánia az 1891. óv julius 11-én a különbözeti vámokat megszüntette és helyette az uj általános vámtarifáját léptette életbe, mely sok áruezikkre nézve tetemesebb vámemeléseket tartalmazott. Nagyon természetes tehát, liogy a felemelt vámtarifa életbelépte előtt mindenki sietett annyi árut elhelyezni az alacsonyabb vám mellett, a mennyit csak lehetett, s innen van, hogy