Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 158 — Az eddig a cs. ós k. hadügyministerium által kezelt úgynevezett Bosna vasút f. óvi január 1-ón államosittatik, mig a d o b e r 1 i n—b anjalukai vo­nal egyelőre a hadügyministerium kezelésében meg­marad. A Bosna-vasut államosítása kétségkívül igen jó­tékony befolyást fog gyakorolni a megszállót tartomá­nyok közlekedési viszonyaira, mert az eddig ép oly bonyolult, mint költséges üzem meg fog egyszcrüsit­tetni s a brodi—metkovici vonalon minden verseny megszűnvén, a kormányszék azon helyzetben lesz, hogy az ország viszonyainak és szükségleteinek meg­felelő tarifapolitikát követhessen. (1486. sz.) Üzleti jelentés Herczegovinából. (Mostari főiigynökségiinktől.) A mostari főügynökség 1892. évi I. fél évi jelentéséből alább közöljük a tisztán üzleti részt. Az általános fejtegetésekre, egybevetve azokat a szarajevói fiókintézet némely megjegyzéseivel, vissza fogunk térni. A jelentés az egyes üzletágakról a következőket közié : L i s z t. Mostár óvi lisztszükséglete körülbelöl 300 kocsirakományra tehető, melynek 60%-a alsóbb szá­mokból, nevezetesen az uj számozási módszer szerinti 8-asból áll. Ezen mennyiségből az utóbbi időkig Triest szolgáltatta a legnagyobb kontingenst, ma azonban a magyar liszt is eléggé el van itt terjedve. Az itteni kereskedő, illetve fogy asztó előszeretet­tel vásárolja a régi számozási módszer szerint számo­zott lisztet ós inkább többet fizet, csak pl. a 9-es szám legyen a zsákon, mig ellenben az uj számozáshoz alig bir hozzászokni. Ez az oka annak, hogy a trieszti gyárak, melyek megtartották a régi módszert, előnynyel birnak a bu­dapesti malmok felett, mely utóbbiak, miután hozzá­járultak a konvencziólioz, csak az uj számozási módszer szerint adhatnak el. El kell ugyan ismernünk, hogy egyes hazai malmok elkövetnek mindent, hogy jobb minőség avagy olcsóbb ár által őrleményeiket itt meg­ismertessék és bevezessék ; ennek daczára a konvenczió által előidézett körülmények a rendes eladást gátolják s az itteni kereskedő szivesebben fordul oda, ahol sza­badabban vásárolhat ós ahol beszerezheti azt és ugy, mint vevője kivánja. Termények. E tétel alatt első sorban a ten­gerit kell felemlitenünk, melyből óvenkint 100—130 kocsirakomány szükséges; ezen mennyiség változik azonban a liszt olcsóbb vagy drágább árai szerint. Tengeri főleg csereforgalom tárgyát képezi, a mennyiben a mostari nagykereskedő a dohányterme­lőnek avagy mással foglalkozó földművelőnek dohá­nyáért, illetve boráért prémeért, bőreiért vagy egyéb terményeiért tengerit ad Ezen áruezikket jobbára Fiú­méból hozzák be, noha az utóbbi időben több hajórako­mánynyal olyan áru érkezett Albániából Metkovicba mely ár ós minőség tekintetében kizár minden ver­senyt. Ez azonban csak ideiglenesnek tekinthető és állandó versenytől nem igen kell tartani. A Keresk. Muzeum főügynöksége az elmúlt fól évben tekintélyes menyiségü tengeri eladását közve­títette. Lencse, borsó ós hasonló czikkek nagy kelen­dőségnek örvendenek. Mostárban azonban ez árukban nem vagyunk versenyképesek. Árpakása szintén élénk kereslet tárgyát képezi, de áraink itt is túlságos ma­gasak. Szesz. Mostár óvenkint több száz hektoliter szeszt fogyaszt, különösen denaturált szesz kerestetik nagy mennyiségben. A főügynöksóg által képviselt szeszgyár gyártmányainak minősége kifogástalan ugyan, de a trieszti árakkal szemben nem vagyunk képesek nagyobb kötéseket lótesiteni. Mig mi a denaturált szeszt 21 forintjával enged­mény nélkül ajánljuk, addig a triesztiek ugyanazt a minőséget 20Va írtjával 4% engedménynyel „helyt Triest" adják el, a mi szesznél nem megvetendő kü­lönbség. Ugyanezen arány áll a finomított szesznél is. Zsír. Itt felmerül az a töbször említett akadály, hogy a főügynükség által képviselt czégek csak „helyt Budapest" akarnak eladni, holott a többi budapesti vagy vidéki zsirnagykereskedők, kik magán ügynö­kök által vannak képviselve, még „helyt Mostár" is, rendesen azonban „helyt Fiume" adnak el. Nagy mennyi­ség fogy el óvenkint ezen czikkből és ha a főügy­nöksóg megbízói az itteni viszonyokhoz alkalmazkod­nának, szép eredményt érhetnének el amostári piaezon. V a s. Hogy mily fontossággal bir ezen czikk a mostári piaezon, bizonyítja az, hogy minden héten jár itt egyik vagy másik gráczi vagy trieszti vasgyáros képviselője s valahányan nagyobb megrendeléssel tá­voznak. Ezzel ellenkezőleg a magyar vasat nem igen ismerik és mig egyrészt a brassói bánya és kohó részvónytársulatot abbeli törekvéseért, hogy gyártmá­nyait, szemben a nagy konkurencziával, saját nyere­sége leszállítása árán is itt bevezesse, méltán hála illeti, addig a többi vasgyárak a rendes kereskedelmi felfogással nem épen megegyeő eljárást követnek. Tudatában vagyunk annak, hogy pl. a magyar henger vasmüvek gyártmányai fényesen megállhatnák a versenyt, ha az illető gyárak áraik leszállítására ha­tároznák el magukat. — Egy további akadály a vas eladásánál az, hogy az csupán teljes kocsirakomány­ban véve kapható olcsóbban, tehát csak ezen mennyi­séget kell megrendelni. Állítsanak fel gyárosaink Fiúmé­ban áruik számára raktárt, mint azt a bécsi vagy gráczi vaskereskedők Triesztben teszik. Mert ha az itteni kereskedő 5—6 fajtából egy teljes kocsirako­mányt össze is állit és azt magának elküldeti, ugy mégis előfordul az, hogy ezen hat minőségből kettő azonnal végleg elfogy. Természetes, hogy ezen két fajta miatt nem rendelhet újból egy egész kocsirako­mányt s igy csak a trieszti raktárhoz foraul, honnan a szükséges 25—30 mm.-át ugyanazon áron szerzi bc, mintha teljes kocsirakományt venne. így kellene gyá­rosainknak is a vételt könnyebbíteniük.* Üveg- és lámpa-áruk. Tekintettel a nagyobb számú építkezésekre, melyeket ugy a kormány, mint a katonaság és magánemberek eszközölnek, üveg je­lentékeny mennyiségben kél ós a magyar üveg meg is állja a versenyt. Máskép áll azonban a dolog lámpa­árukkal. Lámpaüvegek Magyarországból nem konve­nálhatnak, a mennyiben egy istriai gyár, mely kizáró­lag azok előállításával foglalkozik, oly feltóteleket szab, hogy azzal senki sem versenyezhet. Lámpa és lámpa­részeket adhatnánk el ugyan, de itt meg a kartell köt bennünket, holott a triesti vagy bécsi gyáros, ki állí­tólag szintén aláirta a kartellt, egyenlő alapárak mel­lett 3—4% rabatt különbséggel olcsóbban ad el mint mi. Végül aztán a minőség sem felel meg teljesen. Szövő-ós fonó-áruk Elismerjük ugyan, hogy az osztrák ipar e tekintetben tekintélyesebb a magyarnál, de nem ismerjük cl azt, hogy a magyar ipar az osztrák-

Next

/
Thumbnails
Contents