Központi Értesítő, 1894 (19. évfolyam, 2. félév)

1894-12-30 / 105. szám

Melléklet a „Központi Értesítő" 1894-iki 35. számához. KERESKEDELMI KOZLEMENYEK A MAGYAR KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. IV. évfolyam. 1804. Budapest, április hó 30-án. 8. szám. TAETüLOM : A Magyar Kereskedelmi Muzeum köréből. Hivatalos órák. — A kirendeltségek. — Uj tagok. Statisztika: Rumánia külkereskedelme. I. 1892-ben (1883-tól 1891-ig). 11. 1393-ban (1893., 1892. és 1891-iki adatok egybevetése). — Francziaország külkereskedelme 1892-ben (egybevetve az előző öt évvel). Közlekedési és díjszabási ügyek: Uj díjszabás a magyar vasúti kötelékben. — Díjszabási pótlékok. Árlejtések: Magyar kir. államvasutak. Szamosujvári fegyintézet. — Boszniai csendőrség. Kiállítások: Elektromos munkagépek kiállítása. Vegyes közlemények: A román piaezokról. — Az alexandriai piaczról. A Magyar Kereskedelmi Muzeum küréhőL Magyar Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállítása (a városligeti iparcsarnokban) minden nap délelőtti 9 órától 12 óráig és délutáni 3 órától 6 óráig (középeurópai idő) van nyitva. Az igazgatóság irodai órái: d. e. 9-től d. u. 2-ig. A Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. A Kereskedelmi Muzeum képviselőségei : A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Genovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szapáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök .... G) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban. főnök Újlaki Béla. I) Szerajevóban, főnök Ivner X. Ferencz; alájarendelt ügynökségek : a) Mostarban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brckai takarékpénztár. * c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. A Kereskedelmi Muzeum tagjai közé ujabban beléptek: Krausz H. József és társa vegyészeti-gyár Budapest, VIII., Bezerédy-utcza 3. Bernáth Manó, kárpitos és diszitő Budapest, V., fürdő-utcza 6. Magyar vegykészitmónyü papirgyár Budapest, V., Kálmán-utcza 12. Pfeiffer Dezső, csipke- ós függönykészitő Budapest, IV., Váczi-utcza 22. Brieferl János, ortophäd sérvkötész Budapest, IV., koronaherczeg-utcza 9. Lukacsovits János, müasztalos Budapest, VIII., Kisfaludy-utcza 10. Gelb M. ós fia, kárpitos ós diszitő Budapest, V. nádor-utcza 18. Gnerlich G., gépszij-gyár Budapest, VI., Szobiutcza 4. Statisztika. Rumánia külkereskedelme I. 1892-ben. Altalános tájékozásul felemiitjük, hogy Rumánia összes 380.747,296 frank értékű bevitelében az 1892-ik évben, az osztrák-magyar-monarchia 89.355,657 frank értékkel, vagyis 23.47 százalékkal, a második helyet foglalja el, megelőztetvón a német birodalom által, melynek beviteli része ez évben volt 113,501,479 frank, vagyis 29.81 százalék, ós maga után hagyván Nagybrittaniát óvi 84.090,379 frank értékkel, vagyis 22.08 százalókkal, azután Francziaországot óvi 30.910,557 frank értékkel, vagyis 8.12 százalékkal, Belgiumot 20.551,190 frank, vagyis 5.40 százalékkal, Törökországot 14.253,174 frank, vagyis 3.74 százalókkal, Oroszországot 7.4-84,888 frank, vagyis 1.97 százalékkal, Svájczot 7.295,924 frank, vagyis 1.92 százalékkal, Olaszországot 6.172,224 frank, vagyis 1.62 %-kal, Bulgáriát 2.251.317 frank, vagyis 0.59 százalókkal, Görögországot 2.053.318 frank, vagyis 0.54 százalókkal ós Szerbiát 1.091,047 frank, vagyis 0.29 százalékkal. Rumánia bevitele a monarchiából az utolsó lg évben, vagyis 1883. év óta a következő hullámzást mutatja : 153.972,506 frank 129.867,296 120.683,924 2o:SM} -•>3.455,220 50.858,862 49.376,518 52.716,386 34.259,090) 36.778,486 \ 89.355,657 1883-ban 153.972,506 frank vagyis 42.78 % 1884-ben 1885-ben 1886. í. felében ,. II. 1887-ben 1888-ban 1889-ben 1890-ben 1891. I. felében II. 1892-ben Rumániának a monarchia ellen folytatott öt évi váinháboruja alatt a monarchia külforgalma ezen királysággal e szerint ugy általában, mint viszonylag sokat vesztett. Amint azonban a vámháboru megszűnt, emel-71.037,576 vagyis 42.78 44.03 44 94 31.54 16.98 16.39 13.42 14.53 16.27 23.47