Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-08-25 / 69. szám

- 1195 — 2. Duscsevo Kladen, Toni kerületben 3. §. A bevitel a határ egyéb pontjain keresztül csak a belügy- és pénzügyminisztériumok különös engedélye alapján történhetik. 4. §. Bulgária területére való bebocsájtás előtt minden állat vagy állati nyerstermény az emiitett belépő állomásokon, állatorvosi megvizsgálás alá vétetik. 5. §. E vizsgálat és a vámkezelés egy időben foganatosítandó. 6. Az állatorvosi vizsgálatnak napvilágnál kell történni. Vasúttal szállított állatok megvizsgálása mindenkor a vasúti kocsin kivül eszközlendő. 7. §. Szarvasmarha-szállítmányok vagy nyers termények, melyek nincsenek származási igazolványnyal ellátva, vagy a melyeknek darabszáma az igazolványban feltüntetettel nem egyezik, megvizsgálás nélkül visszautasitandók. Ezen szabály alól kivételnek csak akkor van helye, ha a szállítmány tulajdonosa a mutatkozó eltérés tekintetében az illetékes egészségügyi hatóság által kiállított bizonylattal képes igazolni azt, hogy a különbözet nem valamely ragadós betegség vagy egyéb gyanús körülmény folytán állott elő. 8. §. Oly állatszállítmányok, melyekben beteg vagy ragadós betegséggel való fertőzés gyanújában álló állat találtatnék, — kivéve a 10. §-ban felsorolt betegségek eseteit — visszautasitandók. 10. §. Ha a határszéli állatorvos az állatszállítmányokon keleti marhavészt, takonykórt vagy ragadós tüdőlobot állapitana meg, az egész szállítmány azonnal oly helyre szállítandó, honnét a járvány elhurczolásának veszélye ki van zárva, s a tovább hurczolás megakadályozásának czéljából szükséges minden intézkedés megteendő. A mondott betegségek valamelyikében betegnek talált állal ok azonnal elkülönitendők és kiirtandók s bőrük és húsúk megsemmisítendő. Ha azonban e betegségeknek csak gyanúja forogna fenn, az állatok vesztegzár alá helvezendők. Az ilyen, csak gyanúsnak talált állatok, további eljárás végett származási helyük hatóságának is átadhatók. 11. §. A 10. §-ban megielölt okokból kiirtott állatok tulajdonosait kártalanítás nem illeti meg, ezenfelül a vesztegzárolás, elkülönítés és a szükséges fertőtlenítés költségei is őket terhelik. 12. §. Állati nyerstermények csakis e törvény 3. §-ában előirt származási bizonylatokkal s csak akkor bocsájtatnak be, ha a vizsgálat alkalmával megállapíttatik, hogy az egészségügyi követelményeknek megfelelők. 13. §. Romlott vagy az egészségre ártalmas, fogyasztási czélokra szánt nyerstermények elkoboztatnak és elásás utján megsemmisíttetnek. Másféle, nem élvezeti czélokra szánt állati nyerstermények, ha azok az egészségre ártalmasaknak találtatnak, szintén elkobzandók, megsemmisítésük azonban csak az egészségügyi igazgatóság hozzájárulásával történhetik. 14. §. Élvezeti czélokra szolgáló besózott vagy füstölt állati nyerstermények megvizsgálása, ha azok erősen csomagolva és ólomzárolva küldetnek, rendeltetési helyükön történik. 15. §. Zárt bádogdobozokban szállított kivonatok, conservek, főzött vagy nem főzött hus áruk vizsgálat alá nem vétetnek; ugy hasonlókép mentesek a vizsgálat alól az utazók altal magukkal vitt élelmi czikkek is, föltéve, hogy azok mennyisége a 2 kg-ot meg nem haladja. 16. §. A szabályszerű vizsgálat megtörténtéről a határszéli állatorvos a tulajdonosnak egy 50 cent bélyeggel ellátandó bizonyítványt állit ki, melynek alapján neki a bevitel megengedtetik. 17. §. Az átvitelre szánt állatok és állati nyerstermények ugyanazon eljárás alá kerülnek mint azok, melyek az országba bevitetnek. Az átvitel megengedése tekintetében a bulgáriai közegek által kiadott igazolványok az illető állatok és nyersterményeknek az országból való kivitele alkalmával a kilépő határállomáson az ottani állatorvos vagy a vámhivatali főnök által ismét visszavétetnek. V. Állami kedvezmények. A kereskedelemügyi m. kir. minister a m. kir. pénzügyminister hozzájárulásával az 1890. évi XIII. t.-czikkben meghatározott állami kedvezményeket a Lertinger J. és 0. brassói faárugyáros czég által Brassó-Deresztnye községben létesített faárugyár részére, a fagyapotot és fasodronyt előállító üzemágakra nézve 1892. évi január hó 1-től számítandó tíz évre engedélyezte. VI. Engedélyek a kikészitési eljárásra. b) Osztrák czégek részére. 356. sz. Egy kiviteli czégnek külföldi nyers pamutárukra, az ezekből kiszabott kendők színnyomatos állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. 357. sz. Egy pamutszövet nyomó- és festőgyári czégnek; külföldről nyomtatás és festés czéljából behozandó nyers pamutszövetekre, ezek kikészített állapotban és pedig nem egész végekben, hanem kendőknek felvágott állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. 358. sz. Egy pamutfonalfestő gyárnak ; külföldi pamutfonalakra, azok vörösre festett állapotban leendő kivitelének feltétele mellett. 359. sz. Egy ruha kiviteli czégnek külföldi szövetekre, az azokból előállított ruházatok kivitelének feltétele mellett. 360. sz. Egy gyári czégnek ; külföldi ólomra, az abból előállított ólomfehér, vörös ólom-oxyd, ólomtajt és sörét kivitelének feltétele mellett. 361. sz. Egy ernyőgyáros czégnek; külföldi ernyőszövetekre, az azok segélyével előállított nap- és esernyők, kivitelének, illetve vas ernyőpálczákra az azok segélyével előállított ernyők kivitelének feltétele mellett. 362. sz. Egy gépgyárnak; külföldi kovácsolható vasöntvényrészekre, az ezekből, valamint belföldi, kovácsolt vasból való forraló csövekből előállított vizcsőkazán kivitelének feltétele mellett. X. Ipartestületi és ipartársulati alapszabályok jóváhagyása. A kereskedelemügyi m. kir minister a nemesvidi ipartestület alapszabályait f. é. 50983. sz. a. kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 128. §-a alapján jóváhagyta. A kereskedelemügyi m. kir. minister a kapuvári ipartestület békéltető bizottságának alapszabályait f. évi 50963. sz. a kelt rendeletével az 1884. évi XVII. t. cz. 141. §-a alapján jóváhagyta.