Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

— 58 -kedett bevitele a monarchiából is, mint azt az előrebocsátott számokból láthatjuk. Rumánia vámbevételeiben az osztrák-magyar monarchiának igen jelentős része van, amennyiben 1892. évi 29 435,021 franknyi vámbevételéből a monarchiára 9.602,666 í'rank esett, vagyis 32.62%. Azonban nemcsak ez évben, hanem azelőtt is Rumánia vámbevételében monarchiánknak nagy része volt, amennyiben az tett: Rumánia vámbevétele tett összesen 1883-ban 17.401,522 frank 1884-ben 14.958,249 „ 1885-ben 13.312,801 1886. | felében 8.309,518) 8.366,621 j 16.676,139 1886-ban 16.676,139 frank 1887-ben 21.191,209 1888-ban 20.320,592 1889-ben 23.092,990 }} 1890-ben 22.517,737 1891. j ,{; felében 16.946,038) 10,451,958 f 27.397,996 1892-ben 29.435,021 Ebből vámbevétel az 7.867,143 6.793,616 6.178,397 3.875,537) 1.782,124( 5.657,661 5.760,816 5.772,120 5.307,344 4.997,989 3.184,724» 3.251,673 ( 9.602,660 osztrák—magyar monarchiából : frank 5.657,661 frank 6.436,397 45.21 45.42 46.41 33.89 33.94 27.18 28.16 22.98 22.20 23.50 32.62 % Ily nagy vámbevétele Romániának az osztrákmagyar monarchián kivül egy más államból sem volt, amennyiben vámbevétele az 1892. évben tett a német birodalomtól 7.609,341 frankot, vagyis 25.85%-ot, Nagybrittaniától 4,972,829 frankot, vagyis 16.89 »/»-ot, Francziaországtól 3.314,316 frankot, vagyis 11.26° 0

-ot, Belgiumtól 970,132 frankot, vagyis 3.30%-ot, Törökországtól 840,417 frankot, vagyis 2.86%-ot, Oroszországtól 688,963 frankot, vagyis 2.34 százalékot. Rumánia tehát a legtöbb vámköteles árut a monarchiából hozza be, vagyis sok oly czikket, melyek nagyobb vámot fizetnek. Noha Rumánia 1892. óvi 2*5.384,057 frank értékű kivitelében az osztr.-magyar monarchia 31.566,087 frank értékkel, vagyis 11.06 százalékkal a negyedik helyet foglalja el, megelőztetvén Nagybrittania által, melybe kivitelének értéke volt 120.584,017 frank, vagyis 42.26%, Belgium által, melybo 42.967,683 frank, vagyis 15.06% ós a német birodalom által, melybe 33.236,026 frank értékű, vagyis 11 65%-nyi kivitele volt, mégis sokkal nagyobb összeggel maga után hagyta Olaszországot 20.388,935 frankkal, vagyis 7.14%-kal, Törökországot 15.123,749 frankkal, vagyis 5.30%-kal, Francziaországot 11.035,065 frankkal, vagyis 3.87%-kal, Oroszországot 3.032,608 frankkal, vagyis 1.06%-kal, Bulgáriát 2.225,321 frankkal, vagyis 0.78%-kal. Rumánia kivitele az osztrák-magyarmonarchiába az utolsó 12 évben, vagyis 1883. óta a következő hullámzást mutatja: 1883-ban 1884-ben 1885-ben 1886. | 1887-ben 1888-ban 71.478,385 70.391.981 83,783,118 I. felében 25.324,046 ( II. „ 9.353,672 ( 21.229,030 13.545,164 frank vagyis >» » 34.667,718 „ frank ,, 32.39 38.23 33.79 13.57 7.99 5.27 'o 1889-ben 1890-ben 1891. 1892-ben I. II. 16.858,784 frank 8.912,889 felében 4.592,2201 j,.,.,,,, „ 18.602,884 ( 31.566,087 frank 6.15 3.23 8.45 11.06 o/o Rumánia kivitele az osztrák-magyar-monarchiába az 1883—1885. években igen nagy volt, átlag összes kivitelének több mint egy harmada; az 1891. év másofelében, mikor a vámháboru megszűnt, ezen kivitel ismét emelkedett, ós móg inkább az itt utolsónak kimutatott 1892. esztendőben. Rumánia külforgalmának ezen általános ismertetése után áttérünk azon áruk ismertetésére, melyekből külforgalma alakult az osztrák-magyar-monarchiával. Azon 142 jelentősebb áruezikk közül, melyeket a román áruforgalmi statisztika mint fontosabb beviteli czikkeket az osztrák-magyar-monarchiából kimutat, itt csak azokat soroljuk fel, melyek a magyar korona országait vagy közvetlen érdeklik, vagy legalább érdekelhetik. Az egy millió frank értéket meghaladó beviteli czikkek a következők: Rumánia bevitele : az osztrák-magyar monarchiából 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben. Az áruk megnevezése : 1. Gyapjúszövetek, négyszögméterenként 500. g.-ni vagy kisebb sulylyal 2. Finomitott czukor, candis czukor 3. Mezőgazdasági és ipari gőzgépek electromos gépek stb. 4. Gyapjúszövetek, négyszögméterenként 500—700. grnyi sulylyal 5. Pamutszövetek, festve, szin nyomatozva, pamutbársony 2.984,760 6. Párnázott bútor, finom esztergályos munkák stb. . . 1.757,240 7. Szivarkapapiros . 5.158,350 5.019,071 4.858,914 3.558,000 2.453,655 1.304,715 3.866,998 1.724,880 741,080 1.002,089 1.595,800 188,821 3.825,553 1.436,895 243,470 480,855 1.714,290 Külön nem volt kimutatva 8. Ruházatok, gyapjú szövetből 1.682.100 1.110,417 846,828 9. Kőszén ós koksz . . . 1.580,012 2.351,525 1.580,512 10. Gépek vasból vagy aczélból 1.482,356 1.326,204 441,242 11. Bőr lábbeliek, bagaria, pittling stb. bőrökből . . . 1.452,980 38,210 23,400 12. Pamutfonatok, nem festve, a varró czérna kivételével . 1.374,137 1.538,689 1.101,690 13. Bőr lábbeliek egyéb bőrökből 1.217,574 Külön nem volt kimutatva 14. Czinkfehér, ólomsajt, ólomfehér stb 1.117,364 1.303,680 1.448,584 15. Bútorok, házieszközök, stb. fából 1.059,894 704,325 454,626 16. Természetes és mesterséges ásványvizek 1.039,170 804,023 689,942 17. Porczellán edény . . . 1.030,269 890,144 776,535 Rumánia bevitele a monarchiából különösen emelkedett a finom ós középfinom gyapjúszövetekből, a finomitott ezukorból, gépekből, pamutszövetekből, lábbeliekből, bútorok- és ruházatokból. Egy félmillió franknál nagyobb értékű bevitele van Rumániának a monarchiából a bennünket is érdeklő következő czikkekből : 1892-ben, 1891-ben, 1890-ben. Érték frankokban. 1. író- és nyomda-papiros . 2. Papiros anyag 3. Gazdasági eszközök . 4. Épület- és szerszámfa . 5. Vas- ós aezólsodrony 6. Ló (mén és herélt) . 7. Divatáruk, mest. virágok stb. 8. Nyers kender és len 9. Gyapjúszövetek, négyszögméterenként 700. g.-nyi v. nagyobb sulylyal 10. Hamuzsir, szénsavas sók stb. 987,098 981,285 965,809 904,082 850,746 778,500 693,313 665,389 565,056 561,195 2.182,930 549,726 1.430,075 1.993,558 190,879 585,000 776,794 610,526 792,937 388,809 2.426,616 400,892 1.002,760 1.229,080 48,037 459 300 611,334 416,672 783,924 338,787