Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 2. félév)

1893-12-31 / 107. szám

— 148 — igazgatóságához (Budapest, városliget, iparcsarnok) intézendők. Budapesten, 1893. szeptember 15-ón. A Kereskedelmi Muzeum igazgatósága. Üzleti tudósítások. Kivitelünk Oroszországba. Az Oroszország által a német birodalomból származó áruk ellen elrendelt kivételes intézkedések következtében odessai főkonzulunk jelentése szerint főleg a következő kiviteli czikkeink kivitelének emelkedésére nyiltak kedvezőbb kilátások. Katánggyökór ós kávópótlék (tiszta fügekávé). Komló. Bőr, különösen vékony bőr, szattyán, fénymázas préselt és egyéb fényűzési bőr. Bőráruk. Vegyészeti áruk, különösen naphtalin, karból ós hasonló fertőtlenitő szerek, azután terpentin és gubacssav (tannin). Vasáruk, különösen ráspolyok, kalapácsok, harapófogók, mérnöki szerszámok, fűrészek, lapátok, szónavillákj ásók, kaszák. Öntött vas ós bádogáruk. Öntött vasból való zománczos edények már eddigelé is nagy mennyiségekben vitettek ki a monarchiából Oroszországba, a bádogból való zománczos edények azonban csak csekélyebb mérvben voltak versenyképesek. Gépek, különösen könyvnyomtató gépek, bádogos és könyvkötő gépek, fúrógépek, üllők ós sróffogók, mezőgazdasági gépek, nevezetesen ekék, cséplőgépek. Villanyos készülékek, mindenféle távíró ós egyéb villanyos berendezések alkatrészei. Csipkék, hímzések ós egyáltalában mindenféle női ruhakelmék. Papiros, író- és festőszerek. Midőn a hazai gyárosokat erre figyelmeztetjük, megjegyezzük, hogy az érdek letteknek a Tudakozó Iroda részletesebb adatokat is szerezhet be. (1338. sz ) Augusztus havi jelentés Dél-Bulgáriából. (Philippopoli képviselőségünktől.) Augusztus hónap itt a holt idényt szokta képezni, az évnek azt a részét, amelyben a legkisebb áruforgalom érhető cl a helybeli piaezon. Ha, ennek daczára, mégis tudunk 5503'50 frt forgalmat kimutatni — ezt két uj czikk bevezetésének köszönhetjük. . A beocsini portland-czementből egy kocsirakományra nyertünk rendelést, egy hazai vasmű drótszegeiből pedig két kocsirakományra. Noha csak készpénzért adhatjuk el a szegeket, mégis kilátásunk van a téli hónapokban további rendelésekre, de ha hitelüzleteket is köthetnénk, —mint a többi külföldi gyárak — idővel jelentékeny forgalmatérhetnénk el ezen czikkben. A közelgő őszi idény nem nagy reményekkel kecsegtet a forgalom tekintetében, mert az Európa több országában, de főleg hazánkban fenyegető kolera-vész miatt a bulgár kormány már eddig is olyan vesztegzári intézkedéseket foganatosított, melyek nagyon meg fogják gátolni a behozatalt, sőt némely czikkekből egyáltalában lehetetlenné teszik. Hirlik, hogy a bulgár kormány a kolera netáni nagyobb elterjedése esetében további még súlyosabb rendszabályokat szándékszik életbe léptetni. Ezen kivül sok olyan czikket is, bajos lesz behozni, mely pedig nincs kizárva a behozatalból, mert I nem minden czikk viseli el a fertőtlenítést, illetve a vevők nem szívesen teszik ki ennek az áruikat. A behozatal ilyen akadályokba ütközvén, valószínű, hogy ez a helyzet sok, főleg pénzügyileg gyöngébb itteni czéget nagyon érzékenyen fog sújtani és egyáltalában az egész piaeznak, beletudva a nagyobb tőkével rendelkező czégeket is, anyagilag károkat okozhat, miből önként következik, hogy a hitelezés tekintetében fokozatosabb elővigyázató! ós éberséget tartunk helyen valónak. Gazdasági jelentés Janinából. — (A es. és k. főkonzul 1892. évi jelentése.) — II. *) A Janina vidékének kivitele 1892-ben mintegy 2 millió frankot képviselt, millióval többet, mint 1891-ben. A kiviteli czikkek közt előkelő helyet foglalnak el a párgai olaj, állatok, állati termények, (vaj, sajt, bőrök) donga, stb. A kivitt árukból: Ausztria-Magyarországba Olaszországba Némotországba Görögországba frank értékben küldetett. A bőröket és a gyapjút majdnem mind, a valloneát és szantalfát legnagyobb részben Ausztria-Magyarországba küldik. A sajtot (6—8 kgros darabokban) Olaszországba, a juhvajat, daróczköpenyeket , durva szöveteket, dongákat, ökröket, sertéseket stb. Görögországba viszik ki. A janinai czégekkel franczia, olasz vagy uj görög nyelven kell levelezni. * * A főbb beviteli czikkek közül a következők jegyzendők meg: Liszt az utóbbi években nagyobb menynyisógben jön Triesztből (1892-ben 6000 quintal) és pedig 4. számú vörös ; ára 19 frank Triesztben hajóra szállítva. A Magyarországból való be hoz at a 1 jelentékenyen csökkent, mert a magyar gőzmalmok módosították a számtypusokat ós a magyar 5-ös lisztet (22 frank) egyenértékűnek tekintik a triesti 4-es liszttel. Magyarországból 1200 mázsa, Marseilleből 7000 mázsa (16 frankjával) hozatott; a franczia lisztet azonban alkalmasint ki fogja szorítani a trieszti, mert olcsó ugyan, de keserű izü. Romániából, Szalonikból, Smyrnából és Maczedoniából mintegy 17,000 m.-t importált a vilayet. Pérfiruhaszövetet majdnem kizárólag Belgiumból hoznak, mig a kész férfiruha a monarchiából jön. Ennek a különös jelenségnek az az oka, hogy a belgák bő mintagyüjtemónyeket küldenek ós szöveteik szebbek s olcsóbbak. A szükséglet meglehetős (45,000— *) Az első részt 1. a Kereskedelmi Közlemények 15-ik számában. 900,000 frank 450,000 „ 190,000 „ 170,000