Központi Értesítő, 1893 (18. évfolyam, 1. félév)
1893-05-18 / 40. szám
- 814 -hetenként szombaton, állatfelhajtás nélkül, hetivásár tartassék. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 33362. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Szatmár vármegye területéhez tartozó Mátészalka községben a pünkösdöt magában foglaló héten szerdán tartatni szokott országos vásár ezentúl állandóan szeptember hó 29-ét magában foglaló héten hétfőn tartassék meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister folyó évi 32418. szám alatt kelt rendeletével megongedte, hogy a Gömör-Kishont vára egye területéhez tartozó Putnok községben a folyó évi május hó 15. ós 16-ára eső országos vásár ez évben kivételesen folyó évi május hó 17. és 18-án tarlassók meg. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi 31550. sz. a. kelt rendeletével megengedte, hogy a Békósvármegye területéhez tartozó Puszta-Földvár községben hetenként pénteken, állatfelhajtás és helypénzszedés nélkül, hetivásár tartassák. XII. Közlemények consulátusaink jelentéseiből. J a s s y (1892. évi jelentés). Czukor jelenleg már csaknem kizárólag az osztr.-magy. monarchiából hozatik, miután a német czukor valamivel drágább. Galatz (1892. évi jelentés). Rumániába való kivitelünk 1891. óta, a korábbi kivitelünk értékének Vsával emelkedett. Áruink minőségét általában dicsérik, csak azt kifogásolják, hogy azok más államok termékeihez aránylag túlságosan drágák, a közönség pedig olcsó árut akar vásárolni, még ha az gyengébb minőségű is. Az árunak ez országban kedvelt alakja mellett, első sorban a lehető legalacsonyabb ár lenne számitásba veendő ; ezenkivül kivánatos lenne, ha gyakrabban küldetnének ide üzleti utazók, hogy az ország szükségleteit tanulmányozzák. Crajova (1892. évi jelentés). Igen visszás állapotok uralkodnak a bizományüzlet s a követelések behajtása tekintetében. A külföldi kereskedő követelésének behajtásával igen gyakran bizományosát bizza meg, hogy a bankárok által szedett behajtási provisiót megtakaríthassa, a bizományosok azonban rendszerint fiatal vagyontalan emterek, kiknél sokszor megesik, hogy az illető megbizó kereskedő csak nagy fáradozás és hosszú idő után juthat általuk beszedett pénzéhez. Vannak ugyan bizalomraméltó bizományosok is, azonban mindig ajánlatos az illető tekintetében előzetesen alaposan tudakozódni. Sokkal biztosabb s előnyösebb tehát, ha a külföldi kereskedő, az 1 /4 —ys %-ot kitevő provisiót nem sajnálva, az itteni bankokhoz fordul követeléseinek behajtása végett. Zürich (1892. márczius hó). Utóbbi időben elvétve mutatkoztak ugyan hazai czégek képviselői, azonban legnagyobb részük annyira nem ismerte az itteni piacz szükségleteit, hogy a kereskedőket tulhalmozták szükséglet tárgyát nem is képező árukra vonatkozó ajánlatokkal, mig a legkeresettebb áruk tekintetében ajánlatok teljesen hiányoztak. F. évi márczius h ó 1-én megszűnvén az állategészségügyi egyezmény hatálya, most már a határzár alkalmazá a tekintetében a svajczi hatóságoknak egészen szabad keze van. Vágómarha gyors és nyereséges keletnek örvendett, a mennyiben az élősúly métermázsájáért 76—79 frk fizettetett. Sajnos azonban, hogy a felhajtások mindig jelentéktelenebbek kezdenek lenni. Sertések az élősúly kg-ja 1'16—1-18 frknyi árban igen keresettek voltak. Széna és szalma az utóbbi időben meglehetős mennyiségekben hozatott a monarchiából, a szénáért 50 kg-onként 4.30—4.50 frk-ot fizettek. D r i n á p o 1 y (1892. évi jelentós). E piaczon az osztr.-magy. monarchiával különösen Francziaország, Németország, Anglia, Belgium és Svajcz erősen versenyeznek s szükséges volna, hogy gyárosaink az ittoni vásárlók Ízlésére nagyobb súlyt fektessenek. Az itteni kereskedők sokat panaszkodnak a miatt, hogy a szállítások nem teljesíttetnek a megrendelésnek megfelelőleg, hogy a csomagolás hiányos, a szállítási s mellékköltségek tulmagasak és hogy a szállítási idő be nem tartatik. Ezért nagy mennyiségekben hozatnak árukat a konstantinápolyi raktárakból, daczára annak, hogy az illető termelő országban éppoly minőségű árut és esetleg olcsóbban vásárolhatnának. Különösen jó keresletnek örvendenek keztyük, czipők ós más fényűzési bőráruk. S c u t a r i (1892. évi jelentós). Az osztr.-magy. monarchia bevitelének csökkenése főleg azon körülménynek tulaj donitható, hogy iparosaink nem küldenek ide elég gyakran tapasztalt ós mintagyüjtemónyekkel ellátott utazókat. Minták és árjegyzékek utján, illetve irásbelileg üzletek kötése e piaczon lehetetlen, ezenfelül hazai iparosaink követelései nem lennének annyira veszélyeztetve, ha utazóik személyesen ismerkednének meg az illető albanai vásárló üzleti és hitelviszonyaival. A lisztbevitel az 1891. évben elért 702 q-nyi (10.881 frt) mennyiségről 501 q-ra (7.014 frt) csökkent. Az üzlet csak márczius ós április hónapokban volt élénkebb s a kedvező aratás daczára, az ezután következő időben jelentéktelen volt. A jövő év kilátásai, tekintettel az idei aratásra, szintén nem kecsegtetők. A czukorbevitel, 4.039 q 80.780 frt értékben, szemben az 1831. évivel, 4.200 q 79.800 frt értékben, szintén csökkent. Április, julius és augusztus hónapok az üzletre nézve kedvezők voltak, mig szeptemberben teljes pangás állott be s a következő hónapokban is javulás alig volt észlelhető. A szeszüzlet, mely 1891. évben örvendetes lendületet vett, ez évben ismét csökkent, a mennyiben a monarchia bevitele a tavalyi 859 q-val (33.501 frt) szemben csak 632 q-t tett ki 22.120 frt értékben. Behozatott ezenkivül a monarchiából 39.437 drb deszka 27.606 frt értékben, (tavaly 42.048 drb 31.536 frt értékben), a kis deszkák (scurette) és czölöpök bevitele csökkent. Ennek oka főkép a nagy készletekben keresendő. A butorbevitel ellenben 19 q-ról 42 q-ra emelkedett. Durazzo (1892. évi jelentés). Németország bevitele állandó emelkedést mutat, mi első sorban a német termékek olcsó árainak tulaj donitható. Nem ajánlható eléggé kereskedőinknek figyelmébe, hogy albaniai vásárlókkal későbbi szállításra szóló kötéseket ne csináljanak, mivel az utóbbiak az árak időközbeni változása esetén minden lehető zaklatáshoz készek folyamodni. Az itteni piaczon vásárlások rendszerint készpénz ellenében vagy 1—2 hét múlva szállitandólag szoktak köttetni. Felelős szerkesztő : SZÁSZ RÓBERT, ministeri osztálytanácsos. Nyomatott Léfjrády testvéreknél.