Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 200 — frank Angolországra 433,650 Szerbiára 347,388 Francziaországra 287,645 Oroszországra 187,395 Olaszországra 152,740 Svajczra 115,237 . Belgiumra 80,814 Hollandiára 8,294 Romániára 5,432 Eszerint Ausztria-Magyarország szolgáltatta Észak-Bulgária behozatalának 57°/„-át. Körülbelül 160-féle czikket szállított Bulgáriába és pedig nagyobb mennyiségben a következőket: gyógyáru, aszfalt, pamuthulladék, pamutáru, vaságy, sör, ólombetű, bab, kefeáru, kávé, karbolsav, czement (4721 mm.), creolin, sodronybotét, nyomdapapir, vas­áru (1852 mm.), vascsövek, vaspléh, "fáklya, festékáru, hordók, ablaküveg, fonalak, gázolaj, enyv, üvegáru, vas­kályhák, faáru, faanyag, fatalp (10,000 mm.), hydrau­likus mész (4000 mm.), ruhák, rézáru, rövidáru, lám­pák (53 mm.), kézmüáru (158 mm.), géprószek, liszt (100 mm.), bútor, malomberendezós (23 mm.), papir (1259 mm.), porczellánáru, só, szesz (913 mm.), kőedény, czukor (2704- mm.) stb. A k ivitel jelentéktelen volt, julius augusz­tus ós szeptember hónapokban kötés nem történt meg, mert uj gabona alig került a piaczra ós az árak tulma­gasak voltak. X Zab mintegy 150 kocsirakomány ment Németor­szágba és Belgiumba. A kivitel a f. óv első nyolcz hónapjában csak 1 124,071 frank volt és ebből Törökországba 530,405 frank, Ausztria-Magyarországba 275,742 frank, Szer­biába 123,386 frank, Németországba 47,239 frank ára ment. Gabonán kivül exportáltak báránybőröket (párja 4.40 frank), ugy, hogy a készlet teljesen elfogyott; gidabőröket igen drágán (párja 4.50—5.00 frank) kí­náltak, ugy, hogy a készlet megmaradt; juhbőröket (4.00—4.50 frankjával) helybeli fogyasztásra vásároltak. A kormány által kiirt árlejtések a f. év. 3-ik évnegyedében 839,579 frankot tettek; ebből jutott Ausztriára ós Magyarországra 334,543. fr., Angolor­szágra 204,372. fr., Németországra 84,962 fr., Belgiumra 28,000 fr., Francziaországra 6000 fr., Oroszországra 6000 fr., Romániára 3120 fr., Svájczra 2782 fr. ós bolgár vállalkozókra 169,800 fr. Ausztria-Magyarországból főleg vasúti czikkeket, Angol országból kőszenet, Németországból táviró-készü­lékeket, vasúti anyagot ós fertőtlenitő-szereket vásá­roltak. A vasútépítés terén nevezezetes lépés tör­tónt. Ugyanis a s z ó f i a—k aszpecsáni transversalis vasút első szakaszára, a 108 km. hosszú szófia—ro­máni vasútra megtartották az árlejtést. A 2-ik árlejtésen a Balabanoff, Michailovski ós Harabedian czég tette a legolcsóbb ajánlatot 22.700,000 frankkal. De időközben a Hadsienoff czég ajánlatott tett, hogy a vasutat egy millió frankkal olcsóbban épiti. *) A kaspecsán—sumlai vonalat állami kezelésben fogják épiteni. *) A jelentés beküldése óta a szobranje, ezen ujabb ajánlat folytán, megtagadta a 2-ik árlejtés eredményének jóváhagyását és 3-ik árlejtést rendelt el. Ezt megtartották és ezen csak a Hadsienoff czég jelentkezett, mely '21.700,000 frankkal ajánlkozott a munka kivitelére. Ez az ajánlat a szobranje elé kerül. A bolgár iparról a következőket lehet je­lenteni. A szófiai fegyvertárban legközelebb megkezdik a Mannlicher-töltények előállítását. A telep berendezése jóformán elkészült és ugy számítják, hogy a telep 5 millió töltényt fog előállítani. Pobotanoff és Galiboft' urak, kik a bolgár kor­mánytól igen előnyös feltételek mellett kaptak enge­délyt a szamakovi vasgyárak üzemére, igen komoly tö­rekvést fejtenek ki és miután nekik maguknak nincs tőkéjük, külföldön keresnek tőkepénzest. A török időkben Samakoffban volt néhány kez­detleges kohó, melyek jó kovácsolt és öntött vasat szolgáltattak. De miután a nyugat-európai kohókkal nem tudtak versenyezni, az üzemet teljesen elhanya­golták A szükséges vasérczet nem bányászatilag nyerték, hanem aSzamakolf környékén roppant mennyi­ségben előforduló vashomok mosása által. Egy Zografski nevü vállalkozó Samakoffban lóte­sitendő papírgyár engedélye iránt folyamodott a kor­mányhoz A szobranje a most megkezdett ülésszakban az ipari kedvezményekről, az uj vámtarifáról és a keres­kedelmi kamarákról szóló törvényjavaslatokat fogja tárgyalni. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum köréből. Forgalmi kimutatás. A m. kir. Kereskedelmi Mu­zeum városligeti mintatárait f. é november hóban 2971 egyén látogatta. A m. kir. Kereskedelmi Muzeum Tudakozó irodájá­hoz f é. november hóban 96 fél fordult 412 tudakozó­dással és pedig: Vámügyben 8 Statisztikai ós külkereskedelmi ügyekben 4 Beszerzési források és eladási piaezok felőli értesités végett 51 Díjszabási díjtételek iránt bel- és kül­földi viszonylatokban 297 Hitelórtesitések iránt 10 Arlejtési tudakozódás 23 Más természetű ügyekben 19 A muzeum könyvtárát november hóban 207 egyén használta. A Kereskedelmi Muzeum tagjai közé belépett: Halász Ferencz cognacgyáros, Kecskeméten. Közlekedés a Kereskedelmi Muzeumhoz. Oly czélból, hogy a városligeti iparcsarnokban elhelyezett állandó kiállítás a látogató közönség által a téli évszakban is minél kényelmesebben elérhető legyen, a kereskedelmi minister ur megkereste a közúti vaspálya-társaságot, hogy a „Muzeum-körut — Állatkert" vonalán közle­| kedő kocsijait külön „Kereskedelmi Muzeum — Ipar­csarnok" feliratú jelzőtáblákkal láttassa el, mely meg­keresésnek a nevezett társaság már is készséggel ele­get tevén, az iparcsarnokkal való közlekedés lehető kényelméről gondoskodva van. A Hermina-uti fel- és leszálló-hely néhány lépésnyire szemben esik az ipar­csarnok keleti kapujával. A Kereskedelmi Muzeum czimével való visszaélés ellen, melyet egy helybeli német hetilap folytat, már ismé-

Next

/
Thumbnails
Contents