Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

Melléklet a „Központi Ertesitő" 1893-iki 106. számához. KERESKEDELMI KÖZLEMÉNYEK A M. KIK. KERESKEDELMI MUZEUM KÖRÉRŐL. III. évfolyam. 1893. Budapest, deczember h6 29-én. 24. szám. TA.ETALOM : Kereskedelmi Muzeum: Hivatalos órák. — A muzeum képviselőségei. Szerbia áruforgalma 1892-beu és Szerbia kereskedelme monarchiánkkal 1884 óta. A M. kir. Kereskedelmi Muzeum k ö r é bői: A keleti kirendeltségek forgalma november hóban. Üzleti tudósítások: Üzleti jelentés (novemberről) Dél-Bulgáriából. — Kivitelünk Uj-Seelandba. Közlekedési és díjszabási ügyek: Sertésszállitás rovatolási és mérsékelt díjtételek. — Kötelóki díjszabások. Árlejtések: a) vasutak számára (a zágrábi gépműhelyhez szükséges gépek, stb.), b) vegyes árlejtések. Vegyes közlemények: A nisi piaczról. — Bulgáriai vesztegzári intézkedések. — Gyógyszertárak Bulgáriában. — Bőrkivitel Trapezuntba. NI. kir. Kereskedelmi Muzeum. A hazai termékek állandó kiállitása (a városligeti iparcsarnokban) folyó évi október hó 15-ikétől kezdve minden nap délelőtti 9 órától délutáni 2 óráig (középeurópai idő), vasárnap ós ünnepnapokon pedig 9—12-ig van nyitva. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum Tudakozó Irodája nyitva van minden nap d. e. 9—12-ig, d. u. 3—6-ig. Felvilágosítások rendesen csak Írásban adatnak. Kivételes esetekben a Tudakozó Iroda általános jellegű tájékoztató értesítéseket szóbeli uton is ad, de ha ezek díjszabási vagy vámügyekre vonatkoznak, czólszerübb a felvilágosítást a délutáni órákban kérni. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum képviselőségei: A) Belgrádban, főnök Kosztovics László. B) Bukarestben, főnök Gcnovitz Alexis. C) Fiumében, főnök gróf Szápáry Károly. D) Konstantinápolyban, főnök Back Hermann. E) Szalonikiban, főnök Diósy Ödön. F) Szófiában, főnök Knerr K. Ferencz. 0) Ruscsukban, főnök Prohaszka István. H) Philippopolban. főnök Újlaki Béla. 1) Szerajevoban, főnök Nyáry Emil, alájarendelt ügynökségek : a) Mosóban, ügynök Nastic Jován. b) Ügynökség Brckában, ügynökség brckai takarékpénztár. c) Ügynökség Banjalukában, ügynök Takács József. Szerbia áruforgalma 1892-ben. A szerb királyság sem területre (48,586 • km.), sem pedig népességre nézve (1884-ben 1.903,541 lélek, egy • km. esett 39 lélek), nem nagy. Területre nézve nagyobb ugyan Horvát-Szlavonországnál (42.535,25 • km.), de a lakosság száma ebben ugy általában, mint viszonylag nagyobb (1890-ben 2.186,410 lélek, egy • km. esett tehát 51 lélek). A balkánfélszigeti államok közt csak Montenegro (9030 km.) kisebb, mint Szerbia, a többi állam pedig területre nézve mind jóval nagyobb, mint a szerb királyság. A lakosság általános és viszonylagos számát illetőleg Szerbiának nagyobb és sürübb népessége van, mint Bosznia-Herczegovillának (1885-ben 1.336,091 lélek egy • km. esett 26 lélek) és mint Görögországnak (1882-ben 1.719,301 lélek, egy • km. esett 27 lélek), azonban tulszárnyaltatik Bulgária és Kelet-Rumelia által, melynek az 1881. ós 1884. évi számlálás szerint 2.992,919 lelket számláló lakossága volt és egy • km.-re tehát esett 30 lélek, az európai Törökország által, melynek hozzávetelőleg 4.290,000 lelket számláló lakossága van, s igy egy • km.-re jut 24 lélek, és főkép Rumánia által, a Balkánfélsziget e legnépesebb állama, mely 1879-ben 5.376,000 lelket tevő népességével, 41 lélekkel egy km.-re, ugy általában, mint viszonylag, túlszárnyalja a többi balkánfólszigeti államokat. Szerbia azonban nem annyira kiterjedése és népessége által, mint inkább közeli szomszédsága által bir nagyobb fontossággal reánk nézve. Ezen fontossága emelkedétt még a zimony-belgrád-nisi vasútvonal megnyitása óta (történt 1884. szept. 15.), mi által az ut megnyilt nemcsak Szerbia belsejébe, hanem* azon át egyrészt Konstantinápolyig, másrészt pedig Salonichiig. Szerbia külforgalma nem nagy. Kitetszik ez külforgalmi kimutatásának következő számaiból, melyek Szerbia összforgalmának és monarchiánkkal való forgalmának értékét az 1884— 1891 évekre mutatják Szerbia összforgal-Ebből forgalom mának értéke monarchiánkkal (dinárokban) (frankokban) 1884. 90.915,891 66.260,091 1885. 78.098,288 61.503,596 1886. 92.413,113 72.767,435 59.123,903 1887. 72.608,993 72.767,435 59.123,903 1888. 74.092,978 57.248,311 1889. 73.909,319 57.032,650 1890. 83.885,309 62.216,396 1891. 95.085,522 71.773,589 E szerint Szerbia összforgalmának értéke ós forgalma monorchiánkkal elég változatos, azonban forgalma az utolsó három évben már állandóbb és emelkedő irányt mutat. Ezt a hullámzást ós irányt követi forgalma monarchiánkkal is.