Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 217 ' — Dinár 1. Amerika 1.612,382 2. Belgium 517,389 3. Bosznia 102,877 4. Bulgária 91,830 5. Görögország 94,383 6. Nagybritannia 3.759,048 7. Olaszország • 701,158 8. Németbirodalom 3.846,242 9. Rumánia 891,805 10. Oroszország 718,792 11. Törökország 1.774,842 12. Francziaország 477,872 13. Svájcz 517,601 14. Egyéb államok 7,870 összesen 15.114,091 Monarchiánk . . . 21.955,543 Együtt 37.069,634 Szerbia bevitelében tehát monarchiánkon kivül még a német birodalom, Nagybritannia, Törökország és Amerika birnak nagyobb jelentőséggel; kisebb jelentőségűek Rumánia, Oroszország, Olaszország, Svájcz, Belgium és Francziaország; legjelentéktelenebb pedig Bosznia, Bulgária és Görögország, noha ezek Szerbia közvetlen szomszédságában vannak. Szerbia 1892. évi kivitelének főbb eredményeiről csak a suly és darab szerinti főbb számokat ismerjük. Ezek szerint Szerbia összkivitele, összehasonlítva a megelőző év hasonló számaival, a következő volt: 1892-ben 1891-ben Köbméter 38,165 52,485 Darab 830,357 1.061,009 Kilogramm ,178.441,400 193.462,593 Árucsoportok szerint. Szerbia összkivitele, valamint kivitele monarchiánkba az 1892. évben következőkép oszlott meg: r _ Szerbia összes Ebből kivitel Aru csoport. kivitele monarchiánkba I. Papiros 58 kg. — kg. II. Kertiésmezeitermények 149.780,288 131.919,251 „ III. Gyapjú és szőr 17,077 5,124 „ ) 26,212 m3

13,636 m

a IV. Fa és áruk fából és növényekből > 50,733 kg. 25,344 kg. J 78 drb 13drb ,r

; , , . , . .. . . . . ) 297,481 „ 250,370 „ V. Allatokés allati terméke k| 3

06,679kg. 172,937kg. VI. Eledelek ós italok 4.285,152 „ 3.792,422 „ ) 19.727,735 „ 4.829,512 „ VII. Kő, agyag és üveg . ... } 11,953 m3

11,843 m' ) 532,793 drb 31,000 drb VIII. Fémek 556,166 kg. 535,931 kg. IX. Bőrök, kautsuk, guttapercha és viaszos vászon 1.725,797 „ 1.398,813 kg. X. Gyarmatáruk ós fűszerek ... 49 „ 16 „ XI. Gyógyszerek vegy. term. és festékek 205,341 „ — XII. Zsiros termékek 27,938,. 12,712 „ XIII. Gépek, műszerek, tudoraányos ) 2 drb eszközök, fegyverek . ... ) 2,040 kg. 1.604 „ XIV. Hulladékok 814,764 „ 813^064 „ XV. Pamut, kender és len . . . 928.360 „ 120 „ XVI. Selyem 17 „ \ V11. Apró áruk | * ^ » XVIII. Varrott, himzett és kötött áruk 13,202 kg. 71 „ Már az összes suly szerinti kimutatásból, de még inkább az árucsoportok szerinti kimutatásból látható, hogy Szerbia legnagyobb és minden főbb kiviteli czikkeire nézve legfontosabb piacza monarchiánk. Mezei terményeinek, állatjai és állati termékeinek, italainak, nyersbőreinek és a hulladékoknak legnagyobb s úgyszólván egyedüli piacza monarchiánk. Csupán épület és műfára, szénre, kötélverő-áru és nyerskenderre nézve bir más országokban is elkelési piaczczal, de ez is aránylag nem nagy. Szerbia 1892. évi kiviteléből esett. Köbméter Darab Kilogramm 1. Belgiumra — — 23,140 2. Boszniára 539 485.808 • 274.645 3. Bulgáriára 9,713 16.903 962,025 4. Nagybritanniára ... — —- 32,381 5. Olaszországra .... — — 2,444 6. Németbirodalomra ... — — 3.236,924 7. Rumániára —. — 16.250,886 8. Törökországra .... — — 14.030,162 9. Francziaországra ... — — 121,868 összesen 10,252 502,711 34.934,475 10. Monarchiánkra . . . 25,479 286,383 143.506.925 Együtt 38,165 830,357 178.441,400 Szerbia két főbb kiviteli czikkére nézve, mezei termeivények és állatok, álljanak még itt a következő számok. Kivitetett Ebből monarchiánkba Kerti és mezei , Kerti és mezei termények Állatok termények Allatok 1884. 788,850 q 328,225 drb 770,092 q 273,264 drb 1885. 611,337 „ 369,821 „ 572,748 „ 309,437 „ 1886. 608,128 „ 484,249 „ 596,851 „ 363,593 „ 1887. 830,258 „ 368,630 „ 798,386 ,, 283,114 „ 1888. 1.257,092 „ 311,480 „ ? „ ? 1889. 984,096 „ 342,198 „ 900,414 „ 295,092 „ 1890. 1.123,177 „ 327,982 „ 907,322 „ 268,623 „ 1891. 1.617,772 „ 320,777 „ 1.415,289 „ 293,947 „ 1892. 1.497,803 „ 297,481 „ 1.319,192 „ 255,370 „ E számok is világosan szólanak azon fentebbi állitásunk mellett, hogy monarchiánk Szerbia legnagyobb és tegyük hozzá legmegbízhatóbb piacza. A in. kir. Kereskedelmi Muzeum köréből. A Kereskedelmi Muzeum keleti [kirendeltségeinek forgalma november hóban. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum áttal ez időszerint 11 helyen fentartott keleti kirendeltségek f. óvi november hóban közvetlenül 266,589 korona értékű üzleteket közvetítettek 214 hazai czég részére, szemben a mult óv ugyanazon időszakában elért 143,785 korona forgalommal. A kirendeltségek rövid fennállásuk óta közvetlenül 5.098,737 korona (2.549,368 frt 32 kr.) értékű magyar ipartermékeket helyeztek el a Keleten. Üzleti tudósítások. Üzleti jelentés Dél Bulgáriából. - November havi jelentés — (Philippopoli képviselőségünktől.) — A lefolyt november hónap az év legerősebb forgalmú hónapja volt, mit részint a már eddig bevezetett czikkekben, részint pedig uj czikkek bevezetésesével sikerült elérnünk. A forgalom 27,428 frt 59 krra ment ós főbb tételei ezek voltak: 7 kocsirakomány szesz, 4 „ czement, 1 „ drótszeg, 1 „ hordó donga, melyekre nézve a következő adatokat közöljük. Piaczunk Sofia mellett legfontosabb szeszfogyasztó helye egész Bulgáriának, mert idevaló kereskedők nemcsak a belföldi szükségletet fedezik, a melyet az itteni szeszgyárosok fedezni képtelenek, hanem élénk kivitelt folytatnak Thraciába és Macedóniába is. Eddig azért nem tudtunk szeszüzletcket nagyobb mérvben kötni, mert nem nyertünk az illető budapesti czégtől versenyképes árakat, és a lefolyt hónapban /