Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 159 — kai nem vehetné fel a versenyt. Ezt előre bocsájtva, i kötelességünk gyárosainkat figyelmeztetni, hogy Mos­tarban szolid munkával és kedvező feltételekkel szép eredményt lehet elérni. A divatezikkek mellőzésével felemiitjük az úgynevezett „Domestic" ós .,Osnaburg"-ot, melyek nagy mennyiségben kelnek el. Ezeri áruknak az itteni kívánalmaknak megfelelő előállitása dúsan kifizeti magát. Továbbá szőnyegek ós függönyök keleti mintákkal, noha minőségükre nézve nem is a legjob­bak. szintén nagyobb kereskedelem tárgyát képezik. Ajánljuk gyárosainknak ezen czikkek előállítását, előzőleg azonban győződjenek meg személyesen a szük­ségletről és a keresett minőségről és reméljük, hogy nem nagy fáradságukba fog kerülni a vevőt a verseny leküzdésével kielégíteni. A felsoroltakban elmondottuk mindazt, a mi a ma­gyar kereskedelem érdekében felemlítendő volt. Midőn eme jelentésünket befejezzük, kérjük a hazai ezógeket foglalkozzanak kissé komolyabban a mostari piaczczal. Hisz annyira vittük már, hogy az itteni vevők egyenlő árakmellett el ő n y b e n részesitikaKeresk. Muzeu m f ő ü g y n ö k s ó­g é t; nem kell tehát a konkurrencia árainál olcsóbb, hanem csak ugyanolyakat szabniok, hogy czikkeiket itt eladhassák. Használják tehát ki ezen előnyt, hogy szemben a nagy versenynyel, czélunkhoz mindinkább közeledhessünk, miáltal hasznos ós egyszersmind haza­fias munkát fognak végezni. (1456.) Az aszaltszilva-árak Boszniában - mint nekünk Brckából írják — a mult hó végén 20 és 22 kr. közt váltakoztak, mit a nagy kereslet rovására írnak. A hangulat nem épen kedvező. Mult hó végéig összesen 176 vasúti kocsirako­mány szilva és 20 kocsirakomány szilvaiz exportálta­tott.' (1515). Gazdasági jelentés Janinából. (A cs. és kir. fokonzul 1892. évi jelentése.) A Kereskedelmi Közlemények 15. és 16. számában közöltek kiegészítéséül részletezzük a Jaílina vidékéről 1892-ben kivitt árukat: Az 1892-iki évben kivitetett: faolaj juhvaj sajt szarvasmarha, sertés stb. gyapjú vallonea báránybőr gidabőr juhbőr kecskebőr nyulbőr nyestbőr rókabőr különféle bőrök durva daróczköpenyek durva posztószövetek czedrusgyümölcs donga szantálfa értékben. Üzleti tudósítás Beyruthból. (A cs. és k. főkonzulátus jelentéséből.) A konzuli kerület aratása — bár a tél oly szo­katlanul kemény volt, hogy még április végén fűteni kellett — a tavaszi nagy esőzések következtében jól ütött ki, különösen rozsból. A selyem gubó-termós ugy minőség, mint mennyiség tekintetében rendkívül kedvező volt; a ter­melés közel 3 millió kgr. 10—15%-kal több, mint az előző évben. A gy a p j u n y i r á s Damascusban, (ahol sok juh éhen veszett) és Zahleben közepes eredményt adott. A közmunka- ós közlekedésügy terén elismerésre méltó tevékenységet észlelünk. A beyruthi kikötőt körülbelül ez év végére kiépítik ; az uj vámház május végén elkészült. A beyruth—damaskus—haurani, 208 kmnyi keskeny vágányu vonal, ugy halad, hogy legkésőbb három év alatt elkészül. Mutran Offen cli beyruthi vállalkozó pedig engedélyt kapott egy szabvá­nyos vágányu vonalra, mely Damascusból, Horns, Hama és Aleppo városok érintésével, Biredsik városig megy, egybe fogja kötni Syriát Mezopotámiává! és csatlako­zása lesz a tervezett bagdadi vasúttal. Ellenben az Acre-Caifa és Damascus közti vasút épitóse megakadt és csak ugy fog haladni, ha a vállal­kozónak sikerül részvénytársaságot alakítani. A franczia Perthuis-féle kikötő- és vasútépítő rész­vénytársaságnak megadott engedély alapján április 1-én kikötői és rakparti illetékeket, a vámház fel­épülte után pedig az érkező és kimenő áruk után kü­lön kezelési illetéket (droit de manutention) kezdtek szedni. De a beyruthi kereskedők a tulmagasra kisza­bott illetékek ellen oly erélyesen tiltakoztak, hogy tény­leg csak a droit de quai szedetik be ós az ügy diplo­macziai lépésekre ad alkalmat. A kolera kitörése sok forgalmi zavart okozott, mert a franczia és arabiai kikötőkből érkező hajók el­len 5 és 10 napi vesztegzárt rendeltek el A behozatali üzletet a lefolyt évben az jellemezte, hogy arabs kereskedők és a Beiruth­ban rég fennálló európai bizományi czégek közt erős versenygés fejlődött. A behozatalt eddig kizá­rólag a bizományi czégek közvetítették. Utóbbi idők­ben fiatal arabsok beutazták Európát, hogy ottani czé­gekkel közvetlen összeköttetéseket létesítsenek; bizo­mányosoknak mutatták be magukat ; sok kiviteli czég hallgatott is rájuk és hitelezett is nekik. Ok azután ugy iparkodtak Beiruthban az európai ezógeket kiszo­rítani, hogy a hitelbe kapott árukat igen olcsón vesz­tegették. A következmények nem is maradtak el. A fiatal arabs kereskedők nem voltak képesek a gyáro­sok iránt elvállalt kötelezettségeiknek megfelelni és sokan közülök fizetésképtelenek lettek. A magyar kiviteli czégek remélhetőleg okulni fognak és arabs kereskedőkkel szemben óvatosak lesznek. (1306.) # ^ * Beiruth behozatala 1892-ben 17,166 nini. volt és ebből 12,836 mm. Triesztből és Fiúméból jött. A főbb behozatali czikkek voltak : szesz 349 q., gyapot 670 q., sör 581 ([., kávé 132 i| , vasáru 421 q., vegyi áruk 565 q.. 600,000 frank 360,000 „ 400,000 „ 100,000 „ 40,000 „ 5,400 „ 221,000 „ 160,000 „ 68,000 „ 60,000 „ 26,000 30,000 „ 16,000 „ 2,500 „ 10,400 „ 25,000 „ 110,000 „ 4,000 „ 36,000 „

Next

/
Thumbnails
Contents