Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 216 -Szerbia évi bevitelének értékét az 1884—1891. időszakban s ebben monarchiánkkal részesülését, áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják: Szerbia összes bevitelének értéke (dinárokban) 1884. 50.947,185 1885. 40.472,989 1886. 51.694,436 1887. 36.478,955 1888. 35.183,879 1889. 34.843,436 1890. 38.044,748 1891. 42.805,697 Ebből bevitel monarchiánkból (frankokban) 31.802,288 29.871,695 37.264,699 27.416,724 23.772,867 22.655,635 22.819,380 26.140,837 62.42 73.81 72.09 75.16 67.52 65.00 59.99 61.06 1884. 1885. 1886. 1887. 1888. 1889. 1890. 1891. Szerbia de még Szerbia összes kivitelének értéke (dinárokban) 39.968,706 37.625,299 40.718,677 36.130,038 38.909,099 39.065,883 45.840.561 52.279,825 Ebből kivitel monarchiánkba (frankokban) 34.457,803 31.931,901 35.502,736 31.707.179 33.475,444-34.377.015 39.397.016 45.632,752 °/„-ban 86.21 84.87 87.19 87.76 86.04 88.00 85.94 87.28 Mint látjuk monarchiánkból Szerbia bevitele nem nagy, de ez is jy általában, mint reánk nézve azért bir különös fontossággal, mivel Szerbia bevitelének 6, sőt 7 tized része monarchiánkból való behozatalnak van kimutatva. Igaz ugyan, hogy Szerbia bevitelének emelkedése, különösen az utolsó három évben nem áll arányban monarchiánkból való bevitelének emelkedésévei, mit csak ugy lehet megmagyarázni, hogy monarchiánk forgalma Szerbiában más államok versenyével találkozván, a piacz megtartásáért nagy küzdelmet fejt ugyan ki, de némileg még is kénytelen más államoknak is helyt, engedni, Szerbia kivitele ugy általában, mint monarchiánkba sokkal nagyobb a bevitelénél, mint azt az 1884—1891. időszakra áruforgalmi statisztikájának következő számai mutatják: kivitele monarchiánkba tehát ugy általában, de még inkább viszonylag sokkal nagyobb, mint bevitele monarchiánkból, miután összes kivitelének jóval több mint 0'8 részét monarchiánkba szállítja. Kétségtelen tehát, hogy monarchiánk sokkal nagyobb jelentőségű piacz Szerbiára, mint az utóbbi monarchiánkra. Kiemelendőnek tartjuk még azon körülményt is, hogy mig monarchiánk bevitele Szerbiába az utolsónak itt kimutatott három évben — bár viszonylag csak — csökkent, addig Szerbia kivitele monarchiánkba általában elég jelentékenyen emelkedett. Szerbia 1892. óvi külforgalmáról eddig csak a főbb számokat ismerjük. Ezek szerint összes bevitelének ez évi értéke volt 37.069,634 dinár, vagyis 5.736,063 dinárral kevesebb, mint a mult 1891. esztendőben. Feltűnően hanyatlott Szerbia bevitele monarchiánkból mely 21.955,543 dinár értékkel 4.185,294 dinárral volt kisebb mint a megelőző évben s igy az 1884—1892-iki 9 évi időszakban ez volt Szerbia legkisebb bevitele monarchiánkból. Hogy miből ós mennyivel hanyatlott Szerbia bevitele monarchiáinkból, az a következő összeállitásból látható. Szerbia összes bevitelének értéke I. Papiros II. Kerti és mezei termények III. Gyapjú és szőr IV. ,Fa -és áruk fából és növényekből V. Állatok és állati termékek VI. Eledelek és italok VII. Kő, agyag és üveg VIII. Fémek IX. Bőrök, kaucsuk, guttapercha és viaszo vászon X. Gyarmatáruk és fűszerek XI. Gyógyszerek, vegyészeti termékek és festékek XII. Zsiros termékek XIII. Gépek, műszerek, tudományos eszköfegyve/ek XIV. Hulladékok XV. Pamut, kender és len XVI. Selyem XVII. Apróáruk XVIII. Varrott, hímzett és kötött áruk . dinárokban 1891-ben 920,907 973,595 3.260,252 2.244,098 457,018 495,057 2.211,393 4.858,408 4.060,981 3.650,574 zök, 1.519,130 2.014,368 1.339,346 18,128 8.588,761 634,882 1.895,042 3.673,759 (frankokban) 1892-ben — 704,787 1,280,182 2.869,101 2.099,585 337,368 661,582 2.270,716 4.152,504 2.978,092 4.022,995 1.297,912 2.035,735 1.659,011 4,182 6.502.476 392,940 1.131,596 2.668,863 tehát 1892 ben + több — keves, — 216,120 306,587 391,151 144,513 119,650 166,525 59,323 705,901-+ + + - 1.082.889 + 3^2,421 — 221,218 + 21,367 -I- 319,665 — 13,946 - 2.086,285 — 241,942 — 763,446 1.004.896 Ebből bevitel az osztr.-magyar vámlerületről (frankokban) tehát 1892. + több — kev. — 202,5é5 — 155,050 — 245,644 — 158,626 + 11,035 — 149,825 + 41,060 — 571,393 — 692,599 + 407,258 dinárokban 1891-ben 879,510 677,020 2.100,427 1.935,355 279,976 363,921 1.211,844 3.205,472 2.219.650 1.636,914 1.107,451 765,481 785,693 6,786 3.983,971 370,510 1.378.136 3.233,239 1892-ben 676,945 521,970 1.854,783 1.776,729 291,011 " 214,096 1.252,904 2.634,079 1.527,051 2.044,172 1.006,615 648,956 873,536 3,846 3.184,613 236,485 789,780 2.417,972 + 100,836 116,525 87,843 2,940 799,358 134,025 588,356 815,267 Összesen 42.805,697 37.069,634 -5.736,063 26.140,837 21.955,543 — 4.185,294 Szerbia áruforgalmi statisztikájának 18 áruosztálya közül 6 mutat beviteli többletet, 1.245,888 dinár értékkel, monarchiánk pedig négynél csak 547,196 dinár értékkel; beviteli kevesbletet mutat Szerbia összbevitelének 12 áruosztálya 6.991,960 dinár értékkel, monarchiánk pedig 14 áruosztálynál 4.733,009 dinár értékkel. Szerbia beviteli többletéből tehát monarchiánkra csak 547,196 dinár esett, beviteli kevesbletéből pedig 4.733,009 dinár s igy monarchiánk vesztesége ez évben Szerbia bevitelénél volt 4.185,294 dinár. Szerbia beviteli többletéből esett monarchiánkra állatok- és állati termékekre 11,035, kő, agyag ós üvegre -j- 41,060, gyarmatáruk ós fűszerekre + 407,258 és gépek, műszerek, tudományos eszközök és fegyverekre + 87,843 dinár. A bevitelnél monarchiánkból Szerbiába legnagyobb csökkenést mutatják a XVIII. áruosztály (varrott, himzett és kötöttáruk) — 815,267, az után a XV. áruosztály (pamut, kender- ós len) — 799,358, azután a IX. áruosztály (bőrök, kaucsuk, guttapercha és viaszos vászon) — 692,599, a XVII. áruosztály (apró áruk) — 588,356 és a VIII. áruosztály (fémek) — 571,393 dinár értékkel, vagyis tehát leginkább ipari tárgyak és gyártmányok. Monarchiánkon kivül Szerbia 1892. óvi bevitelében jelentősebb összegekkel még a következő államok és tartományok vettek részt, u. m.