Központi Értesítő, 1892 (17. évfolyam, 2. félév)

1892-12-29 / 105. szám

— 40 — Csödesetek a keleten. Odessából a következő értesítést veszszük : «G. Tweedy and Co.» ismert helybeli czég beszüntette fizetéseit A passivák mintegy 1.00,000 font sterlingre rúgnak. Tweedy György, aki már lő év óta működik az itteni piaczon, 1889-ben G. Werol, W. Christi, D. Pearson és S. Reid urakkal együtt nagy kereskedelmi czéget alapított, mely a «Trydent» ismert gőzhajótársaság élén állott és amely Odessa és Marseille közt az «Ailai», «Buidar», «Cougar», «Naschgar», stb, hajókat járatta. Ezenkívül az Odessából érkező hajóknak majd a fele a nevezett czég czimére érkezett. Legnagyobb forgalmat csinált a czég külföldi kőszénnel, továbbá állatszállítással. A Marseilleba irányuló orosz juhkivitelt ez a czég monopolizálta és ez az üzlet balul ütött ki. Nagy veszteségeket okozott a czégnek továbbá az, hogy a tavalyi gabnaválság folytán a szállítási díjtételek rohamosan csökkentek, kivált pedig f. é. julius végén. A czég központi háza Londonban van és ez — legújabb értesítések szerint — egyezségre törekszik és az adósságokat ki akarja fizetni. A czég 200,000 frankkal tartozik odessai bankházaknak. (903. sz.) Chinai czégek. A brüsszeli Kereskedelmi Muzeum közlönyének szeptember 10-iki (11. évf. 15. sz.) száma közli a tzientzini (Khina) főbb czégek jegyzékét, megemlítve azok nemzetiségét (9 angol, 1 amerikai, 5 német, 1 osztrák, 1 svajczi, 1 khinai), a czikkeket, melyeket azok importálnak és exportálnak és végül négy czégnél meg van említve azok európai képviselője. A jegyzék a Tudakozó Irodában megtekinthető. Ásványvizek Chinában. A brüsszeli Kereskedelmi Muzeum közlönyének szeptember 3-iki (11. évf. 14. sz.) számában a pekingi belga követ egy jelentését találjuk, mely fölemlíti, hogy Peking környékén igen rossz az ivóvíz és ezért a 300 főnyi európai kolonia egymaga vagy 100.000 palaczk ásványvizet fogyaszt évenkint és pedig Saint.-Galmiert, Vichyt, Gerolsteinit és Apollinarise A jelentés tüzetesen ismerteti a szállítási dijakat és az eladási árakat. Irodalom. Ötven év a magyar ipar történetéből. Az országos iparegyesület ez év végén ünnepli ötven éves fennállását. Ez alkalomra megiratta az egyesület ötven éves működésének történetét, mely ipari és közgazdasági életünk félszázados fejlődésével szoros kapcsolatban van s igy méltán igényt tarthat mindazok érdeklődésére, kik az ipar és közgazdasági élet bármely ágában közreműködtek, vagy az által érdekelve vannak. Egy nagyobb szabású forrásmunkát íratott, mely közgazdasági eletünk fejleményeiről rendkívül sok becses és részben teljesen ismeretlen adatot ölel föl. Az iparegyesület felhívja tehát mindazokat, kik a mü által feh ölelt anyag és korszak iránt érdekltdnek, hogy munkát megrendelni szíveskedjenek. A munkának ez a czime: «Ötven év a magyar ipar történetéből 184-2—1892. Az országos iparegyesület félszázados működése. Az egyesület megbízásából irta Gelléri Mór egyesületi titkár». A mü tartalma felöl némi tájékozást nyújt, a következő tárgymutató : Első korszak: 1842—1852. I. Bevezetés. II. Keletkezés, alakulás. III. Ipar- tengerhajózó társaság. IV. Iparoktatás. V. Védegylet. VI. Kereskedelmi társaság. VII. Gyáralapító fiókok, iparosgyülések. VIII. Iparmütár. IX. Magyar Feloszlatás. X. Irodalmi működés, egyesületi kiállítások. XI. Ipari érdekek előmozdítása. XII. Osztályok. XIII. Személyi ügyek. XIV. részvénytársaság. Második korszak: 1867—1892. I. Bevezető rész. II. Újjáalakulás. III. Iparoktatás. Alsófoku ipariskolák. Ipari szak rajziskola. A tanműhelyek benépesitése. Középipariskola. A mühelybeli szakoktatás előmozdítása. IV. Irodalmi működés. Anyagi Erdekeink. Magyar Ipar. Müipari Lapok. Találmányok Leírása. Egyesületi kiadványok. V. Gyűjtemények. Muzeumok. Kezdeményezések. Müiparmuzeum. Technológiai iparmuzeum. Kereskedelmi muzeum. Egyesületi könyvtár. VI. Kiállítások. Országos kiállítások előkészítése. A kiállításokon való résztvétel előmozdítása. Az egyesület kiállításai. Testületi látogatások. A kiállítások tanulmányoztatása. VII. V á m-, bank- és adóügyek. A vámügy. Bankügy. Adóügy. (Adóügyi reformok. Szeszadó. Fényűzési adó. Czukor adó. Fogyasztási-adók. A háziipar adómentesítése.) Italmérés és regale. VIII. Iparfejlesztő és védő-törvények. Szabadalmi törvény. Közraktárak. A borgyártás. Állami kedvezmények az iparnak. Uttörvényjavaslat. Bányatörvény. Mértékhitelesités. Szállítási adó. Az országos vásárok rendezése. Egyéb törvények és rendeletek(Vizjcgi törvény. Kötelező mintavédelem. Részletiv-üzlet. Bagatell-törvény. Törvényes kamatláb.) IX. Az i p ar t ö r v é n y. Az 1872. évi VIII. t.-cz. Az uj ipartörvény előkészítése. Az 1884. XVII. t.-cz. Az uj ipartörvény életbeléptetése és végrehajtása. X. Az ipari szervezet. Bevezetés. A kereskedelmi és iparkamarák. Országos ipartanács. Az ipari szervezet általában : Testületek. Kamarák. Ipartanács. XI. I p a r o s-h i t e 1 ü g y. XII. Országos gyűlések. Az első magyar közgazdasági gyűlés. Az első orsz. iparosgyülés. A 11-ik orsz. iparosgyülés. Országos gyáripari értekezlet. Országos háziipari értekezlet. I. országos ipartestületi értekezlet. II. orsz. ipartestületi értekezlet. XIII. Iparpártol ási mozgalmak. Bevezető rész. Hadfelszerelés. A vasutak szükséglete. Egyéb közszállitások. Szállításügyi bizottság. Iparpártolási szakosztály. XIV. Iparfejlesztési mozgalmak. Bevezető rész. Iparpolitikai tanulmányok és iparfejlesztési programm. Állami akczió. Szállítási tarifák. Az állami iparűzés szabályozása. Iparalap és iparfejlesztő bank. Gyári mühelytelepek. Ipari újdonságok, intézmények és telepek ismertetése. Müipari mintalapok és pályázatok. Egyesületi diszérmek. Egyes iparágak érdekei ós vegyes intézkedések : Bessemer converterek felállítása. Erdélyi posztó. Malomipar. Szeszkisérleti állomás : a szesznek sulyszerinti eladása. Métermérték. Vasfinomitók. Szövőipari akczió. Házipar fejlesztés. Gyufagyártás. Iparstatisztika és áruforgalom. Fournir és hajlított bútor. Üveggyártás. Sertés közvágóhíd. Epületfakereskedés. Gyártelepek elhelyezése. Iparegészségügy. Adózási viszonyok. Fegyenczipar. Specziális kutatások. Jótékonyság. A főváros rendezést:. Az ipari termelés előmozdítása. Külkereskedelmi feladatok. XV. A szocziális kérdés. Bevezető rész. Balesetbiztosítás. Betegsegélyzés Vasárnapi munkaszünet. Ipari felügyelet. Humanisztikus tervek. Munkások jutalmazása. Munkáslakások. A munkások követelései. (8 órai munkaidő. A gyermekek munkaideje. Éjjeli munka. Női munka. Munkaszünet. Egészségi tilalom. Gyári felügyelet.) XVI. Kiágazások. Fúzió. Nemzetgazdasági Egyesület. Orsz. Kertészeti Egyesület. Szesztermelők orsz. Egyesülete. Malomiparosok orsz. Egyesülete. A magyar általános iparegylet. XVII. Személyi ügyek. Az egyesület tagjairól. Védnökök. Tiszteletbeli tagok. Vezető közegek : az eddigi elnökök és alelnökök ; igazgatóság; szakosztályi elnökség és választmány ; tisztviselők ; kezelési és vagyoni adatok. B. Eötvös József. Fest Imre. Dr. Szabóky Adolf. Dr. Keleti Károly. Baross Gábor. A sajtó alatt levő mű terjedelme mintegy ötven nyomtatott ív. Előfizetési ára 10 forint. Megjelenik és a megrendelőknek megküldhető október hó végén. Megrendelések az országos iparegyesülethez (Budapest VI., új-utcza 4.) intézendők. Budapest, Légrády testvérek.