Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 1. félév)

1893-05-18 / 40. szám

- 813 — 365. Blum Szigfrid S. Münchenben ál­landó galván-elem ; a szab. kelt 1891. okt. 18., megs. 1892. okt. 18. XXV. 3047. 366. Katz Emil Bécsben, önműködő já­tékellenőrző-készülók ; a szab. kelt 1891. okt. 18., megs. 1892. okt. 18. XXV. 3050. 367. Fischer Venczel Graslitzban (Cseh­ország), zenélőmü, mely szél által hajtható; a szab. kelt 1891. okt. 18., megs. 1892. okt. 18. XXV. 3051. 368. Wiehweg Frigyes Adolf Falken­steinban (Szászország), ujitás petróleumhoz, spiritushoz, olajhoz és fénymázhoz való szi­vattyúkon ; a szab. kelt 1891. okt. 18., megs. 1892. okt. 18. XXV. 3055. 369. Liebmann W. M.-Dübenben, nyom­szabályzó-készülék szálfák szállítására szol­gáló szekerek hátulsó tengelye számára; a szab. kelt 1891. okt. 18., megs. 1892. okt. 18. XXV. 3057. 370. Sabowlyewits Péter Tullnban, sza­lagcsokor-tartó ; a szab. kelt 1891. okt. 18., wegs. 1892. okt. 18. XXV. 3058. 371. Wendler Sándor Watertownban (Észak-Amerika), duzzasztó szerkezet, mely árvízkor magától elúszik; a szab. kelt 1891. okt. 19., megs. 1892. okt. 19. XXV. 3064. 372. Studier E. és Schwetzky Pál Güs­trowban, biztonsági szád, mely az adóhivatal által elzárható; a szab. kelt 1891. okt. 19., megs. 1892. okt. 19. XXV. 3066. 373. Imielski Károly Lipnikben, bizton­sági gőzkazánok számára; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3069. 374. Danischevski József Párisban, ön­működő halfogó-készülék; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3071. 375. Fouquet Miksa Hamburgban, kót­alapforditó ; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3072. 376. Schulz Henrik és Stahlecker Ervin Berlinben, lóvakaró kefével; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3076. 377. Yungnickel Ödön Hamburgban, szá­raz elem ; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3080. 378. Fiel József Lembergben, szivar­szipka; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3085. 379. Jacob Frigyes Vilmos Londonban, uj és javított autómat, mely czimek ós be­szerzési források megtekintését csak egy meghatározott pénzdarab bedobása után en­gedi meg ; a szab. kelt 1891. okt. 19., megs. 1892. okt. 19. XXV. 3086. 380. Hilgenberg testvérek czég Essen­ben (a Ruhr mellett), egyetemes sinsaru fo­gas retesz záradékkal talpfákkal épített vas­úti vágányok részére ; a szab. kelt 1891. okt. 22., megs. 1892. okt. 22. XXV. 3087. 381. Schoel és Eckner czég Crefeldben, (Poroszország), készülék az ernyőpálczák he­gyeinek megrögzitésére ós kiverésére az er­nvőharangban; a szab. kelt 1891. okt. 21.. megs. 1892. okt. 21. XXV. 3088. 382. De Rochi Károly Bécsben, állitó­gyiirü papirgöngyölitő készülék és trasmis­siók számára; a szab. kelt 1891. okt. 21., megs. 1892. okt. 21. XXV. 3089. V. A pénzügyministerium vezetésével megbizott magy. kir. ministerelnöknek a korona-értékre szóló egy koronás ezüst érmek forgalomba hozatala tárgyában 1893. évi április hó 25 én 27688. sz. a. kibocsátott rendelete. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok ós or­szágok cs. kir. pónzügyministeróvel létrejött megállapo­dás alapján a m. kir. állami pénztárak, valamint a cs. kir. állami pénztárak a koronaórtókre szóló egy koronás ezüst órmók kiadását folyó 1893. május hó 16-án kez­dik meg. A magyar és ausztriai veretű egy koronás ezüst érmék a törvény értelmében névértékűkben, ausztriai ér­tékre szóló fizetéseknél pedig egy koronát ötven kraj­czárral számitva, fogadandók el. Senki sincs azonban kötelezve egy koronásokat huszonöt forint illetőleg ötven korona összegen tul fize­tóskóp elfogadni; csak az állami és közpénztárak tartoznak egy koronásokat korlátlan mennyiségben fizetóskóp el­fogadni. A m. kir. központi állampénztár, a budapesti és zágrábi állampónztárak, valamint a váltópónztári teen­dőkkel megbizott debreczeni, eszéki, fiumei, győri, kassai, kolozsvári, nagyszebeni, pozsonyi, szegedi ós temesvári kir. adóhivatalok egy koronás ezüstérméket minden ösz­szegben elfogadnak más törvényes fizetési eszközre való átváltás végett. V. Elvi határozatok iparügyekben. I. Az építkezési vállalkozás képesítéshez vagy engedélyhez kötött iparnak nem tekinthető és ily vállalkozó köteles az építkezéseket engedélylyel bíró iparos által végeztetni. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánjának. Schön József épitósi vállalkozó ós Jakab Pál kőmives mester halasi lakosoknak társas épitkezési vállalata ügyében Czim részéről f. óvi január hó 4-ón 51939/92. sz. a. hozott másdofoku iparhatósági határozatot, mely az első fokú iparhatóságnak nevezettek részére építkezési vállalatnak együttes gyakorlására kiadott iparigazolvány­nak bevonását elrendelte, a törvényes határidőben be­adott felfolyamodás következtében felülvizsgálatalá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett másodfokú iparhatósági határozat megváltoztatása mellett, az első­fokú iparhatóságnak 1891. augusztus hó 21-én 1016/6395. sz. határozatát, mely az építkezési vállalatra szóló ipar­igazolványt kiadni rendelte, hagyom harmadfokulag hely­ben, mert az épitkezési vállalkozás kópesitóshez vagy engedélyhez kötött iparnak nem tekinthető ós ily vál­lalkozó köteles az építkezéseket engedélylyel bíró iparos által végeztetni. A f. óvi február hó 28-án 7198. sz. a. kelt jelenté­sével hozzám felterjesztett tárgyiratokat megfelelő to­vábbi eljárás végett Czimnek leküldöm. II. A letartóztatást intésetekben teljesített ipari foglalkozás az 1884. évi XVII. t. cz. 4. s 6. §-ában megállapított, szak­bavágó műhelyben vagy gyárban való munkát nem pótolja-Temesvármegye alispánjához. Terzits Váza fehér­templomi lakos azon kórelme tárgyában, hogy részére a könyvkötő-ipar önálló gyakorlására iparigazolvány adas­sék, Czimnek f. óvi február hó 18-án 488. sz. a. hozott s az elsőfokú határozattal egybehangzó másodfokú ipar­hatósági határozatát, mely szerint a kért iparigazolvány kiadását a törvényszerű képesítés hiánya miatt megta­gadta, a beadott felebbezés következtében felülvizsgálat alá vettem. Ennek eredményéhez képest az idézett má­sodfokú határozatot ezennel helybenhagyom; mert a le­tartóztatási intézetekben teljesített ipari foglalkozás az ipartörvóny 4. s illetve 6. §-ában megállapított, szakba­vágó műhelyben vagy gyárban való munkát nem pótolja. A f. évi márczius hó 25-ón 11943. sz. a. kelt jelentéssel felteijesztett ügyiratokat megfelelő további eljárás végett Czimnek ide csatolva leküldöm. Budapest, 1893. április 21. Lukács s. k. XI. Vásárok. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. óvi 31308. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Csanádvár­megye területéhez tartozó Ref.-Kovácsháza községben

Next

/
Thumbnails
Contents